„Hát ennyi. Végre nem vagyok többé Beatle!” – sóhajtotta felszabadultan a huszonhárom éves George Harrison, miután a Beatles repülőgépe este 11-kor felszállt San Franciscóból, az együttes utolsó, fizető közönség előtt megrendezett koncertje után. A zenekar kulturális hatását tekintve mindez mégis egy új korszak nyitányát jelentette. A Beatles hátat fordított az élő fellépéseknek, hogy a stúdióban forradalmasítsa a modern populáris zenét. Ötven éve, 1967. június 1-jén jelent meg az Egyesült Királyságban a rockzene egyik legbefolyásosabb albuma: a Sergeant Pepper’s Lonely Hearts Club Band – az együttes zenei teljesítményének csúcspontja, egyben a hatvanas évek szexen, drogokon és keleti miszticizmuson felnőtt ellenkultúrájának mérföldköve és korhű lenyomata.

Tudelai Benjámin a 12. század második felében kelt útra az Ibériai-félszigetről, Navarrából a Jeruzsálemi Királyságba. Zarándoklatának egyik célja az volt, hogy felkeresse kora jelentősebb zsidó közösségeit, és rögzítse a látottakat. Utazása csaknem száz évvel előzte meg a velencei Marco Polo születését, útinaplója pedig a történészek számára megkerülhetetlen forrásmunka, már csak azért is, mert ebből a korból sem a zsidó, sem a keresztény történetírás nem rendelkezik hasonló horderejű művel a mediterrán világról és a Közel-Keletről. Harmadik, befejező rész.

Tudelai Benjámin a 12. század második felében kelt útra az Ibériai-félszigetről, Navarrából a Jeruzsálemi Királyságba. Zarándoklatának egyik célja az volt, hogy felkeresse kora jelentősebb zsidó közösségeit, és rögzítse a látottakat. Utazása csaknem száz évvel előzte meg a velencei Marco Polo születését, útinaplója pedig a történészek számára megkerülhetetlen forrásmunka, már csak azért is, mert ebből a korból sem a zsidó, sem a keresztény történetírás nem rendelkezik hasonló horderejű művel a mediterrán világról és a Közel-Keletről.

Tudelai Benjámin a 12. század második felében kelt útra az Ibériai-félszigetről, Navarrából a Jeruzsálemi Királyságba. Zarándoklatának egyik célja az volt, hogy felkeresse kora jelentősebb zsidó közösségeit, és rögzítse a látottakat. Utazása csaknem száz évvel előzte meg a velencei Marco Polo születését, útinaplója pedig a történészek számára megkerülhetetlen forrásmunka, már csak azért is, mert ebből a korból sem a zsidó, sem a keresztény történetírás nem rendelkezik hasonló horderejű művel a mediterrán világról és a Közel-Keletről.