Az ukrajnai drámai eseményekről ebben a cikkünkben tudósítunk percről percre.
A kormányfő az 1999-es délszláv háborúra, és a 2015-ös krími konfliktusra emlékeztetve hangsúlyozta: most és a korábbi helyzetekben is az volt a magyar álláspont, hogy Magyarországnak ebből a háborúból, ebből a fegyveres konfliktusból ki kell maradnia és erre kell összpontosítani az erőfeszítéseket.
Úgy értékelt: amikor háború van, akkor zűrzavar lesz, és ideges, kapkodó, gyors lépéseket sürgető helyzet alakul ki.
"Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, amely a háborús térséghez közel van - Magyarország, az szomszédos ország - ott ne következzen be.
Ezt úgy hívjuk, hogy stratégiai nyugalom. Most arra van szükség"
- fogalmazott.
Kijelentette: óvakodni kell minden átgondolatlan, gyorsan meghozott döntéstől, esetleg népszerűnek hangzó, de következményeikben fel nem mért követeléstől és kezdeményezéstől. Ilyennek nevezte például azt, amit szerinte a magyar baloldal kér, hogy Magyarország küldjön katonákat a háborús övezetbe. Ez nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét - értékelt.
Úgy vélte: erre nincsen semmi szükség, mint ahogy azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe. Hozzátette: szomszédos országban vagyunk, és azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek, onnan is vonultattak be katonákat.
A következő évtized a biztonságról szól! - tette hozzá.
A miniszterelnök a migrációs hullám és a menekültek mostani kezelésével kapcsolatos kérdésre elmondta, nem kell atomtudósnak lenni, hogy különbséget tegyen a messzi muszlim országokból vagy a határon túli magyarok között, akik át akarnak jutni a határon.
Rámutatott, a messzi országok menekültjeinek a hazájukhoz közelebb kell segíteni, a szomszédok viszont "hova menjenek, ha nem hozzánk?"
Minden Ukrajnából érkező menekültön segíteni kell, aki a szomszéd országból jön, biztos lehet abban, hogy Magyarországon barátok fogadják - jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, Magyarország barátja Ukrajnának és az ukrán embereknek is, ellátjuk őket, szállást adunk nekik, gondoskodunk a gyerekekről. Közölte, aki a szomszéd országból menekül, mert ott háború van, annak segítséget kell adni, ez egy elemi emberi, keresztény életösztön. Magyarország eszerint jár el - mondta.
A menekülteknek segítő emberekre célozva azt mondta:
"ez egy jó ország, jó nép lakja".
Ez egy alapvető keresztény életösztön, Magyarország barátja Ukrajnának – emelte ki.
Orbán azt is hangsúlyozta, az ország támogatni fog minden szankciót, amiről az EU dönt, minden ezzel ellentétes mondás szerinte dezinformáció, így hazugság az is, hogy Magyarország vétózta meg a döntést, hogy Oroszországot kivegyék a nemzetközi utalási rendszerből.
"Háború van. Most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek!"
Szerinte az energiakérdést, és például Paks II. ügyét ki kell hagyni a szankciós kérdésekből, mert különben Magyarország fogja megfizetni az árát.
Orbán hozzátette, hogy amíg ő a miniszterelnök, a szankciók nem fogják veszélyeztetni az ellátások biztonságát, a magyar-orosz kapcsolatokat, illetve a rezsicsökkentést.
Világossá tette, minél tovább húzódik a háború, annál több lehet a kárpátaljai célpont, erre fel kell készülni.
Kiemelte, hogy Magyarország mindig is magára számíthatott egyedül a nehéz helyzetekben, így most se Brüsszelre támaszkodjunk, „csak magunkra”, illetve a NATO-ra, hiszen a konfliktus esetleges begyűrűzése esetén a magyar hadseregnek egyébként semmi esélye visszaverni a hadsereget
Arra a kérdésre, hogy veszélyben vannak-e a magyarok, Orbán egy hatalmas sóhaj után elmondta, hogy azzal kel és fekszik, hogy milyen döntéseket kell hozni, hogy biztonságban legyünk, illetve hogy
„a háború árát ne velünk fizettessék meg.”
(Hetek)
hetilap
hetilap
hetilap
