A Hezbollah és újabban Irán meggyengülése új korszak eljövetelének reményét látszik megcsillantani Libanon számára. Azonban kérdés, hogy az új libanoni kormány képes lesz-e élni ezzel a talán soha vissza nem térő lehetőséggel.

Mit tehet az ember, ha egy olyan korban kell képviselnie az igazság erejét, mikor a világ elaljasult, süket, a vesztébe rohan, s közben úgy tűnik, még a kijózanító ítélet is késlekedik? Babits Mihály a két világháború között vált a hazai irodalom egyik vezéralakjává, s betegen, élete végén, a háborúba rohanó Magyarországon Jónás szerepével azonosulva írt összefoglalóan saját tapasztalatáról.

A minneapolisi lövöldözés nem az első gyilkos akció volt, amelyet transznemű személyek követtek el, és emiatt sokakban felmerül a kérdés: vajon aki a saját nemiségével sincs megbékélve, mennyire hajlamos mások felé is megvetéssel viszonyulni? A helyzetet súlyosbítja, hogy a „progresszív” oldal tabuként kezeli a témát, és épp csak akkor nem tekinti a transzneműséget az identitás központi elemének, amikor ilyen szörnyű eseményekre kerül a sor.

„Őfelsége Viktória, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Íror-szág Egyesült Királyságának királynője, a hit védel­mezője, India Császárnője.” A hosszú megnevezés viselője közel kétszáz évvel ezelőtt igazából a „történelem legnagyobb drogkereskedője” címet is kiérdemelhette volna.

Antik műveltség, kitűnő esztétikai érzék, polgári neveltetés, páratlan tehetség… azt hinnénk, ilyen háttér automatikusan immunissá tesz minden elnyomó, totalitAriánus ideológiával szemben. A valóság azonban kérlelhetetlenül szilánkokra töri humanista elgondolásainkat, mikor a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának sorsát vizsgáljuk.

A sportvilágban időről időre felbukkan a kérdés: mi lesz a regnáló sztárok kiöregedése után? Amikor a szurkolók kedvencei, sportágak legmeghatározóbb karakterei pályafutásuk végéhez közelednek, felvetődik a dilemma: lezárul egy korszak, ami hatalmas űrt hagy maga után?

„Az igazság az út mögött van. Az út véget ér, ahol elérjük a hazát. Mert bár az út örök, hiszen vége az örökkévalóságban van, de egyszersmind véges is, mert hiszen az örökkévalóság a vége.” – /Franz Rosenzweig: A megváltás csillaga, III. rész, 2. könyv/

Kevés olyan amerikai állam van, amely annyira kapcsolódna Oroszországhoz, mint Alaszka. A Jeges-tenger partján fekvő hatalmas, nyers szépségű terület nemcsak a két kontinens közötti földrajzi kapocs, hanem a politikai játszmák visszatérő szimbóluma is.

A keresztény film nem vész el, csak átalakul. Alkalmazkodik a korhoz, ám nem veszi át annak értékrendjét. Bemutatja a konfliktusokat, de másképp látja a bajok gyökerét. Ha pedig mindezt magas színvonalon teszi, az alkotás jóféle balzsamként működhet egy több sebből vérző világban.

Életének 77. évében, alig néhány nappal augusztus 17-i születésnapja előtt elhunyt Tatár György filozófus, egyetemi tanár, a magyar kortárs filozófia egyik legfontosabb alakja. Munkásságát többek közt Maxwell-, Örley- és Scheiber-díjjal is elismerték.

A kereskedelmi forgalomban lévő Zyklon–B szer a náci halálgyár „leghatékonyabb” gyilkos eszközévé lépett elő, Története pedig hátborzongató példája annak, hogyan válhat a tudományos innováció az embertelenség eszközévé.

Az elmúlt napokban számos találgatás látott napvilágot arról, hogy mit hoz majd a történelmi orosz–amerikai csúcstalálkozó augusztus 15-én. A világ egyik legnagyobb bankja azonban már májusban tudni vélte a háború lezárásának lehetséges kimeneteleit.

Az ABC autós- és motorosiskola tulajdonosával, az örökaktív és energikus Szűcs Lajosnéval (vagy ahogy tanulói nevezik: Marika nénivel) beszélgettünk arról, hogy miért választotta ezt a pályát, miben változtak meg a jogosítványra vágyó hallgatók az elmúlt években, és mi a titka annak, hogy az egyik oktatóautójával sikerült több mint egymillió km-es futásteljesítményt megtenni.

Hirosima és Nagaszaki 80 évvel ezelőtti nukleáris katasztrófája óriási hatást gyakorolt az egyre befolyásosabb nyugati szórakoztatóiparra. A nukleáris energia iránti kezdeti lelkesedés az évek előrehaladtával keserű kiábrándulásba és tiltakozásba csapott át.

Forrest Frank a keresztény pop és modern hiphop határán alkotva vált a Z generáció egyik kedvenc hangjává. Zenéje friss, energikus és őszinte – olyan dallamokkal, amelyek egyszerre szólnak Istenről és a mindennapok küzdelmeiről. Hite nemcsak inspiráció, hanem alkotói vezérelv is: minden sora vallomás arról, hogy a zene nála szolgálat, nem öncél.

„Itt a leggyakoribb kihívást a drog jelenti, és ezen a téren van a legtöbb csoda is – megtérnek az emberek, és egyik napról a másikra megszabadulnak a függőségtől, tünetmentesek, sóvárgásmentesek, és nincs szükségük rehabilitációra sem.” A győri Hit Gyülekezete romamissziójánál jártunk.

Los Alamosban megannyi hátterű, világnézetű tudós dolgozott az atombomba fejlesztésén. Tevékenységük pedig sosem látott pusztító erőt szabadított a világra. Mégis hogyan gondolkoztak ők a mindenségről? Mit tudtak kezdeni tevékenységük következményeivel, felelősségükkel?

Ahogy dübörög a hazai fesztiválszezon, egymás után állnak ki híres popsztárok a magyar kormánnyal szemben, mintha csak valami közös dúcidegrendszer működtetné őket. A kultúra és közélet összefonódása nem ma kezdődött, de ez még nem jelenti azt, hogy érdemes lenne celebek „szakvéleményét” kérni a politikai döntéseinkhez.