Az RMGC iszonyú erős lobbitevékenységet fejt ki szinte minden fronton.
Van-e ennek hatása az önök eljárására, befolyásolható-e a minisztérium ilyen
úton?
– Egyértelmű, hogy a társaság médiakampánya nagyon intenzív, minden
lehetséges eszközt igénybe vesz tevékenységének bemutatására. Nemrég tettem
egyértelművé számukra és mindenki számára, hogy mindezek nem befolyásolják a
minisztériumot az engedélyezés menetében. Hatezer kérdést kell, hogy
megválaszoljanak, mielőtt a hatástanulmány vizsgálatát megkezdenénk. Számunkra
az a döntő, hogy meg tudja-e válaszolni a vállalat a civil szférából, a
tudományos világból, a környező országokból érkezett kérdéseket, ezután látunk
hozzá a bányaprojekt környezetvédelmi hatástanulmányának elemzéséhez.
Környezetvédelmileg hosszú távú, magas fokú kockázatot jelent a Verespatakon
alkalmazandó ciános technológia megvalósulása. Figyelembe veszik azokat az
aggályokat, amelyeket a magyar fél vetett fel az eljárás kockázatával
kapcsolatban?
– Igen, tisztában vagyunk a helyzet súlyosságával, megértjük az
aggodalmakat, hiszen a régió középtávú fejlődésében meghatározó lehet a
döntésünk. Körültekintően fogunk eljárni, hiszen nem lehet érdekünk a
környezetkárosítás semmilyen áron.
A román politikai élet két vezetője, az államelnök és a miniszterelnök is
hangoztatta már a beruházás hasznosságát. Nehezedik minisztériumára politikai
nyomás a kérdés eldöntésében, hiszen 1600 tonna aranynak már jelentős politikai
súlya van?
– Semmilyen nyomást nem észleltünk, az állam vezetősége nem avatkozik bele a
munkánkba. A bányacég folytatja Verespataknak és környezetének felvásárlását,
hiszen ha egyetlenegy telek is van, amelyik nem az ő tulajdona, nem adhatjuk meg
az engedélyt. Úgy gondolom azonban, hogy ez az év lesz a döntő a beruházás
sorsában, hiszen idén nyár elejéig kell válaszolnia a beérkezett kérdésekre a
bányavállalatnak, döntés pedig ezután születik.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2007. 04. 20. (XI/16)
