Külföld

2009. 10. 09. (XIII/41)

Méregpoharat Irán kezébe

Méregpoharat Irán kezébe

A nemzetközi hírű Irán-szakértő néhány hónapja A gombafelhő árnyékában címmel írt könyvet a perzsa állam atomprogramjának Európát érintő veszélyeiről. A Heteknek adott interjúban a professzor azt állította, hogy ha Irán megszerzi a bombát, nemcsak a Közel-Keleten rendeződnek át az erőviszonyok, hanem Teherán ellenőrzést szerez az európai energiaellátás forrásai felett is. Emanuele Ottolenghi szerint csak radikális külső nyomással lehet elérni azt, hogy a teheráni vezetők „kiigyák a méregpoharat”, és feladják az évtizedes atomtörekvéseiket.

Morvay Péter / Külföld

2009. 10. 09. (XIII/41)

Hol legyen a palesztin állam?

Hol legyen a palesztin állam?

A nemzetközi vihart kavart Gladstone-jelentés is jelzi: a Közel-Keleten nincs és nem is volt béke, a háború folyamatos. Ez azonban egyszerre folyik fegyverekkel és politikai eszközökkel. Mahmúd Abbász nem hajlandó Netanjahuval tárgyalni, viszont a Hamasszal való megbékélési paktum küszöbön áll. Valószínűtlen a két fél közötti megegyezés és ennélfogva a kétállami megoldás is. De nincs is szükség még egy palesztinai arab államra, hiszen 1922-ben már megalakult egy, Transzjordániai Emirátus néven.

Bányai László / Külföld

2009. 10. 09. (XIII/41)

Ünnepi intifáda

Ünnepi intifáda

Radikális iszlám csoportok idén sem hagyták botrány és zavargások nélkül a nagy őszi ünnepeket Izraelben. Tavaly a jóm kippur alatt kezdődtek az egy héten át tartó összecsapások Akkóban, most pedig Jeruzsálemben kellett riadókészültségben állnia a biztonsági szerveknek.

Arató Júlia / Külföld

2009. 10. 02. (XIII/40)

Obama új világa

Obama új világa

Vitát váltott ki Barack Obama felszólalása az ENSZ-közgyűlés előtt. A kritikusok is egyetértenek azonban, hogy az elnök beszéde új korszakot jelent az Egyesült Államok és a világközösség kapcsolatában. Obama a globális kihívásokat négy csoportba foglalta össze: a béke és biztonság megvalósítása, az atomfegyverek leszerelése, a környezetvédelem, valamint a globális gazdasági lehetőségek. Hangsúlyozta: Amerika már nem akar nyugati stílusú demokráciát exportálni más országokba, inkább hagyná, hogy mindenki a saját útját járja.

Németh Csillag, Uzoni Eszter / Külföld

2009. 10. 02. (XIII/40)

Jobbra erősödött Németország

Jobbra erősödött Németország

Merkel marad, de új koalíció élén. A német választások nyertesei azonban a kisebb pártok: a liberálisok, a zöldek és exkommunista baloldaliak is jobb eredményt értek el a vártnál, együtt a szavazatok közel egyharmadát szerezve meg. Bukott viszont a baloldal, nem is kicsit: 11 százalékot veszítettek, és kikerültek a kormányból, így a szociáldemokrata térvesztés tovább folytatódott Európában. Még inkább leszerepelt a német szélsőjobb, amelyre a 80 milliós Németországban alig 600 ezren szavaztak. Pedig a neonáci nemzeti demokraták minden eddiginél agresszívabb gyűlöletkampányt folytattak.

Rimaszombati Andrea / Külföld

2009. 10. 02. (XIII/40)

A cunami visszatért

A cunami visszatért

Alig pár óra eltéréssel földrengés rázta meg előbb a Csendes-óceán déli térségét, majd Indonéziát. Az áldozatok száma lapzártánkkor folyamatosan emelkedik, mivel a mentőalakulatok csak lassan tudnak eljutni a tenger által letarolt területekre. A természeti csapás és a nyomában kialakuló cunami az öt évvel ezelőtti pusztítás óta a legsúlyosabb katasztrófa Ázsiában.

Hetek-összeállítás / Külföld

2009. 10. 02. (XIII/40)

Elhallgatott pápalátogatás

Elhallgatott pápalátogatás

Országlátogatásai során egyre nagyobb dilemmával szembesül a katolikus egyház feje: a mind világiasabb Európában vajon mennyire szabad erőltetni az olyan katolikus témákat, amelyek ellenséges reakciókat válthatnak ki a tömegekből.

Széchey Noémi / Külföld

2009. 09. 25. (XIII/39)

Az évtized pere

Az évtized pere

Szokatlan vádlók és vádlottak fognak felvonulni a következő egy hónapban zajló per során a francia büntetőjogi bíróság előtt, hogy a taláros testület kiderítse, vagy legalábbis megpróbálja kideríteni, ki is állhat az eddig minimum három történelmi bukást okozó botrány mögött.

Széchey Noémi / Külföld

2009. 09. 25. (XIII/39)

Nácik a parlamentben

Nácik a parlamentben

Visszaesett a német helyi önkormányzati választásokon a neonáci NPD az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Míg a legutóbbi választásokkor szinte túlszárnyalta a kormányzó szociáldemokrata pártot is az elért 9,2 százalékkal, addig az augusztus utolsó hétvégéjén lezajlott szövetségi állami választásokon alig több mint felére csökkent a támogatottságuk. De még ezzel is – 45 év után először – sikerült a bravúr: a neonácik 5,6 százalékos eredménnyel újra Sachsen szövetségi parlamentjén belül tölthetik el a következő öt évet.

Rimaszombati Andrea / Külföld

2009. 09. 18. (XIII/38)

Merkel, a biztos pont

Merkel, a biztos pont

Finisébe érkezett a választási kampány Németországban. Az amerikai választások felfokozott izgalmához képest a németeket nem kifejezetten jellemzik – ebben az időszakban sem – a nagy érzelmi kilengések: az elmúlt négyévnyi kormányzás után a kérdés a németek számára nagyjából annyi, hogy Angela Merkelt és pártját ki fogja a következő ciklusban támogatni a kormányzásban.

Rimaszombati Andrea / Külföld

2009. 09. 18. (XIII/38)

Washingtoni tüntetés Obama ellen

Washingtoni tüntetés Obama ellen

Óriási tömegek tiltakoztak Obama egészségügyi reformja ellen Washingtonban. A konzervatívok által szervezett megmozduláson részt vevők amiatt emelték fel szavukat, hogy az elnök a hatalmasra duzzasztott állami kiadásokkal a „szocializmus” felé vezeti az országot.

Németh Csillag / Külföld

2009. 09. 18. (XIII/38)

Irán az egész világ nyűge lett

Irán az egész világ nyűge lett

Vajon Irán atomprogramja tényleg csak békés energiafejlesztés? Az eltűnt orosz fegyvercsempészek pedig igazából csak ártatlan, faárut szállító matrózok? Lehet, hogy a Moszad-ügynökök által szervezett hajórablási akciót Johnny Depp-filmeken felnőtt modern kalózok követték el? Igaz az, hogy Oroszország váratlan fordulattal Amerikát támogatja Iránnal szemben? És az izraeli miniszterelnök titkos moszkvai útja hivatalosan miért csak egy héttel később történt meg…?

Arató Júlia / Külföld

2009. 09. 11. (XIII/37)

Tízezer embert akartak megölni

Tízezer embert akartak megölni

Bűnösnek találtak három iszlamista terroristát Nagy-Britanniában, akiket a 2001. szeptember 11-ei támadásokat meghaladó merényletek előkészítésével vádoltak. Abdulla Ahmed Ali, Asszad Ali Szarvar és Tanvir Husszain folyadékokkal akartak egyszerre több repülőgépet felrobbantani, ami akár tízezer ember halálát okozhatta volna. Az ítéletet megnyugvással fogadták a brit politikusok és ügyészek. A tárgyalást a nyomozás óriási költségei, a tavalyi per sikertelensége, valamint a Lockerbie-merénylet elkövetőjének elengedése miatt sokan aggódva kísérték figyelemmel.

Németh Csillag / Külföld

2009. 09. 11. (XIII/37)

Adósságot hagyott Budapesten a yorki hercegnő lánya

Adósságot hagyott Budapesten a yorki hercegnő lánya

Kifizetetlen számlákat hagyott maga után Budapesten a yorki hercegnő. Sarah Fergusontól (képünkön balra) a lánya számára biztosított rendőri kíséret és a ferihegyi VIP-váró költségeinek a megtérítését kéri a magyar kormány.

Széchey Noémi / Külföld

2009. 09. 11. (XIII/37)

Izrael nem mond le a települések fejlesztéséről

Izrael nem mond le a települések fejlesztéséről

Izrael rövidesen, feltételekhez kötve, hat hónapra felfüggeszti az építkezéseket azokon az izraeli településeken, amelyek az 1967-es határokon túl fekszenek. A moratórium bejelentése előtt azonban Ehud Barak védelmi miniszter 455 lakóegység felépítését engedélyezte a Nyugati parton. A döntéssel Izrael jelezte, hogy nem tekinti kötelezőnek az azonnali és végleges építési tilalmat sürgető amerikai elvárások teljesítését, és továbbra is érdekeinek megfelelően dönt az állampolgárait érintő kérdésekben.

Hechs László / Külföld

2009. 09. 11. (XIII/37)

Évi 300 milliárd dollár csúszópénz vándorol a zsebekbe Oroszországban

Évi 300 milliárd dollár csúszópénz vándorol a zsebekbe Oroszországban

„Oroszországban nem folyik tényleges harc a korrupció ellen” – nyilatkozta a londoni Times hasábjain Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, aki alapjában véve támogatja Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev politikáját. A következmények drámaiak: a légierőnek használhatatlan ejtőernyőket beszerző, zsebre dolgozó hadtápfőnök csak egyike a kirívó példáknak.

Kulcsár István / Külföld

2009. 09. 04. (XIII/36)

Terroristából hadügyminiszter

Terroristából hadügyminiszter

A meghamisított választást, majd a teheráni tiltakozásokat követően Ahmadinezsád többségében titkos szolgákból és a világméretű terrorhálózat irányításáért és működtetéséért felelős Iszlám Forradalmi Gárda tábornokaiból álló lojális kormányt nevezett ki magának. A hadügyminiszter a kilencvenes évek egyik legsúlyosabb terrorcselekménye miatt nemzetközi körözés alatt áll.

Hechs László / Külföld

2009. 09. 04. (XIII/36)

Olajért merénylőt?

Olajért merénylőt?

Kínos üggyé vált a brit kormány számára a hírhedt lockerbie-i merénylő elengedése körüli vita. A véres merénylet megszervezéséért életfogytiglani börtönre ítélt Abdelbaszet Ali Mohamed al-Megrahit „olajért” engedték szabadon skóciai börtönéből – állítja a The Sunday Times. A vezető brit vasárnapi lap hírét a brit és a skót kormány is cáfolta.

Uzoni Eszter / Külföld

2009. 09. 04. (XIII/36)

Perrel akarják tisztázni, hol született Obama

Perrel akarják tisztázni, hol született Obama

Hol született Barack Obama? Honoluluban, Vancouverben vagy Mombassában? Erre az egyszerű kérdésre sok amerikai számára nem egyértelmű a válasz. Közel hétszázezren írták alá azt a petíciót, melyben azt követelik, hogy a hawaii hatóságok tegyék közzé az elnök eredeti születési dokumentumait. A Fehér Ház és a demokraták szenátusi szóvivője nevetségesnek tartják a kérdést. A – természetesen nagy többségében republikánus – kritikusok azonban az alkotmányra hivatkoznak. A tét nem csekély: az Egyesült Államok elnöke csak olyan személy lehet, aki az Államok területén született.

Németh Csillag / Külföld

2009. 09. 04. (XIII/36)

Afganisztán lehet Obama Vietnamja?

Afganisztán lehet Obama Vietnamja?

Az afganisztáni háború legalább annyi buktatót jelenthet az Obama-adminisztráció számára, mint amennyire az iraki háború megtépázta George W. Bush volt amerikai elnök tekintélyét – írja vezércikkében a Financial Times.

Széchey Noémi / Külföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2025 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!