Bár az utóbbi fél évszázadban világszerte a klasszikus értékek, a család és a házasság intézményének lassú térvesztéséről szokás beszélni, a vizsgálatok mégis azt mutatják, hogy máig a házasság és az erre épülő hagyományos családmodell jelenti az egyének jóllétének legnagyobb biztosítékát.

Kutatók szerint alapvetően a kölcsönös gondoskodás, az egymásnak nyújtott érzelmi támasz és a nagyobb anyagi biztonság, illetve a hosszú távú elköteleződés adja azt a bázist, ami a házasságot minőségében különbözteti meg más családi állapotoktól.

„A házasságot egészségvédő tényezőként azonosító kutatások többsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a házasok egészségesebbek, boldogabbak és elégedettebbek a nem házasokkal összehasonlítva”

– olvasható abban a tanulmányban, melynek szerzői áttekintették a téma hazai és külföldi kutatási eredményeit. (A házastársi, élettársi és elvált családi állapot összefüggései a mentális egészséggel – Akadémiai Kiadó 2013.)

Számos hazai és külföldi kutatás alapján elmondható: a házasokat összességében véve jobb lelki és fizikai állapot, kevesebb krónikus betegség és hosszabb élettartam jellemzi, mint a nem házasokat.

A szakemberek szerint általában is érvényes az, hogy a pozitív emberi kapcsolatok, a megtartó társas háló hozzájárulnak a lelki-testi egészség fenntartásához és csökkentik a halandóságot. A társas kapcsolatok közül pedig a házastárssal való jó kapcsolat az, ami különösen fontos szerepet tölt be a mentális egészség és a szubjektív jóllét alakulásában.

Az adatok arra utalnak, hogy a jó párkapcsolat, így a harmonikusan működő élettársi kapcsolat is hasonlóan pozitív módon hat a felek testi-lelki állapotára, mint a jó házasság. Ugyanakkor az élettársi viszonyok nagyobb bomlékonyságával is összefügg, hogy

arányaiban jóval kevesebb a kiegyensúlyozott viszony az élettársak között, mint a házastársak között.

Mások mellett Kristi Williams amerikai szociológus kutatásai is rámutattak arra, hogy a tartósan házasság nélkül élők körében nagyobb depresszió és kisebb elégedettség figyelhető meg, mint a stabil házasoknál, s ez mindkét nemre igaz.

Williams a mentális egészség méréséhez a depressziót és az élettel való elégedettséget vizsgálta, s górcső alá vette a házastársi kapcsolatok minőségét is. Kimutatta, hogy a legboldogabbak a jó házasságban élők – náluk volt a legalacsonyabb a depresszió és a legnagyobb az elégedettség.

A magyarországi Hungarostudy kutatások azt is igazolták, hogy a harmonikus házasságban élők az átlagosnál

kevesebb stressznek vannak kitéve, és hatékonyabban képesek megbirkózni a családon belüli és kívüli problémáikkal.

Számos vizsgálattal egybehangzóan azt is kiderítették, hogy – a kétkeresős családmodell univerzálissá válásával – a jó házastársi kapcsolatokban jellemzőbb a közös teherviselés, azaz a felek igyekeznek megosztani egymással nemcsak a családfenntartás, hanem az otthoni teendők, illetve a gyermekgondozás terheit is. 

A statisztikák szerint a családi munkamegosztás terén Magyarországon általában is kicsit kiegyensúlyozottabbá vált a helyzet az elmúlt 2-3 évtizedben.

„Azokban a családokban, ahol a férfi és a nő is dolgozik, picivel egyenlőbben alakul a házimunka jelentette terhek vállalása

(bár ez utóbbi összefüggésben van a szülők iskolai végzettségével, s így a családon belüli szerepek kiegyenlítettebb felfogásával)” – írja Szabó Tóth Kinga szociológus „…de mi van a férfiakkal?” című tanulmányában. Ebben arra a következtetésre jut, hogy

ma már nemcsak a nők, hanem a férfiak is egy kettős szerepelvárásnak igyekeznek megfelelni, aminek lényege, hogy érzelmi és anyagi téren egyaránt maximális biztonságot szeretnének nyújtani családjuknak. 

Legutóbb a 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés magyarországi adatai is arról tanúskodtak, hogy a családi állapot mint olyan rendkívüli módon meghatározza nemcsak a lelki, hanem a fizikai egészségünket is.

A házasságban élők ugyanis nemcsak az életükkel, hanem az egészségi állapotukkal is elégedettebbek azoknál, akiknek nincsen tartós párkapcsolatuk. Mi több, a házastársukkal élők esetében a gyermekek számának növekedésével csökken a krónikus betegek aránya és emelkedik azoké, akik állításuk szerint jó vagy nagyon jó egészségnek örvendenek.

A Hetek legfrissebb számában izgalmas interjút olvashat Németh Sándorral arról, miért is páratlan a házasság, és miért nem szabad feladni az azért folytatott harcot.