Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes

"Felelősséggel tartozunk a világ és a népeink iránt" - fogalmazott Biden, aki a személyes találkozót előnyben részesítette volna, de a kínai vezető a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el országát.

Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy legközelebb személyesen találkozhat kínai hivatali partnerével, és hogy "nyílt beszélgetést" folytatnak majd az emberi jogokról és a biztonsági kérdésekről is. Biden hangsúlyozta, hogy minden országnak "ugyanazon szabályok szerint kell játszania". Jelezte, hogy a találkozón

felvet olyan kérdéseket is, amelyekkel kapcsolatban az Egyesült Államok tisztviselői "aggályaikat fejezték ki".

A két vezető közötti virtuális találkozó az Egyesült Államok és Kína közötti feszült viszony közepette jött létre.

A Biden-adminisztráció többször bírálta Pekinget az északnyugat-kínai ujgur kisebbség erőszakos elnyomása, a hongkongi demokratikus tiltakozások elfojtása, valamint a Tajvan elleni katonai agresszió miatt. A kínai kormány tagjai pedig azt kifogásolták, hogy Washington beleavatkozik az ázsiai ország belső ügyeibe.

A videókapcsolaton keresztül tartott magas szintű találkozón, a Fehér Ház Roosevelt-termében az amerikai elnökhöz csatlakozott többek között Antony Blinken külügyminiszter, Janet Yellen pénzügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is.

"Rettenetesen sok időt töltöttünk azzal, hogy beszélgessünk egymással, és remélem, ma este is tudunk őszintén beszélgetni"

- mondta Biden, aki arra utalt, hogy a két vezető jól ismeri egymást, ugyanis többször is találkoztak személyesen, amikor mindketten alelnökök voltak.

"Világosnak és őszintének kell lennünk azokban a kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet, és együtt kell dolgoznunk azokon az ügyeken, ahol az érdekeink találkoznak. Különösen olyan létfontosságú globális kérdésekben, mint a klímaváltozás"

- fogalmazott az amerikai elnök.

Hszi azt mondta Bidennek, hogy mindkét félnek javítania kell a kommunikációján. "Készen állok arra, hogy együtt dolgozzunk elnök úr, hogy konszenzust alakítsunk ki, aktív lépéseket tegyünk, és a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat pozitív irányba mozdítsuk el" - mondta a kínai elnök,

aki "öreg barátjának" nevezte Bident.

Szakértők szerint a mostani találkozó fényt deríthet Biden Kínával kapcsolatos elképzeléseire. Az amerikai elnök ugyanis korábban célként fogalmazta meg a kínai befolyás ellensúlyozását, valamint

Peking "lekörözését a világ színpadán betöltött szerepében".

A Biden-adminisztráció ugyanakkor együtt kíván működni Kínával a globális felmelegedés megfékezésében és a globális egészségügyi problémák megoldása érdekében. Az amerikai tisztségviselők nem fogalmaztak meg konkrét eredményekkel kapcsolatos várakozásokat a találkozó előtt, mondván Biden szándéka az, hogy elmélyítse a kommunikációt Kínával.

a kínai elnök a békés együttélést jelölte ki a kínai-amerikai kapcsolatok egyik céljaként

Hszi Csin-ping kínai elnök a békés együttélést és a mindkét fél számára előnyös együttműködést jelölte ki az amerikai-kínai kapcsolatok céljaként azon az egyeztetésen, amelyet pekingi idő szerint kedd reggel videókapcsolaton keresztül folytatott Joe Biden amerikai elnökkel - írta a virtuális csúcstalálkozóról a Hszinhua kínai állami hírügynökség az államfőt idézve.

Tudósításában kiemelte, hogy a két elnök két részletben tartott megbeszélése

"nyílt hangvételű, építő jellegű, tartalmas és eredményes"

volt.

Hszi hangsúlyozta: a két országnak tisztelnie kell egymást, és belügyei megfelelő kezelése mellett teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségeit is.

Elismerve, hogy a két fél közötti nézetkülönbségek elkerülhetetlenek, a kínai elnök azt szorgalmazta, hogy mindkét részről szükséges lépéseket tenni a kezelésükre, illetve a nézetkülönbségek kiéleződésének elkerülésére. Kínát és az Egyesült Államokat két hajóhoz hasonlította, amelyeket biztos kézzel kell kormányozni, hogy ne veszítsék el a megfelelő sebességet és irányt, együtt haladhassanak előre ahelyett, hogy összeütköznének.

"A következő ötven évben a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb eleme, hogy Kína és az Egyesült Államok megtalálja a helyes utat a békés együttélésre" - idézte a Hszinhua a kínai elnököt, aki hozzátette, hogy

"bármit, amit egy politikus tesz ennek elősegítésére vagy hátráltatására, azt lejegyzik majd a történelem részeként".

Hszi kézzelfogható lépések megtételére szólította fel az amerikai elnököt, Bidennek szerinte tartania kell magát azon kijelentéséhez, hogy nem törekszik új hidegháborúra.

Leszögezte: Kína készen áll arra, hogy egyeztetéseket és együttműködést folytasson az Egyesült Államokkal egyebek mellett a gazdasági fejlődés, az energia, a hadügyek, az oktatás, a technológia, a kibertér és a környezetvédelem területein. Hszi úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás válhat a kínai-amerikai kapcsolatok új fókuszpontjává. Az előzményekhez tartozik, hogy két ország a múlt héten, az ENSZ glasgow-i klímacsúcsán váratlanul kétoldali klímavédelmi együttműködésről szóló megállapodást jelentett be.

A vírtuális csúcstalálkozón a várakozásoknak megfelelően szóba került Tajvan kérdése is.

Hszi figyelmeztette amerikai kollégáját, hogy

Tajvan függetlenségének támogatása „olyan, mint a tűzzel játszani”, és „akik a tűzzel játszanak, megégnek”.

A Hszinhua jelentése szerint Biden megerősítette Washington elkötelezettségét az egy Kína elve mellett, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy fennmarad a Tajvani-szoros békéje és stabilitása.

A kínai elnök leszögezte: országa nem helyesli, hogy az emberi jogokra hivatkozva beavatkozzanak más országok belügyeibe.

Hszi a koronavírus-járvány megjelenése óta nem hagyta el országát, ezért szervezték meg a csúcstalálkozót videókapcsolaton keresztül. Biden hivatalba lépése óta a két elnök már két alkalommal egyeztetett egymással telefonon.

A két ország között az utóbbi időszakban a viszony egyre feszültebbé vált elsősorban a Kína által saját területének tekintett Tajvan, továbbá egy sor egyéb kérdés kapcsán. Vita van köztük például az északnyugat-kínai Hszincsiangban élő, muszlim vallású ujgurok emberi jogi helyzete, a hongkongi szabadságjogok korlátozása, valamint Kína dél-kínai-tengeri területi követelései miatt is.

(MTI/Hetek)