„Josht felhívta egy régi barátja, hogy hamarosan a városba érkezik. Josh meghívta őt, hogy töltse náluk a hétvégét. Este aztán szólt Lindának, hogy vendégük érkezik, és az első este kicsit kiruccannak majd, hogy beszélgessenek egy jót, mint a régi szép időkben. Linda azonban erre kiborult, ugyanis épp azon az estén ért volna haza egy hosszabb üzleti útról. Linda sohasem tervezne meg egy hétvégét vagy egy éjszakát anélkül, hogy ne egyeztetne Joshsal. Nem értette, a férje vajon miért nem tud ugyanennyi tiszteletet és figyelmességet tanúsítani iránta. De amikor hangot adott kifogásainak, Joshtól ezt a választ kapta: »Nem mondhattam a barátomnak, hogy bocs, de előbb engedélyt kell kérnem az asszonytól.« Josh számára a feleségével való előzetes egyeztetés azt jelentette volna, hogy engedélyért kell folyamodnia, nem cselekedhet szabadon. Linda számára azonban ennek semmi köze az engedély megadásához. Számára az a természetes, hogy a házastársak megbeszélik egymással a terveiket, mert életük összefonódott” – írja Deborah Tannen Pár-beszéd című könyvében.Ilyen és ezekhez hasonló életszerű szituációkat és színes kutatási eredményeket vonultat fel Deborah Tannen nyelvészprofesszor Pár-beszéd – Miért hallgat a férfi? Miért beszél a nő? című világsikerű könyve, mely négy évig szerepelt a New York Times sikerlistáján, és nyolc hónapig állt az első helyen. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért érzik úgy a nők, hogy a férfiak nem mondanak el nekik semmit, és folyton csak kioktatják őket, és miért gondolják a férfiak, hogy a nők állandóan csak nyaggatják őket, és sosem térnek a lényegre.A kutatás célját az írónő így fogalmazza meg: „Igenis vannak eltérések a különböző neműek beszédmódjában, és fel kell fednünk, meg kell értenünk ezeket a különbségeket. Máskülönben kénytelenek lennénk a félreértésekért magunkat vagy a másikat, esetleg magát a kapcsolatot okolni. A nemek közti különbségek semmibevétele nagy kockázattal jár. Ha valamit a szőnyeg alá söprünk, azzal nem szüntetjük meg a problémát, csak felbukunk benne, ha legközelebb át akarunk haladni a szobán.”

Mustafa az Oszmán Birodalom ma Szaloniki néven ismert városában született. Anyja szláv származású, szőke, kékszemű asszony volt, így esett, hogy Mustafa nem éppen klasszikus török fizimiskával rendelkezett. Az anya, Zübeyde, mélyen vallásos volt, ennek megfelelően azt akarta, hogy fia vallásos nevelést kapjon. A szabadabban gondolkodó Ali azonban olyan iskolába akarta beíratni a fiát, ahol nyugati módszerekkel tanítottak.

Az allergiás náthát leggyakrabban a levegőben előforduló, úgynevezett aeroallergének váltják ki. A leg­gyakoribb és legsúlyosabb allergiás náthát a parlagfű virágpora okozza.  Az utóbbi másfél-két évtizedben a betegek száma megduplázódott, mára mintegy kétmillió parlagfű-allergiással számolhatunk hazánkban.

Az utóbbi években több alkalommal is nagy nyilvánosságot kapott egy-két család esete, akik az életkorhoz kötött kötelező védőoltások megtagadása miatt kerültek össze-tűzésbe az ellátórendszerrel, illetve az igazságszolgáltatással. Nem mondható, hogy oltásellenes hangulat lenne az országban, valóban mindössze néhány családot érint, inkább jogfilozófiai szempontból érdekes a kérdés: létezik-e olyan örök érvényű értékrend, erkölcsi normarendszer, amely korlátozza az államhatalmat a magatartási szabályok megalkotása terén?

Nyugat-európai felmérések alapján az emberek mintegy harmada-fele panaszkodik nap mint nap hátfájás miatt. A kellemetlen hátérzet – a „mintha be lenne rozsdásodva” érzés – legtöbbször a rossz tartásból ered. Sokaknál alakul ki a hanyag tartás a mozgásszegény életmód következményeként, s a gerincpanaszokat fokozzák a nem megfelelő ülő- és fekvőalkalmatosságok.

Ma már szinte nincs babavárókat megszólító sajtóorgánum, melyben ne szerepelne legalább egy hirdetés a köldökzsinórvér-őssejt levételéről és tárolásáról. Nem kis vívódást okozva ezzel az ifjú szülőknek, akik azon vívódnak, vajon felelős szülők-e akkor is, ha nem teszik letétbe gyermekük őssejtjét 372 ezer forintért.

Egyre népszerűbb az alternatív gyógyászat. Sokan, akik nem találnak gyógyulást a rendkívül tudományos, ám annál személytelenebb és klórszagúbb egészségügy útvesztőiben, a természetgyógyászatban keresik a megoldást. Az alternatív gyógyászat mindössze kétszáz éves, ámde közkedvelt ágazata a homeopátia. A népszerűség oka, hogy a magyar lakosság egészségügyi kulturáltságának hiánya lehetővé teszi a tökéletesen tudománytalan módszer virágzását.

A Budapesttől mindössze egy bő órányira fekvő várost a Duna szeli ketté szlovák és magyar részre. A várost keleti irányból átszelő főút évszázadok óta fő közlekedési útvonal. Ez a római limes-út, e mentén alakult ki Szőny területén Pannónia egyik legjelentősebb települése, a mai Komárom.

Izzik a vita az egészségügyi reform körül. Maga az orvostársadalom is rendkívül megosztott a kérdésben, de a többség egyetért abban, hogy változtatásokra lenne szükség, ám nem mindegy, hogyan. A kórházreform csak része az átfogó átalakításnak, azonban egyelőre kevesen látják a reformok végeredményét. Tudósítónk egy szakmai kerekasztalvitán járt, és ellátogatott a jövőjéért aggódó Szent László Kórházba is.

Izzik a vita az egészségügyi reform körül. Maga az orvostársadalom is rendkívül megosztott a kérdésben, de a többség egyetért abban, hogy változtatásokra lenne szükség, ám nem mindegy, hogyan. A kórházreform csak része az átfogó átalakításnak, azonban egyelőre kevesen látják a reformok végeredményét. Tudósítónk egy szakmai kerekasztalvitán járt, és ellátogatott a jövőjéért aggódó Szent László Kórházba is.

Noha évezredeken keresztül nem okozott gondot a lázas gyermekek otthoni ellátása, manapság az anyák többsége tanácstalan, és hajlamos azonnal telefont ragadni. Pedig a lázcsillapítás nem is olyan nagy kihívás, mint gondolnánk. Nem úgy, mint a családorvosnak, akinek szó szerint kihívás egy hajnali riasztás.