Mikor megtaláltam a padláson az óriási, düledező kartondobozt csordultig könyvekkel, azonnal tudtam, hogy nincs értelme tovább keresgélnem. Ennek örültem, mert igazából elegem lett a turkálásból a félhomályban: tüsszögtem a portól, meleg is volt, meg vacsoraidő – úgyhogy kiválasztottam a legöregebbnek tűnő regényt, magamba szívtam az illatát, aztán ledobtam a padláslétra aljához, és óvatosan utánamásztam.

A háború és az energiaválság közepette a német törvényhozás azon fáradozik, hogy – az egyének önrendelkezési jogára hivatkozva – ezentúl puszta „bemondásra” bárki, aki 14 év feletti, akár évente átírathassa a hivatalos okmányaiban a keresztnevét és a nemét. Ezzel teljesen önkényes és szubjektív kategóriává teszik, gyakorlatilag kiüresítik a nemi identitás fogalmát.

Örülni a királynő halálának akkor is méltatlan, ha a kolonializmus öröksége valóban mérhetetlen szenvedéseket hordoz. Főleg azok részéről, akik egyúttal a másként működő, de nem kevésbé pusztító ideológiai gyarmatosítás úttörői.

A herointól emberi roncs lett, és az utcán kötött ki – nemcsak orvosi szempontból volt reménytelen eset, de lelkész ismerősei is kezdtek lemondani róla. Isteni csoda, hogy 30 év masszív szer­­függés után életben ma­radt, majd teljesen felépült, képessé vált jó emberi kap­csolatokban élni, és másokon segíteni. Czeller Péter története.

Chipek nélkül elképzelhetetlenek a mindennapjaink. Olyannyira „bevették magukat” a gazdaság és a hadiipar legkülönbözőbb területeibe, hogy nélkülük még egy nagyhatalom sem lehet nagyhatalom. Ki is éleződött a chipháború Amerika és Kína között – ugyanis fogyóeszközről van szó.

A méltatlanul elfelejtett magyar–amerikai tudós Albert Einstein tanársegédjeként is dolgozott, az atombomba fejlesztésében is részt vett. A Dartmouth Egyetem rektoraként Thomas Kurtzcal létrehozta a BASIC számítógépes programnyelvet, mellyel forradalmasította az informatikát.

Megnéztem az Elvist. Üdítő, sziporkázó, nézhető film. Baz Luhrmann háromórás videóklipje kellően kattogós és felszínes ahhoz, hogy beleérezhessünk a seperc alatt a világ legnagyobb sztárjává váló teherautósofőr orientációs nehézségeibe.

India farkasszemet néz Pakisztánnal 1948 óta, amikor a brit birodalomtól függetlenné vált szubkontinensnyi ország szétvált egy hindu és egy muszlim többségű területre. Az évforduló kapcsán ebbe a konfliktusoktól terhelt történelembe tekintünk be.

A COVID-járvánnyal kapcsolatban nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Logikusnak tűnhet például azt gondolni, hogy a világszerte alkalmazott egységes protokollt Kína találta ki, de ha jobban visszamegyünk az időben, kiderül, hogy más van a függöny mögött.

A Toryk előválasztásán részt vett színes bőrű nagycsaládos hölgy, Kemi Badenoch egykori esélyegyenlőségi miniszter neve legtöbbünk számára biztosan nem cseng ismerősen. Annál inkább érdemes betekintenünk pályafutásába, mely megmutatja, korai még „temetni” Őfelsége konzervatívjait.

Sanna Marin finn miniszterelnök szinte minden nap gondoskodik róla, hogy az ember újra és újra elgondolkodjon, a világ mekkorát fordult velünk mindössze néhány évtized alatt. A 36 éves államfő, nagyon úgy tűnik, nem érti, mit jelent egy országot vezetni, azt viszont nagyon is, hogy hogyan prezentálhatja saját magát a közösségi médiában, ami aztán minden más hiányosságát elfedi.

A következő történet nem a „klasszikus” értelemben vett „zsidó ex-neonáci” sztori. Sokkal inkább egy zsidó fiú története, akit negyven évvel a holokauszt után nem tudott a társadalom megvédeni egy szabad nyugati demokráciában.

1997. július 1-jén lenyugodott a nap Hongkong, a brit birodalom egyik utolsó koronagyarmata fölött, és másnap már a Kínai Népköztársaság egy autonóm területe lett. A demokratikus rendszerek és az autonómia tudatos leépítése azonnal megkezdődött.

Az ásvány­versenynek van olyan fejezete, amelyben egy amerikai elnök elrendelte egy afrikai vezető meggyilkolását. Most, az üzemanyag-intenzív energiarendszerről az anyagintenzívre való átállás korában vajon a konfliktusok is ÚJRA intenzí­vebbé válnak?

Ma, amikor az egész kultúránkat átitatja a pornó, és kötelező lett a hároméves kori óvodáztatás, a gyermekeink védelmét minden eddiginél inkább a megfelelő szexuális nevelés jelentené. Jóllehet, ennek fő terepe máig a család, a gyermekek mindössze ötöde kap otthon bármiféle eligazítást.

A 12. Gyulai István Memorial méltó módon tette emlékezetessé az olimpiai atléta, a sportriporter, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára, minden idők legmagasabb beosztású magyar nemzetközi sportvezetőjének nevét viselő Magyar Atlétikai Nagydíjat.

Az Operaházat többéves felújítás után tavasszal nyitották meg a miniszterelnök és a köztársasági elnök jelenlétében. Az Ybl Miklós tervei alapján készült épületet 1884. szeptember 27-én – akár­csak most – a Bánk Bán előadásával avatták fel.

A második világháború után egy egypólusú világgazdasági rendszer alakult ki, amelyet a dollár mögötti intézményrend­szer stabilitásába és megbízható­ságába vetett hit tartott fenn. Számos szakértő szerint elkerülhetetlen egy új, más alapokon nyugvó rendszer kialakulása.