Artemisz görög istennő tiszteletére indítja új holdmisszióit a NASA
A Bibliában epheszoszi Diánaként szerepel a görög mitológiából ismert spirituális lény
Artemisz görög istennő tiszteletére indítja új holdmisszióit a NASA

Forrás: Shutterstock/Puzzlepix//NASA/Joel Kowsky//NASA

2022. 08. 30.
Nagy izgalommal várta több százezer ember a helyszínen és milliók pedig a képernyők előtt, hogy félszáz évvel a Holdra szállást követően ismét űrmissziót indítson a NASA a Hold felé. A várt indulás azonban kisebb problémák miatt elmaradt, azt péntekre halasztották. De miért éppen Artemis néven fut a rendkívüli missziósorozat és mit kell tudni a görög mitológia legendás úrnőjéről?

Úgy tűnik, hiába telt el több ezer év az ókori mítoszok keletkezése óta, a legendás istenségek tisztelete továbbra is része a modern kultúránknak. Legutóbb például Magyarországon lett sajtóhír abból, hogy Szombathely polgármestere lényegében pogány áldozatot mutatott be Ízisznek a történelmi karnevál idején.

Ugyancsak érdekes a NASA héten induló űrmissziójának a neve, amely a széles nyilvánosság előtt viszont talán most válik igazán ismertté, ahogyan az Artemis I kilövésével útjára indítják a misszió első holdrakétáját. Ezen emberek még nem, de bábuk viszont utaznak, hogy garantálni tudják majd a későbbi „emberes” missziók biztonságát.

A célkitűzés szerint az Artemis I egy 42 napra tervezett, legénység nélküli küldetés, amelyben az Orion űrkapszula megkerüli majd a Holdat, és a Földre visszatérve a Csendes-óceánban landol majd. A hétfői indulást azért kellett lefújni, mert a kilövésen dolgozó szakemberek a hajtóművek egyikében szivárgást fedeztek fel. Az újabb próbálkozásra pénteken kerül sor.

Apollón ikertestvére

A görög és római mitológiai szereplők már jó ideje kedveltek az űrtudomány neves művelői közében, ami talán nem véletlen, hiszen az univerzum objektumait, csillagjegyeit már több ezer éve hozzák összefüggésbe különféle spirituális lényekkel.

Eleve a NASA első holdmisszió-sorozatának az Apollo (Apollón) nevet adták. A NASA oldalán is közzétett történet szerint az elnevezés az űrkutatás legendás alakjától, az egykori NASA-igazgatótól, Dr. Abe Silversteintől származik. Két névvel is illették eleinte az expedíciókat, a Merkúrius-szal és az Apollónnal. Végül az utóbbira esett a választás, már ami a holdraszállást célzó programot illeti, miután Silverstein 1960-ban

egy este során épp a görög mitológiát tanulmányozta, és úgy találta, hogy a Napot aranyszekerével elhúzó Apollón története teljesen ráillik az amerikai űrprogramra.

Az Apollo 11 misszió vitt először embert a Holdra. /Forrás: Shutterstock/Puzzlepix/
Az Apollo 11 misszió vitt először embert a Holdra. /Forrás: Shutterstock/Puzzlepix/

Ezzel szemben a szovjetek a saját misszióikat a Luna névvel illették, ami lényegében Szeléné görög holdistenség római, latin megfelelője. Ez a névválasztás azért volt találóbb, mert míg Apollón a Nap és fény istene volt a görög mitológiában, úgy Artemisz és Szeléné pedig a Holdé.

Nem véletlen tehát, hogy a NASA ezúttal Artemiszt választotta névadónak.

„A NASA az Artemisz nevet adta a programjának a görög mitológiából ismert Apollón ikertestvérének tiszteletére, aki a Hold istennője”

olvasható a NASA honlapján.

A Hold szűz istennője

Artemisz a görög mitológia szerint Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére. A történetek szerint a Hold, a vadászat és az íjászat szűz istennője, aki segít a szülésnél, védelmezi a nőket és a gyermekeket.

Ábrázolásánál a homlokán időnként egy félholdat viselt.

Az ókori Görögországban úgy tartották, hogyha egy nő meghalt szülés közben, akkor Artemisz áldozata lett. Habár feladata elvileg a védelmezés, a többi mitológiai lényhez hasonlóan ő is tudott szenvedést és pusztítást okozni:

nyilával rettenetes járványokat okozott, mint veszettséget, leprát és köszvényt.

Alapvető jellemzője a történetekben, hogy ő szűz istennő, aki még háromévesen határozta el magát és szűzességét örökre megőrzi, látva az istenek bánatát és küzdelmét a szerelem miatt. Később egy sor történet keletkezett arról, hogyan végzett Artemisz mindazokkal, akik a tisztaságát kicsit is veszélyeztették.

Artemisz-szobor. /Shuttestock/Puzzlepix/
Artemisz-szobor. /Shuttestock/Puzzlepix/

Így tett például Oriónnal is (a mostani űrkapszula neve, lásd fent), aki a különböző változatokban megmaradt mítoszok szerint egy óriás termetű vadász volt és a vakságát a felkelő nap sugarai adták vissza, majd így vette észre Artemisz szépségét. A különféle történetek szerint Artemisz volt hogy skorpióval ölette meg, egy másik monda szerint Héra szabadított rá tébolyt, megint más változat szerint a görög istennő egyszerűen lenyilazta.

Személyét az ókori Hellászban nagy tisztelet övezte, a lányok a pubertás kor elérésekor fel lettek ajánlva neki, majd amikor megházasodtak, egy áldozati máglyán kellett feláldozniuk lánykoruk minden holmiját, játékát.

„Nagy az epheszoszi Diána!”

A legjelentősebb tisztelete a kis-ázsiai Epheszoszban alakult ki, ahol felépítették a tiszteletére az Artemisziont, azaz az Artemisz-templomot, amit az ókori világ hét csodájának egyikeként tartottak számon.

A tisztelete még a római korban is megmaradt, akkor már Diána néven tisztelték, amiről a Bibliában is olvashatunk.

Az épületről Philón így írt:

„Láttam Babilon falait és Szemiramisz Függőkertjeit, Zeusz olimpiai szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből, a többi csoda árnyékba borult mellette.”

Az Apostolok Cselekedetei 19. részében található leírás szerint Pál apostol a missziós útjai során Epheszoszba is ellátogatott, ahol több éven át szolgált a helyiek felé: a leírás szerint a testéről származó ruhadaraboktól több beteg is meggyógyult, gonosz szellemektől szabadultak meg az emberek.

Szolgálata olyannyira sikeres volt, hogy rengeteg ember elhagyta az idegen istenek tiszteletét, és nagy kupacokba összehordták az okkultnak tekintett könyveiket és megégették azokat. Bibliakutatók szerint több millió forintnyi könyvet égettek el a megtért hívők.

Ez viszont nagyban veszélyeztette a várost egyébként uraló Artemisz-kultuszt. A Biblia leírása szerint egy Demeter nevű ötvös, aki lényegében kisméretű ezüst Diána-templomokat árult nagy haszonnal, panaszkodni kezdett, hogy Pál tanítványai tökreteszik az üzletüket, és egyben az Artemisz-tisztelet végét is okozzák.

„Nemcsak az a veszély fenyeget pedig bennünket, hogy ez a mesterség tönkre jut, hanem hogy a nagy istenasszonynak, Diánának temploma is semmibe vétetik, és el is vész az ő nagysága, kit az egész Ázsia és a világ tisztel.”

(Habár az eredeti ógörög nyelven íródó Újszövetség még az Artemisz néven illeti az istenséget, Károli Gáspár fordításában ez már Diánaként szerepel - vélhetően azért, mert a fordításkor károli a latinnyelvű Vulgátára is támaszkodott.)

Felbujtására az egész város felkerekedett és a helyi színházba rohanva megfogták Gájust, Alekszándert és Aristárkhust, Pál apostol tanítványait, és két órán át üvöltözték, hogy „Nagy az epheszoszi Diána!” A csődület miatt a közelben levő tanítványok nem engedték, hogy Pál is bemenjen a tömeg közé, nehogy baja essen.

Artemisz Temploma, Martin Heemskerck festménye /Shutterstock/Puzzlepix/
Artemisz Temploma, Martin Heemskerck festménye /Shutterstock/Puzzlepix/

Végül a lincshangulatnak a városi jegyző vetett véget. Csillapító beszédében emlékeztette a sokaságot, hogy Pál tanítványai nem szidalmazták Diánát (Artemiszt), nem szentségtelenítették meg a templomát sem, így ha panasza van bárkinek, akkor azt a helyi törvényszékek előtt megteheti. A római fennhatóság miatt aggódva inkább feloszlatták a tömeget, nehogy a lázadás vádjával a helytartó eljárjon a helyiekkel szemben.

Habár az azóta eltelt 2000 év során az ókor 7 csodájának egyikének tartott templom az enyészeté lett, úgy tűnik, hogy a modern kori űrversenynek köszönhetően az Artemisz-tisztelet, ha más formában is, de fennmaradt.

(NASA, Axios, Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!