A kanadai kórházakban minden huszadik haláleset orvosi segítséggel történik, amit hitbéli meggyőződéstől függetlenül bárkinek felajánlanak a kórházi dolgozók. A statisztikák alapján az esetek több mint 50 százalékában az érintett csak azért hal meg, hogy ne legyen „teher” mások számára.
Minden hatodik fiatal használja pszichológiai segítségkérésre a mesterséges intelligenciát. Az MI pedig, amely bármikor ingyen és megértőn válaszol nekik, könnyen átveszi az irányítást az életük felett. Szakértők szerint az MI haszna nem mérhető azokhoz a veszélyekhez, amiket a terápiás használata rejt.
A történelemben lezajlott keresztény megújulási (ébredési) mozgalmak érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára. Hívőként lehet-e bármit tenni annak érdekében, hogy a nemzetünkben ébredés legyen (illetve, ha már van, akkor az folytatódjon)? Vagy ez teljes mértékben Istenen múlik? Hogy lehet tartóssá tenni egy ébredés pozitív hatását? Milyen szerepe van ebben az intézményeknek? Mik a finanszírozás helyes formái? Egy korábbi cikkben Dwight L. Moody amerikai evangélista szolgálatáról írtunk. Ezúttal Dél-Afrikába vesszük az irányt, ahol az Erlo Stegen vezetésével, a zuluk között kirobbant rendkívüli ébredéssel foglalkozunk.
Magyar Péter egyik első bejelentése a választási győzelem után az euró bevezetése volt. Erre hosszú idő óta most először mutatkozik valós szándék. Ugyan a bevezetés tervezett dátuma még legalább 4-6 évnyire van, a piacok lelkesen fogadták a hírt, amely a forint erősödéséhez is hozzájárult. De vajon mennyire reális ez a cél? Mit kell teljesíteni hozzá, és mit jelentene mindez a hétköznapok szintjén?
„Itt vagyok, és a titkom az, hogy nem a múltban élek. És nem is a jövőtől szorongva.” Látszólag egy végtelenül törékeny, gerinctörött, több náci haláltábort átszenvedett egykori balerináról írunk. Valójában azonban a világ egyik legbátrabb és legbölcsebb klinikai szakpszichológus asszonya, aki megmutatta, hogy miként lehet a mély sebeket értelemmé transzformálni, és a tapasztalatokat más emberek szolgálatába állítani.
Behúztak neki egyet, aztán amikor földre esett, még jól meg is rugdosták – egy dél-alföldi szőlősgazda ezzel a képpel illusztrálta a Heteknek, hogy az aszály és az új típusú kártevők megjelenése után a május 1-én pusztított, korábban nem látott mértékű fagy mit okozott a Duna–Tisza köze szőlőgazdálkodásának.
Lázár Irén élete első tíz évét cigánytelepen és barlanglakásban töltötte, majd ő lett az első diplomás roma nemcsak a családjában, hanem az egész falujában is. Nem felejti el, honnan jött, ezért tud hatékonyan segíteni másokat is a beilleszkedésben. A Szomolyai Magyar Roma Egyesület vezetőjeként idén elnyerte a Roma Női Civil Díj közönségdíját is.
Magyarország számos turisztikai látványossága jelentős fejlesztésen esett át – főként a kilátók, a várak és a természetvédelmi helyszínek terén: túraútvonalak újultak meg, a modernizációval biztonságosabbá és élménydúsabbá téve a látogatói élményt.
A levegőben citrom illata száll. A panorámaút meredek sziklákon kanyarog. Az 1400 méteres hegyek közé ékelt „függőleges települések” házai pasztellszínűek, a Tirrén-tenger ezernyi kékje ámulatba ejtő. Az idillt csak a gyakori dudaszó töri meg kissé, mivel olyan szűk az út, hogy jelezni kell a hajtűkanyarok előtt a szembejövőnek.
Ahogy a fiatal férfiak egyre inkább idegenednek el a férfiasság klasszikus tartalmától, olyan mozgalmak robbannak be a köztudatba a közösségimédia-oldalakon, melyek a siker legfőbb mutatójaként a „tökéletes” kinézetet jelölik meg, miközben kegyetlenül pellengérre állítják a legapróbb „hibákat” is.
Kevesen tudják, hogy Odesszában 300 ezer zsidó személyt ölt meg a német–román hadsereg 1941 és 1944 között. A maroknyi túlélő között volt egy fiatal lány, Ljuszja Kalika (képünkön) is, aki többedmagával egy pincében bujkálva élte át a megszállás éveit. Naplója a szintén holokauszt-túlélő Előd Nóra és az Ariadne csoport jóvoltából immár magyarul is elérhető az olvasók számára.
Egyesek másolni, mások betiltani kívánják a washingtoni törvényhozók hihetetlen sikereket eredményező befektetéseit. A mesés politikusi gazdagodások korántsem csak Kelet-Európa szerte „szúrják” az emberek szemét.
Egy héttel ezelőtt landolt egy sikeres küldetést teljesítve több mint 50 év után először élő legénységgel a Hold körüli pályára küldött Orion űrhajó, az Artemis II program keretében. Azt azonban kevesen tudják, hogy a pilótája, Victor Glover nem magának tulajdonítja a küldetés sikerét, hanem Jézus Krisztusnak.
Már Dániel elvtárs is hivatkozik A tanú című filmben a kommunista hangulatjelentésekre, de a boldogság és elégedettség kutatása ma se ment ki a divatból. A World Happiness Report évről évre nyilvánossá teszi a föld valamennyi országát érintő boldogságjelentését, szigorú listákban, helyezésekben mérve az öröm fokát. A kérdés már csak az, hogy miképp is mérhető statisztikailag a boldogság, illetve mi tesz egy polgárt egyáltalán elégedetté?
Az egzisztenciális válságba jutott Irán a keresztény közösségeket tette meg bűnbaknak, a háborús vereségek után „cionista ügynökként” bélyegezve meg a hívőket. Vajon a fokozódó nemzetközi katonai nyomás és a belső legitimitási válság közepette képes lesz-e túlélni a vallásszabadságot módszeresen felszámoló teokratikus államszerkezet?
Az agy hihetetlenül rugalmas, megfelelő terápiával elképesztő tartalékok hívhatók elő belőle – ebben a mondatban foglalható össze talán legtömörebben Reuven Feuerstein korszakalkotó munkássága. A 105 éve született egykori izraeli pszichológiaprofesszor életét magyar tanítványa és kollégája, dr. Bohács Krisztina, a GEM Kognitív Klinika és Tanulási Központ szakmai vezetője segítségével foglaltuk össze.
Az előrejelzések szerint minden korábbinál többen vesznek majd részt az április 12-i országgyűlési választásokon. Egy rekordrészvétel esetén a győztesnek akár 3 millió szavazót is fel kell tudni sorakoztatnia maga mögé. Ez eddig egyedül a Fidesznek sikerült, 2022-ben.
Gépfegyverek, tankok, hosszú ellátási láncok, emberi utánpótlás: A klasszikus háború egy rendkívül bonyolult és hatalmas erőforrásokat felemésztő logisztikai művelet. A digitalizációval viszont megnyílt egy új hadszíntér, ahol a befektetett költségekhez képest léptékekkel nagyobb rombolást lehet végezni.
„Ez a program nem csupán egy kormányprogram, hanem nemzeti hivatás, az egész Magyarország segítő keze” – fogalmazott Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár a Hungary Helps Program tevékenységét feldolgozó dokumentumfilm bemutatóján az Uránia Filmszínházban. A film nemcsak a magyar segítségnyújtásról szól, hanem a keresztényüldözésről is megrendítő képet fest.
„Az elmúlt 16 év egyik nagy vívmánya, hogy felgyorsult a hazai cigányság polgárosodása, s megerõsödött a magyarságtudata is. Április 12-én a cigány kisebbség szempontjából is sorsfordító választás elõtt állunk” – mondja Sztojka Attila államtitkár, aki nem tart egy esetleges Fidesz–KDNP – Mi Hazánk koalíciótól.
