Világszerte hétből egy keresztény szenved jelentős üldöztetést és hátrányos megkülönböztetést a hite miatt. Az Open Doors legfrissebb listája szerint arányaiban Ázsiában vannak leginkább üldözésnek kitéve a keresztények, ugyanakkor Afrikában, a Száhel-övezet környékén a legdrámaibb az erőszak, és itt emelkedett legjobban – szinte robbanásszerűen – a szenvedő keresztények száma.

Valóban elfogy 50 év múlva az életünk szinte minden területéhez szükséges földgáz és kőolaj? Valóban arra számíthatunk, hogy 70 év múlva majdnem 3 fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet, mint most? És ez valóban azzal jár együtt, hogy tömegével vándorolnak majd el a népek a hűvösebb régiókba?

Magyarországon a gyermekek átlagosan 9 évesen találkoznak először a pornográfiával, jellemzően nem szándékosan. Digitális tartalomszűrésre eddig is voltak egyéni, illetve fizetős megoldások, januártól azonban a hazai mobilszolgálatóknál bárki ingyenesen igényelhet szűrt internetszolgáltatást, elsősorban gyermekei készülékeire.

Fehér háztetők, hólepte utak, sok ablakból még le sem szedett, színes égők. Lakhelytől függően egyeseknél kandalló, másoknál gázkonvektorok kattogása-pattogása a szolid aláfestő zene némi szabadidős, békés kanapén olvasgatáshoz. A kép idilli – lehetne. Csakhogy a lakosság jelenleg azért eléggé hadilábon áll az olvasással. A TÁRKI még 2024-es „Az olvasás világnapja” alkalmából közölt kutatása alapján a hazai, felnőtt lakosság csupán 15 százaléka olvas rendszeresen, legalább hetente.

Az amerikai celebek jóvoltából lassan mindenki hallott már az új súlycsökkentő csodaszerekről, amelyek segítségével diéta nélkül lehet lefogyni. Arról azonban kevesen tudnak, hogy a techiparban dolgozó fiatalok között virágzó biohacker feketepiacon nemcsak a súlyfeleslegre van megoldás, hanem szinte minden problémára: a kialvatlanságra, a nem szeretett hajszínre, sőt akár az örök fiatalságra is. A csodaszerek Kínából érkeznek.

„Ha sorba kellene állítani az okokat, a multikulturalizmus lenne az első, amely 90 százalékban felelős” – állítja David Betz azzal kapcsolatban, hogy szerinte a nyugati világ polgárháború felé rohan. A londoni King’s College Had­tudományi Tanszéke professzorának fő kutatási területe a polgárháborúk, forradalmak és ellenforradalmak.

Számos felmérés kellemetlen képet fest a hitgyakorlás módjának, spirituális tartalmak fogyasztásának legfrissebb alakulásáról az Egyesült Államokban. A gyülekezetek és szellemi vezetőik helyett egyre többen ugyanis You­tube-misztikusoknál és MI-imabotoknál keresik a választ az élet nagy kérdéseire, szögegyenest szembemenve az ősi bibliai renddel.

Belenézni a gonosz pszichéjébe, beszélgetni vele – ehhez gyomor kell, de legalább lelkész vagy pszichiáter elszántsága. Előbbi szolgálatát nem kérték a per vádlottjai, utóbbit kéretlenül is megkapták. Közel sem a terápia miatt, hanem hogy kiderüljön, kik valójában e szörnyek, s hogyan lettek ilyenné. Ám az ilyesfajta vizsgálódás a film szerint komoly veszélyekkel járhat.

Kutatási eredmények szerint 2024-ben a fizikai erőnlét javítása, a rendszeres testmozgás, a lelki jólét erősítése, a súlycsökkenés és a táplálkozási szokások megváltoztatása voltak a legnépszerűbb kitűzött célok – viszont 100 fogadalomból csupán 8-at tartottak meg. Ahhoz, hogy a sikeres kisebbséghez tartozzunk, érdemes tudatosan megterveznünk az évünket.

Ünnepek után különösen előtérbe kerül az alkoholizmus problémája, de alig jut figyelem a legkiszolgáltatottabbakra, a szenvedélybetegek gyermekeire. Névtelenséget kérő pszichológus alanyunk, aki maga is érintettként vált segítővé, saját életútján keresztül igyekszik megvilágítani azt a küzdelmet, amit a legvédtelenebbek folytatnak a túlélésért.

Ki ismeri a rentosertib nevű szert? Egyelőre nem sokan, mégis, idén az orvoslás történelmi pillanatához ért vele az emberiség. Az Insilico Medicine nevű amerikai cég gyógyszerjelöltje mérföldkőnek számít a tudományban, mivel ez az első olyan terápia, ahol mind a molekulát, mind a biológiai célpontot teljes egészében mesterséges intelligencia (MI) fedezte fel. Ha 2025 a mesterséges intelligencia vad éveként vonul be a történelembe, akkor érdemes kapaszkodni: a 2026-os még ennél is több elképesztő fejleményt tartogat számunkra. A most következő írás egy MI-évértékelő a teljesség igénye nélkül, és egy rövid kitekintés 2026-ra.

John C. Lennox oxfordi matematikus professor emeritus, tudományfilozófus és az egyik legismertebb keresztény apologéta leg­újabb könyve 2025 nyarán jelent meg Isten, MI és a világ vége címmel. A nyugdíjas kora ellenére is igen aktív északír professzor e művében részletes elemzést ad a bibliai Jelenések könyvéről, noha hangsúlyozza, hogy ő nem teológus, ezért a részletes írásmagyarázat igénye helyett a világkorszak végére vonatkozó próféciák saját értelmezését adja közre – kutatva a jelen társadalmi folyamatok lehetséges kibontakozásának összefüggését a János apostol látomásában leírt eseményekkel és az apokaliptikus színtérrel.

A világ 148 országában járt, már-már család­tagként kezelték őt miniszterelnökök, Ronald Reagantől Donald Trumpig számos amerikai elnököt fotózott. Közel 40 évnyi nemzetközi karrier és világ­hírnév után mégis úgy döntött, hogy hazaköltözik Magyar­országra. Halmágyi Péter megörökített egy fél évszázadot, élete tapasztalatairól beszélgettünk gyermekkora helyszínén, a Duna mellett, Budapesten.

Tóth Alex csak mosolyog, azokon a cikkeken, amelyek a legnagyobb európai csapatokkal hozzák hírbe. Az NB-1 legértékesebb játékosa, a Fradi válogatott középpályása a munkában „éli ki” magát, és minden helyzetből a maximumot akarja kihozni. (2025.12.18.)

Miközben az aprócska kabinablakon keresztül a semmibe bámul, William Anders űrhajós fejében ide-oda szállnak a gondolatok. Odakint olyan sötét van, hogy akár bele is lehetne harapni. A Hold, miközben hátán úsztatja az Apollo 8 háromfős legénységét, szégyenlős feketeségbe burkolózik. Teljesen mindegy, hogy az ember amerikai vagy szovjet: a jeges égitest nem tesz kivételt, ha érintetlen, sötét oldaláról van szó.

1923-ban, a weimari köztársaság forrongó éveiben Frankfurtban megnyílt egy kutatóintézet, amely végzetesen megváltoztatta a nyugati civilizáció gondolkodását. A Társadalomkutatási Intézet – később Frankfurti Iskolaként elhíresült – marxista alapokon létrehozott szellemi műhely volt, amelynek gondolkodói felismerték: a proletárforradalom elmaradásának okait máshol kell keresni, mint az ortodox marxizmus hitte. Elméleteik hatása a mai napig jelen van a nyugati egyetemek folyosóin, a progresszív politikában és a kulturális vitákban.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egyre inkább az emberi elme válik a 21. század fő csataterévé. Legyen szó háborúról és békéről, védőoltásokról vagy akár egy focibajnokságról, a vélemények, látásmódok egyre radikálisabbak és kiélezettebbek, az ellentétes oldalakon állók egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak a diskurzusra. Eközben a tömegek manipulálására nemcsak az igény lett nagyobb, hanem ennek technikai lehetőségei is egyre fejlődnek. Az angliai Bradford Egyetem kutatói egy hamarosan megjelenő könyvben újfajta tudatmódosító fegyverek veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Ahogy a hidegháborút technológiai szinten az atombomba fenyegetése és az űrverseny jelenítette meg, most Kína és az Egyesült Államok versenyének legfontosabb terepévé a mesterséges intelligencia területén történő fejlődés vált.