Orbán 56-os beszéde: a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra, ott fogják végezni, mint elődeik
A miniszterelnök szerint 56-ban is sikerrel jártak volna a magyarok, ha a Nyugat nem árul el minket másodjára is
Orbán 56-os beszéde: a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra, ott fogják végezni, mint elődeik

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

2022. 10. 23.
Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt - jelentette ki a miniszterelnök vasárnap Zalaegerszegen. Ünnepi beszédében arról is beszélt: 1956 az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt.

Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján tartott beszédében kiemelte: "a bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló" Zalaegerszegen ünnepelni, "ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen".

Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal

- fogalmazott.

Úgy értékelt: méltó helyszín Zalaegerszeg, mert a zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, ameddig lehetett. A zalaegerszegiek "az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek az utcára vonulni", és az utolsók között tették le a fegyvert decemberben - idézte fel.

Emlékeztetett: aztán, amikor elérkezett az idő, "az első adandó alkalommal revansot vettek", hiszen a zalaiak azon kevesek közé tartoznak, akik még a rendszerváltoztatás előtt, 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe. A sorsnak van humorérzéke, az ellenzék akkori győztes jelöltjét ugyanis Marx Gyulának hívták, és ezzel "egy Marx győzte le a marxistákat" - fűzte hozzá.

Orbán "Mária országáról" beszél

Orbán Viktor a magyar egyházi világ nagy alakjait méltatva kijelentette: ők nem csak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot. A nagy magyar katolikus egyházfők nemcsak az evangélium hirdetésében jártak az élen, de útmutatással, tetteikkel életükben és halálukban is "Mária országát, Magyarországot" szolgálták - mondta.

Hangsúlyozta:

a legnagyobb magyar egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet,

és "ellátták a szellemi országvezetés feladatát a politikai vezetők mellett, vagy ha kellett - és gyakran kellett - a politikai vezetők helyett is". Mindszenty József ilyen főpap volt - tette hozzá Orbán Viktor.

Kifejtette: Mindszenty "Isten szolgálata közben mindig teljesítette hazája iránti kötelességét is". "Nem akármilyen vezetőnk volt ő, a tűzoszlop feltartóztathatatlanságával haladt az élen" - fogalmazott.

Méltók akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez, és az 56-os hősök halált megvető bátorságához, ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: ezért avatják fel a Mindszenty bíboros emléke előtt tisztelgő,

reményeik szerint zarándokhelyként is szolgáló Mindszentyneumot.

Hozzátette: Mindszenty József volt az, aki először "nevezte nevén a gyermeket", nem felkelésről, hanem szabadságharcról beszélt. Meggyőződéssel vallotta - idézte fel a miniszterelnök -, hogy mi nem vagyunk ellenségei senkinek sem, minden néppel és országgal barátságban akarunk élni.

Valódi esély volt a függetlenség kivívására

Orbán Viktor azt mondta, a "mi igazi tragédiánk", hogy a kommunisták az őket támogató szovjet kalasnyikovok segítségével visszatértek, és béke helyett ott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták: osztályharc, proletárdiktatúra, pártállam, politikai börtönök, kivégzések.

Orbán Viktor úgy folytatta, a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket, ők

mind a szabad Magyarország szerelmesei voltak.

Hozzátette: vállaltak minden veszélyt és kockázatot, mert hittek abban, hogy sikert érhetnek el, és ez a reményük nem volt alaptalan, mert 1956-ban valódi esélye volt Magyarországnak kivívnia a függetlenségét.

A kormányfő szerint 1956-ban minden észszerű feltétel adva volt ahhoz, hogy Magyarországon erőszakmentes legyen az átmenet.

Felidézte, hogy Ausztria 1955-ben nyerte el és biztosította be semlegességét; Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között és

jó okkal lehetett feltételezni, hogy az új szovjet vezetés nyitni akar Kelet és Nyugat kapcsolatában.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: joggal gondolhattuk, hogy a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni, ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben.

A Nyugat második árulása

Hozzátette: az első napokban még működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, és a magyarok, ha a Nyugat nem árulja el őket 1945 után másodszor is, sikerrel jártak volna.

Orbán Viktor azt mondta,

a Nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat, visszafordították a tankokat,

és 35 évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a magyarok nyakába.

"Ügyünk reménytelenné vált, és egy ország várta dermedten a sorsát" - fogalmazott.

Elmondta, a kormány tagjai közül egyedül Bibó István maradt az Országházban, a magyaroknak és a világnak szóló kiáltványában pedig azt írta: "felelőtlenség volna a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását".

Kitettek a Time magazin címlapjára, majd otthagytak a szovjeteknek

Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar vért meg kell becsülni, mert "rajtunk kívül nem becsüli meg senki", nem becsülték meg a kommunisták sem, akik a forradalom alatt tankokkal vérfürdőt, a forradalom után pedig véres megtorlást rendeztek. A magyarok vérét nem becsülte az akkori szabad világ sem, amely először bátorította a magyarokat, majd nem segített rajtuk - tette hozzá.

Mint mondta, "akkor minket is kitettek a Time magazin címlapjára, majd negyven évig otthagytak a szovjet prés alatt, azt gondolva, legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek".

A miniszterelnök kijelentette, a lecke világos, a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és

csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben.

"Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért. Ha csak üszkös romok maradnak, akkor nem nyertünk semmit. Ha emberek millióinak kell elhagyniuk az országot, akkor a következő nemzedéknek nem marad szülőföldje. Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg" - fogalmazott, rámutatva, ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni.

Orbán Viktor kiemelte: "ezer év leckéjét mondtuk fel 1956-ban". Azt mondta, a lelkierő a legnagyobb pajzs, megkeményedése a legjobb fegyver a zsarnokság ellen, az elpuhulás pedig a legnagyobb ajándék, amit ellenségeinknek adhatunk.

Hangsúlyozta: a magyarok kemények és elszántak maradtak, és végül 1990-ben győztek, visszaszerezték a szabad és független Magyarországot.

"Itt leszünk, amikor az utolsó birodalom is összeomlik"

Ebből az egész világ megértheti, akárki akar a "nyakunkra ülni", bukásra van ítélve - hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: "itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt, és itt leszünk amikor az utolsó is összeomlik"

A kormányfő jelezte: egyszerre kell megküzdeni a migrációs invázióval délen, a háborúval keleten és a gazdasági válsággal nyugaton. "Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a baloldal van kormányon" - jegyezte meg.

Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt - folytatta Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: 1956-ban megtanultuk, hogy nehéz időkben csak az összefogás segíthet. Ezért ne törődjünk azokkal, akik

"hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra", ott fogják végezni, ahol az elődeik - mondta.

A miniszterelnök hangsúlyozta: mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy belement. Most is felkészültünk, megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra - emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormánynak megvan ehhez az ereje és a tapasztalata.

(MTI/Hetek)

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!