Melyek azok a helyzetek, amikor jogszerűen lehetne érvénytelennek minősíteni az alkotmányt?

„Alkotmányjogászként azt kell mondjam, hogy sosincs ilyen helyzet” – válaszolta a szakértő. „Az Alaptörvényt 2011-ben teljességgel szabályosan, az akkor hatályos Alkotmány vonatkozó szabályai szerint fogadták el.

Az Alaptörvény tehát érvényes. Ezt érvényteleníteni - főleg egy évtizeddel az elfogadása után - mind közjogi, mind gyakorlati szempontból nonszensz.”

Karsai hozzátette, hogy új Alaptörvényt elfogadni vagy a régit módosítani egyébként bármikor lehet – feltéve, hogy az alkotmányozni kívánó erő tudja biztosítani ehhez a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatát.

A fenti felvetésben - kimondatlanul - benne van, hogy az Alaptörvény azért “érvénytelen”, mert a NER mögé bújva, jogalkotói és alkotmányozói hatalmával visszaélve a hatalom kizárólagos birtoklására tör.

A jelenlegi magyar közjogi berendezkedés az alkotmányjogász meglátása szerint messze van a jogállamtól, komoly autoriter jegyeket mutat.

De szerinte ezen probléma megoldása nem lehet egy olyan nyíltan jogszerűtlen lépés, mint amilyen a feles többséggel végrehajtott alkotmányozás.

„Tüzet nem lehet tűzzel oltani, a jogállamot nem lehet a jogállam ellenében felépíteni”

– fogalmazott Karsai Dániel.

„Egy esetben persze lehet érvényteleníteni az Alaptörvényt - tessenek forradalmat csinálni. Az valóban tabula rasa-t tesz lehetővé.

Legjobb tudomásom szerint az ellenzék (elő) választásra készül, nem forradalomra. Ezen választást a NER jog- és játékszabályai alapján játszák le.

Az ezen a választáson elnyert választói felhatalmazásról utána kimondani, hogy illegitim volt - hiszen az Alaptörvény tartalmazza a főbb szabályokat ezen a téren is - nevetségesség határát súroló ötlet.”

Milyen következményekkel járna, ha nem legitim, jogilag nem megalapozott módon nyilvánítanák érvénytelennek az alaptörvényt? Milyen precedenst teremtene?

„Az Alaptörvény S. cikk (3) bekezdése értelmében a köztársasági elnök kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg, hogy az Alaptörvény módosítása/új elfogadása az Alaptörvényben foglalt eljárási szabályok elfogadásával történt-e. Amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja az eljárási szabályok megsértését, a köztársasági elnök nem írja alá a módosítást.”

Majd így folytatta: „Magyarul, meg lehet akadályozni a feles többséggel való ’alkotmányozást’, mint amilyen az Alaptörvény ’érvénytelenítése’. Mely jogintézményt a magyar közjog nem is ismeri…

Egy ilyen lépés tehát semmilyen precedenst nem teremt - mert kivitelezhetetlen.”

A vitát övező egyéb politikai, jogi és társadalmi kérdésekről a Hetek legfrisebb számában bővebben is olvashat.