Forrás: FB / BókaJános
Az elmúlt napokban a Közel-Keletre irányult a figyelem. Milyen jelentősége van a térségnek Magyarország szempontjából, miért álltunk be aktívan Trump elnök békekezdeményezése mögé?
Függetlenül a békefolyamat további sorsától, önmagában is történelmi eredmény, hogy a fegyverek elhallgattak, és valamennyi életben lévő túsz visszatért családjához Izraelbe, ideértve a magyar–izraeli kettős állampolgár Omri Mirant. Bízom benne, hogy az első fázis után ennek a 20 pontból álló, több fázisra bontott, rendkívül komplex megállapodásnak valamennyi eleme végrehajtásra kerül. Az a tény, hogy a magyar miniszterelnök is meghívást kapott a béke-csúcstalálkozóra Egyiptomba, elismerése annak a munkának, amit Orbán Viktor nem kevés politikai kockázatot vállalva, és nem kevés bírálatot kiváltva az Európai Unión belülről felvállalt annak érdekében, hogy a konfliktusok ne fegyverekkel, hanem tárgyalásos úton rendeződjenek.
Magyarország általában véve érdekelt a közel-keleti térség stabilitásában és békéjében. Amikor fegyveres konfliktus volt, mi mindig a deeszkaláció mellett tettük le a voksunkat, és a béke útját kerestük. Magyarország egyike azon kevés európai országnak, amelyik kifejezetten jó, őszinte és nyílt párbeszédre, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésre építő kapcsolatot tart fenn a térség legtöbb országával. Mindezt úgy, hogy az Izraellel fennálló stratégiai partnerséget és barátságot nem veszélyeztetjük. Erre nagyon kevés európai ország volt képes, talán mi vagyunk az egyetlenek.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »