A Boko Haram, a vérengzésekben az Iszlám Államot is felülmúlni képes nyugat-afrikai terrorcsoport sokkoló módszerei közül az egyik legnyugtalanítóbb, ahogyan az elrabolt nőket, fiatal lányokat, sőt gyerekeket gyilkológépekké teszi. 2014 júniusa óta több mint száz nőt és lányt küldtek ki öngyilkos merényletek végrehajtására. Miközben egyre több ruha alá vagy kosarakba rejtett bomba robban piacokon, iskolákban, folyami kikötőkben, újabban menekülttáborokban, a kiszabadult foglyoktól származó információknak köszönhetően egyre jobban megérthetjük, hogyan használja áldozatait fegyverként a Boko Haram.

Az Európai Unió elhagyásáról szóló, június 23-ára kitűzött népszavazás már hetek óta lázban tartja az Egyesült Királyság lakóit. Míg a legtöbb elemzés a hosszú távú makrogazdasági következményeket próbálja szemléltetni, addig az utca emberét olyan kérdések foglalkoztatják, minthogy „Brexit” esetén vajon indulhat-e brit versenyző az Eurovíziós Dalfesztiválon?

Esélyt sem akart adni Orbán Viktor arra, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazással a szocialisták akár csak elméleti szinten is lehetőséget kapjanak arra, hogy vereséget mérjenek egy szimbolikus ügyben a Fideszre. Ráadásul a boltzáras népszavazás elterelte volna a figyelmet a Fidesz jelenleg legfontosabb politikai termékéről, a betelepítési kvóta elleni harcról, amelynek ugyancsak egy népszavazás lesz a csúcspontja.

Filmbe illő történet kezd kibontakozni a sikerekben megőszült, majd néhány nap alatt szinte teljesen lenullázott szövetségi kapitány, Kiss László drámája kapcsán.

Komoly társadalmi támogatottsága van a pedagógustiltakozásoknak, melyekből most három is lesz pár nap alatt: két szakszervezeti sztrájk és egy polgári engedetlenségi akció. A sztrájkköveteléseket a kormány igyekszik bérköveteléseknek beállítani, és azt hangoztatja, hogy a várható demonstrációk veszélyeztetik az eddigi megállapodásokat. A szakszervezetek szerint viszont eddig egyik kérdésben sem született megállapodás, és éppen ezért kerül sor a sztrájkokra.

Hosszas huzavona után az Országgyűlés kedden eltörölte a vasárnapi zárva tartást, ami nem kis részben az MSZP sikerének tekinthető. Ugyanakkor a tisztújításra készülő párt a jelek szerint koránt sincs jó állapotban. Kunhalmi Ágnes budapesti elnököt az MSZP állapotáról és kilátásairól is kérdeztük.

Filmbe illő történet kezd kibontakozni a sikerekben megőszült, majd néhány nap alatt szinte teljesen lenullázott szövetségi kapitány, Kiss László drámája kapcsán.

Esélyt sem akart adni Orbán Viktor arra, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazással a szocialisták akár csak elméleti szinten is lehetőséget kapjanak arra, hogy vereséget mérjenek egy szimbolikus ügyben a Fideszre. Ráadásul a boltzáras népszavazás elterelte volna a figyelmet a Fidesz jelenleg legfontosabb politikai termékéről, a betelepítési kvóta elleni harcról, amelynek ugyancsak egy népszavazás lesz a csúcspontja.

Komoly társadalmi támogatottsága van a pedagógustiltakozásoknak, melyekből most három is lesz pár nap alatt: két szakszervezeti sztrájk és egy polgári engedetlenségi akció. A sztrájkköveteléseket a kormány igyekszik bérköveteléseknek beállítani, és azt hangoztatja, hogy a várható demonstrációk veszélyeztetik az eddigi megállapodásokat. A szakszervezetek szerint viszont eddig egyik kérdésben sem született megállapodás, és éppen ezért kerül sor a sztrájkokra.

Magyarországon 100 éve hozták meg az iszlám vallás elismeréséről szóló törvényt. A szabad vallásgyakorlás joga alapjog, ám a döntés körülményeihez hozzátartozik, hogy a Magyar Országgyűlés ennek törvénybe iktatásával egy olyan hatalomnak tett gesztust, amely épp akkoriban hajtotta végre a modern történelem első, másfél millió örmény keresztény meggyilkolásával járó népirtását.

Bogdan Licu, Románia ideiglenes legfőbb ügyésze elrendelte az 1989-es forradalom dossziéjának újranyitását. Bejelentette, hogy felülvizsgálta a katonai ügyészség tavaly ősszel hozott döntését, amelyben bizonyítékok hiányában úgy határozott, nem indít újabb vizsgálatot a diktatúra bukásával és az akkori terrorcselekményekkel kapcsolatban. A román közvélemény régóta követeli a forradalom teljes feltárását és az igazi bűnösök elítélését, mondván, eddig csak kirakatperek zajlottak, miközben a felbujtók és a gyilkosok nyugodtan élik mindennapjaikat az országban.

Ma már magától értetődőnek tűnik, hogy vásárlás közben az árcédulákat böngészve fix árakkal találkozunk: ugyanaz a termék nagyjából ugyanannyiba kerül ugyanabban a bolthálózatban. Az árak így kiszámíthatóak és összehasonlíthatóak. Azonban ez csak az 1800-as évek végén alakult ki, a történelem jelentősebb hányada során az árat a vásárló csak az eladótól tudhatta meg, aki viszont akár más és más árat adhatott a különböző potenciális kuncsaftoknak. Manapság pedig annyira alapvetőnek vesszük a fix árazást, hogy a webes vásárlás során is hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy mi is ugyanabba az üzletbe „sétáltunk” be, mint a többi látogató. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez így is van.

A 18 éves Farída Khalaf több hónapnyi szexrabszolgaság után néhány társával sikeresen megszökött az Iszlám Állam fennhatósága alól. A történetet feldolgozó könyv (Az Iszlám Állam rabszolgája voltam – Farída szökése, Libri, 2016) nemcsak az akciófilmbe illő jelenetekben bővelkedik, hanem bepillantást enged a halálszekta mindennapjaiba is.

Jevgenyij Dvoszkin „nem egy angyal”. Az Egyesült Államokban már elítélték adócsalás miatt, így oda többé be sem teheti a lábát. Londonban tanácsadója volt Alekszandr Litvinyenko feltételezett gyilkosának, Moszkvában a titkosszolgálat biztosította védelmét a zsarolóktól. Saját bevallása szerint a pénzmosás minden fortélya a kisujjában van. Jelenleg azonban „sikeres bankár” a nemrég teljes orosz fennhatóság alá került Krím félszigeten. A Bloomberg riportja.

Egyszerre szállt szembe a liberális feminizmussal és a 19. századi maradi nőképpel, üldözötteket bújtatott, majd maga is szénásszekéren menekült a kommunisták elől. A soha meg nem hátráló, elvei mellett szilárdan kitartó Slachta Margitot egy képviselőtársa úgy emlegette, mint az „egyetlen férfi a nemzetgyűlésben”.

A tavasz mindenkit felüdít, megújít, mégis sokan érezzük úgy, hogy a fáradtság ólomsúlyként nehezedik vállainkra megnehezítve mindennapjainkat. Sokszor eszünkbe jut ilyenkor, hogy lehet, velünk van a baj, amiért álomban töltenénk a verőfényes délutánt.