Az Egyesült Államok történelmének eddigi legvéresebb iskolai lövöldözését élte át április 16-án, miután egy dél-koreai származású diák a Virginia állambeli Műszaki Egyetem két épületében hidegvérrel kivégzett harminckét diákot, majd önmagával is végzett. Az incidens számos problémára világít rá, egyrészt az amerikai intézmények sebezhetőségére, másrészt a fegyvertartási kérdés ellentmondásaira. Számos kritika illette a rendőrség tétovázását, és maradtak kérdőjelek a tömeggyilkos motívumaival kapcsolatban is.

Irakban egyre kritikusabb a helyzet. A mindennapos merényletek már a hatalmi központokat is elérték. Múlt héten a lázadók a szigorúan őrzött Zöld Zónában, egyenesen a parlament ebédlőjében robbantottak. Miközben az országban növekszik a káosz, az iraki középosztály nagy része búcsút int hazájának és Jordánia, valamint Szíria felé veszi útját. A környéken virágzik a fegyverkereskedelem, Amerikában pedig a háborúba belefásult polgárok feje felett folyik a belpolitikai csatározás a háború miatt.

Egy hónapon belül elnökválasztásra kerül sor Törökországban, mely sokak szerint kihívást jelenthet a világi török állam számára. Bár hivatalosan még senki sem jelentette be, hogy harcba száll a posztért, az egyik lehetséges elnökjelöltnek a jelenlegi miniszterelnököt, Recep Tayyip Erdogan-t tartják. A miniszterelnök jelölése ellen azonban több száz ezres tüntetést tartottak a hétvégén, mivel egyesek attól tartanak, hogy elnökségét az ország vallási jellegének megerősítésére használná fel.

Hosszas választási előkampány után húsvét hétfőn elindult a mindössze kétszer két hétig tartó hivatalos kampány is Franciaországban, melynek során két fordulóban új elnököt választanak a franciák. Az első fordulóra április 22-én kerül sor, melyből a két legtöbb szavazatot kapó jelölt jut tovább a két héttel később, május 6-án sorra kerülő második fordulóba. A kínálat széles – a tizenkét jelölt a teljes politikai palettát felöleli –, a tét pedig nagy. Az elmúlt ötven évben soha nem volt még Franciaországnak akkora szüksége irányváltásra, mint ma.

Zéró tolerancia a kirekesztéssel szemben Gyurcsány Ferenc módra és az immár tizenegynéhány éves múltra visszatekintő gyűlöletbeszéd-törvény sokadik leporolása Bárándy Gergely módra: úgy tűnik, ez a hét a diszkriminációellenes fellépések hete volt a nagyobbik kormánypárt padsoraiban.

Elhangozhat-e ima az Országgyűlésben? A kérdés Suchman Tamás szocialista képviselő indítványa kapcsán merült fel, aki azt javasolta, hogy a hivatalos Holokauszt Emléknapon hangozzék el a kaddis, a zsidóság gyászimája az alsóház falai között. A felvetés indulatos vitáig fajult, az SZDSZ pedig éleshangú közleményben szólította fel Suchmant, számoljon el lelkiismeretével.

Az egyik jobboldali hetilap igen szaftosnak szánt témát tálalt fel olvasóinak, amely szerint a főváros beszállt a szex- és horroriparba. A KDNP-s honatyákat úgy megdöbbentették a cikkben foglaltak, hogy azonnal vizsgálatot kezdeményeztek a Budapest Film Zrt. tevékenységével kapcsolatban.

A múlt héten a Közép-európai Egyetemen (CEU) némiképp rezignált előadást tartott Kis János, a néhai demokratikus ellenzék vezéralakja, az SZDSZ első elnöke. Az előadás azért minősíthető kissé megkeseredettnek, mert az előadó lépten-nyomon figyelmeztette hallgatóságát, hogy a liberalizmus és a mostani (egyedüli) magyar liberális párt nem tekinthetők azonosnak, azaz: a liberalizmus jövője sokkal egyértelműbb és biztosabb Kis szerint, mint amilyen az SZDSZ jövője.

Amint arról a Hetek is beszámolt (Kiűzetés az unióból. Hetek, 2007. március 30.), a római szerződés aláírásának 50. évfordulóján kiadott közös nyilatkozatból is kimaradt a zsidó–keresztény gyökerekre való hivatkozás, nemcsak a már korábban elvetélt uniós alkotmányból. „Európa a közös jövőnk” – olvashatjuk a deklarációban. De milyen lesz ez a közös jövő?

Minek tudja be ezt a sűrű, gazdag, barátságokban, boldogságokban, élményekben bővelkedő kilencvenkét évet?– Mindent az én drága szüleimnek köszönhetek, akik utat mutattak számomra az 1915-ben kezdődő borzasztóan változatos, izgalmas, küzdelmekkel teli élethez. Hogy miért volt izzóan boldog ez a kilencvenkét év minden szegénység, háború, a holokauszt és sok kínlódás ellenére is? Mert találkoztam egy olyan emberrel, Sándorral, akinek hetven évig lehettem a felesége, akivel a kapcsolatom a halála pillanatáig több volt, mint szerelem. Az élet nagy ajándéka volt. Képzelje el, nem emlékszem olyan napra, amikor ne mondta volna a férjem, milyen boldog, hogy velem élhet. És én is mindennap hálás voltam, hogy őt rendelte nekem a sors. Férjem pokoli szegénységbe született egy szabolcsi falucskában, de egy csodálatos anya őrizte és óvta, hallatlan találékonysággal, szeretettel és intelligenciával a gyermekei életét, egészen 1944-ig.

Szemtanúk szerint több száz embert állított elő a rendőrség a két orosz fővárosban a múlt hétvégén, amikor ellenzékiek tüntettek Putyin elnök ellen. Bevitték Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnokot is, aki nem rejti véka alá elnöki ambícióit.

A 13-15 évesek körében ma az emo számít menőnek. Bár ez a letargikus hangvételű, punk-pop stílus a különböző irányzatok rangsorában még legalul van, sőt az idősebb punkok is ellenérzéssel viseltetnek iránta, jó ideje óriási sikert arat Európában. Az emók túlnyomó többsége feltehetően csak a külsőségeket utánozza, míg egy ideologizáló kisebbség az öngyilkosságot és a homoszexualitást eszményíti. Úgy tűnik, a zeneipar és a média a mostani tinikben egy fogékony korcsoportot talált a nyafogókultúrára – amiből egyébként 17 éves korra illik kinőni.

Nyálzeneellenes forradalmat szerveztek a Debreceni Egyetem előtti szökőkútnál a Friss Rádió munkatársai. A megmozdulás célja az igénytelen és mindent ellepő nyálzenei áradat megfékezése volt. A békés demonstráció fő hangadói több ízben felolvasták 12+1 pontban megfogalmazott követeléseiket, amelyek a magyar ifjúság zenei ízlésének védelme érdekében és az egynyári slágerek rohamos térhódításával szemben emelnek szót.

Versenyképes, piacképes, innovatív oktatás: ez Magyarország, de az egész unió jövőjének záloga – állította Gyurcsány Ferenc a gyöngyösi regionális fejlesztési tanácskozáson, és ezt állítják a gazdasági szakemberek Európa-szerte. És mi van helyette nekünk? Elavult, lexikális, porosz hagyományokra építő, nehézkes oktatási rendszer, amely a tanulók többségét a tanárok legjobb szándéka ellenére is megnyomorítja. Ezt már viszont olyan diákok mesélik, akik külföldön is jártak iskolába.

Verespatakon, az erdélyi Érchegységben a római idők óta bányásznak aranyat. A terület gazdagsága évszázadokon át juttatott az értékes fémből Rómába, Bécsbe, Budára, de amit hátrahagytak, történetileg és régészetileg is világszínvonalúnak számít, a világörökség részét képezi. Egy kanadai cég közel tíz éve óriási krátereket robbantana a falu helyén, hogy ciánvegyülettel mossa ki azokból az aranyat. A tervezett nyíltszíni bánya elnyelné a múlt emlékeit, a falurombolás folytán elűzné a falu lakóit. A bánya minden elfogulatlan hatástanulmány szerint folyamatos környezeti pusztítást és veszélyt jelentene a környékre, Abrudbánya, a Maros völgye és tovább a Tisza alsó folyása mentén.

Meg lehet még akadályozni a ciántó létrejöttét?– A vállalat nagyon magabiztos, de a település sorsa még nem dőlt el. Persze felvásárolhatják a falut, de ez még nem jelenti azt, hogy elkezdhetik a bányaművelést. Nagyon sok a kockázat abban a technológiában és abban a tervben, amelyet a beruházó cég munkatársai ismertettek az Európai Parlamentben. Számomra egyértelmű, hogy ilyen kockázati elemek mellett nem szabad megengedni a bánya megnyitását.

Frissen kinevezett miniszterként gondolom, már szembesült Verespatak ügyével. A környezetvédelmi hatástanulmányok engedélyezése során mennyire veszik figyelembe az Európai Unió iránymutatásait, a környező országok aggályait? – Az engedélyeztetési folyamat során maximálisan törekszünk az unió legújabb környezetvédelmi direktívái alapján meghozni döntésünket, és figyelembe vesszük az uniós tagállamok iránymutatásait. A beruházót nemrég figyelmeztettük az uniós útmutatások alkalmazására, illetve azok megjelenésére az általuk benyújtott bányaprojektben.

Európában a 15 millió eurónál nagyobb üzletkötések kétharmada golfpályákon születik. Magyarország mindeddig kimaradt a golfáramlatból, de már változik a helyzet: több pálya is épül, Bicske környékén például 15 milliárd forintért a kontinens egyik legnagyobb golffaluja.

Egyre több példa születik arra, hogy kilátástalan helyzetben is saját lakáshoz jutnak családok vagy egyének, horribile dictu: pénzügyi tanácsadók segítségével. A sikertelenség legfőbb oka ugyanis az abszolút tájékozatlanság: az emberek többsége nincs tisztában a lehetőségekkel, így a hitelkínálattal sem, vagy például azzal, hogy használt lakásért is felvehető a szocpol fele. Kétrészes cikkünkben igyekeztünk összegyűjteni a lakásszerzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, néhány sikeres történettel illusztrálva.

A Budapesttől mindössze egy bő órányira fekvő várost a Duna szeli ketté szlovák és magyar részre. A várost keleti irányból átszelő főút évszázadok óta fő közlekedési útvonal. Ez a római limes-út, e mentén alakult ki Szőny területén Pannónia egyik legjelentősebb települése, a mai Komárom.

Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg tollhegytészta (penne). A mártáshoz: 2,5 dl langyos tej, 3 dkg liszt, 4 evőkanál vaj (nem margarin!), 4 egész tojás, 15 dkg feta sajt,10 dkg reszelt sajt, 1 cs. petrezselyem, 1 gerezd zúzott fokhagyma, őrölt szerecsendió, só, bors.

Tiffany és Gallé. A szecesszió üvegművészete – címmel november 18-ig látható kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. (IX., Üllői út 33–37.)

A „vegetáriánus” egy régi indián kifejezés. Azt jelenti: „béna vadász”

„Több hivatalos helyről is megerősítették, hogy a mi pályázatunk nyert, csak előtte már túl nagy hátrányba kerültünk, amit nem tudtunk behozni.” (Berzi Sándor, az MLSZ nemzetközi igazgatója)

Ha abból indulunk ki, hogy a 2012-es foci EB – alsó hangon számolva – 500 milliárd forint költségvetési hozzájárulást igényelt volna, továbbá elfogadjuk azt a sehol nem cáfolt adatot, miszerint a pályázatokon nyertes cégek minimum 10 százalékot szoktak „visszaosztani”, könnyen kiszámolhatjuk, hogy a pályázat elbukásával a magyar adófizetők legalább 50 milliárd forintot spóroltak. Köszönjük, monsieur Platini!