"Nevetségesség határát súrolja" - alkotmányjogászt kérdeztünk a sokat vitatott ellenzéki ígéretről
Dr. Karsai Dániel nonszensz ötletnek tartja az Alaptörvény érvénytelenítését
"Nevetségesség határát súrolja" - alkotmányjogászt kérdeztünk a sokat vitatott ellenzéki ígéretről

Ellenzéki jelöltek vitája(Forrás: Youtube/ATV Magyarország)

2021. 09. 16.
A múlt vasárnap este megtartott előválasztási vitán az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek felvetették az Alaptörvény, illetve a kétharmados többséggel meghozott jogszabályok érvénytelenítésének a lehetőségét, akár kétharmad hiányában. Valóban lehetséges volna a jogszerűen megalkotott törvények félresöprése megfelelő parlamenti többség nélkül? Dr. Karsai Dániel alkotmányjogászt kérdeztük a témában.

Melyek azok a helyzetek, amikor jogszerűen lehetne érvénytelennek minősíteni az alkotmányt?

„Alkotmányjogászként azt kell mondjam, hogy sosincs ilyen helyzet” – válaszolta a szakértő. „Az Alaptörvényt 2011-ben teljességgel szabályosan, az akkor hatályos Alkotmány vonatkozó szabályai szerint fogadták el.

Az Alaptörvény tehát érvényes. Ezt érvényteleníteni - főleg egy évtizeddel az elfogadása után - mind közjogi, mind gyakorlati szempontból nonszensz.”

Karsai hozzátette, hogy új Alaptörvényt elfogadni vagy a régit módosítani egyébként bármikor lehet – feltéve, hogy az alkotmányozni kívánó erő tudja biztosítani ehhez a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatát.

A fenti felvetésben - kimondatlanul - benne van, hogy az Alaptörvény azért “érvénytelen”, mert a NER mögé bújva, jogalkotói és alkotmányozói hatalmával visszaélve a hatalom kizárólagos birtoklására tör.

A jelenlegi magyar közjogi berendezkedés az alkotmányjogász meglátása szerint messze van a jogállamtól, komoly autoriter jegyeket mutat.

De szerinte ezen probléma megoldása nem lehet egy olyan nyíltan jogszerűtlen lépés, mint amilyen a feles többséggel végrehajtott alkotmányozás.

„Tüzet nem lehet tűzzel oltani, a jogállamot nem lehet a jogállam ellenében felépíteni”

– fogalmazott Karsai Dániel.

„Egy esetben persze lehet érvényteleníteni az Alaptörvényt - tessenek forradalmat csinálni. Az valóban tabula rasa-t tesz lehetővé.

Legjobb tudomásom szerint az ellenzék (elő) választásra készül, nem forradalomra. Ezen választást a NER jog- és játékszabályai alapján játszák le.

Az ezen a választáson elnyert választói felhatalmazásról utána kimondani, hogy illegitim volt - hiszen az Alaptörvény tartalmazza a főbb szabályokat ezen a téren is - nevetségesség határát súroló ötlet.”

Milyen következményekkel járna, ha nem legitim, jogilag nem megalapozott módon nyilvánítanák érvénytelennek az alaptörvényt? Milyen precedenst teremtene?

„Az Alaptörvény S. cikk (3) bekezdése értelmében a köztársasági elnök kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg, hogy az Alaptörvény módosítása/új elfogadása az Alaptörvényben foglalt eljárási szabályok elfogadásával történt-e. Amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja az eljárási szabályok megsértését, a köztársasági elnök nem írja alá a módosítást.”

Majd így folytatta: „Magyarul, meg lehet akadályozni a feles többséggel való ’alkotmányozást’, mint amilyen az Alaptörvény ’érvénytelenítése’. Mely jogintézményt a magyar közjog nem is ismeri…

Egy ilyen lépés tehát semmilyen precedenst nem teremt - mert kivitelezhetetlen.”

A vitát övező egyéb politikai, jogi és társadalmi kérdésekről a Hetek legfrisebb számában bővebben is olvashat.

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!