Ha székünknek karfája lenne, azt markolnánk elfehéredett ujjainkkal; annyira erősen üt a 7. és a 8. epizód. Október hetedike reggelét látjuk, a Gázából való kitörést, az első tűzharcokat, egy kibuc menedékszobáját, ahová közelít a fegyverek hangja és vele az iszonyat. Tudjuk mi lesz a sorsuk – ők még nem –, s ez tapintható fájdalmat kelt a nézőben. Még ha a brutalitást (ha lehet mondani) tapintatosan is ábrázolják. De azok a lassanként halálfélelemmel megtelő arcok a kibucban, s ahogy fogy a túlélés reménye… az nem feledhető. A jól ismert csapat megmaradt tagjai mind átélik e drámát, egyikük családját kiirtják, de a lénye mélyéig mindenki megsérül.