Az elmúlt években a kínai autóipar drámai átalakuláson ment keresztül, amelynek középpontjában az elektromos járművek térnyerése és a globális piacokon való terjeszkedés áll. Az EU és az USA is törekszik korlátot szabni a kínai importnak és állami támogatás ellenes vizsgálatokat folytatnak, mégis egyre nagyobb eladási számokat tudhat magának az ázsiai nagyhatalom.

Átalakulóban a vallási paletta, egyre nagyobb az akár spirituális fokú rajongás az ember által fejlesztett mesterségesintelligenciaprogramok után. Az embert régóta foglalkoztatja, lehet-e szellem a gépben, de vajon milyen világhoz vezet, ha az Isten képére teremtett ember az MI szolgálatába áll?

A Hetek mint keresztény-konzervatív közéleti hetilap a megalapítása óta figyeli a keresztény világ, és benne kiemelten az evangéliumi közösségek életét, szereplőit és főbb eseményeit. Sajnos az elmúlt időszakban több erkölcsi botrányról és bukásról is érkeztek hírek, amelyeket mindig igyekeztünk kendőzetlenül, a bibliai mércének megfelelően feldolgozni és értékelni. Azt tapasztaljuk azonban, hogy kezd kialakulni egy olyan felfogás az evangéliumi keresztény világban is, amely olyan védelmi mechanizmust alakít ki a bűnök leleplezésével szemben, amely végső soron nemcsak az egyház hitelességét rombolja, de el is szakítja a hívőket a valódi megtérés lehetőségétől, és így az üdvözüléstől is. Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő téves beidegződésekre igyekszünk bibliai választ adni.

A múlt héten bejárták a világsajtót Donald Trump és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök fehér házi találkozójának feszült jelenetei. Amerika szerint az apartheid egykori országában újabban a fehér lakosság van veszélyben. Dél-Afrika képtelen hátrahagyni véres örökségét?

A negyed-magyarországnyi Szlovénia igen szerencsés a természeti adottságait illetően: káprázatos hegyek veszik körül, híres tavairól és szurdokairól, tengerpartja is „akad” – mindez fűszerezve bájos településekkel, kedves emberekkel és számtalan sportolási lehetőséggel.

Tudtuk, hogy az internet veszélyes, hogy a kamaszok a képernyőn szocializálódnak… de azt, hogy mit is jelenthet ez valójában, egy brit sorozat vágta a világ arcába. A Net­flix Kamaszok című produkciója meghódította a képernyőket.

123 magyar felső tagozatos diák 33 napig tartott digitális detoxot, miáltal napi másfél órára sikerült csökkenteniük a képernyőhasználatot. A kihívás megerősíti, hogy nem reménytelen a tinik telefon­függésének csökkentése, maguk is nyitottak erre, de ez szülői összefogás nélkül nem vihető végig.

Azzal a lelkesedéssel vágtam bele ennek a riportnak a megírásába, mint amivel felszálltam a repülőre – ám úgy a harmadik mondat után rá kellett jönnöm, hogy nincs könnyű dolgom. Hogyan lehet ugyanis tíz nap eseményeit néhány oldalban, és leginkább: valamit, amit a bőrömön tapasztaltam, betűkkel visszaadni?

Douglas Murray brit író és publicista legújabb könyve kegyetlen őszin­teséggel mutatja be a 2023. október 7-én Izraelt ért terror­támadást – és azt a nyugati világot, amely ezt a rémtettet nemcsak relativizálta, de sok helyen ünnepelte is.

Fél évvel ezelőtt szinte semmi köze nem volt a diplomácia világához, mégis ő lett Amerika közel-keleti különmegbízottja. Mára pedig az ukrajnai háború és az iráni tárgyalások is egyre bővülő portfóliójának részét képezik. Steve Witkoff történelmet írhat, de az odavezető út igencsak rázósnak ígérkezik.

A Börzsönyben szinte minden megtalálható, ami felüdülést nyújt: a vízi sportok kedvelőinek a Duna, a kirándulóknak és kisgyermekes családoknak tanösvények, várak és kisvasutak, az extrém sportokat művelőknek barlangászás, hegymászás, terep-kerékpározás és kalandpark, a kultúrát kedvelőknek múzeumok, tájház és látogatóközpontok, a horgászoknak tavak kínálnak nagyszerű kikapcsolódási lehetőségeket.

„Ha egy valódi kárpótlás során visszaadnánk az 1944-ben kisajátított keszthelyi zsidó ingatlanokat, akkor nagyjából ki lehetne üríteni Keszthely belvárosát” – mondja Szarka Lajos. A történész frissen megjelent könyvében Keszthely legendás főrabbija, dr. Büchler Sándor életén keresztül mutatja be a város zsidó múltját.

80 éve, 1945 tavaszán ért véget a II. világháború. Feldolgozása azonban a mai napig tart, mert pokla kitörölhetetlen emléket hagyott nemcsak az azt megélő, hanem a következő nemzedékekben is. Széthulló családok, kegyetlen dilemmák, ellopott sorsú kamaszok, kallódó árvák országa lettünk. 80 év magyar filmtermése ad látképet minderről.

„A jordániai srác, aki átjár a szíriai gyülekezetekbe szolgálni, minden útja előtt úgy köszön el a családjától, hogy lehet, hogy utoljára látja őket” – mesélte lapunknak Kiss Péter és Szobota István, akik nemrég tértek haza a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának jordániai missziós és diplomáciai útjáról, melynek célja a gyülekezet adományainak eljuttatása volt a szír keresztények részére. Szíria keresztény lakossága 2011 óta 12 százalékról 2-3 százalékra esett vissza.

Véget ért a sorozat. A mű tesztelve, az alkotók pihennek. Meg persze forognak és sütkéreznek a nyilvánosság porondjain, mert az jár nekik a nagyívű munkáért, kicsoda irigyelné? A címszereplő többször elmondta, élvezi az utcákon felismerést, a tengernyi szelfit: úgy érzi, most megnyílt neki a lehetőség, nem kizárt, hogy nemzetközi vizekre kapott „hajózási engedélyt”, alakja immár nyugatországi plakátokon is ott feszít.