Minden idők egyik legsikeresebb teniszezőjét, Boris Beckert április 29-én 30 hónap börtönbüntetésre ítélték, miután több vádpontban is bűnösnek találta a bíróság. A német teniszcsillag mára éppoly híressé vált botrányairól, mint 16 évnyi sportteljesítményéről.
Tektonikus változások zajlanak az európai gabona-sakktáblán. Noha elindult a kelet-európai régió szektorbeli felemelkedése, az ukrajnai háború drasztikusan belenyúlt az átrendeződésbe.
Platinajubileumot ünnepel az idén Nagy-Britannia: 1952. február 6-án lépett trónra II. Erzsébet. Óhatatlanul eszünkbe jut azonban, hogy ez a hosszú korszak hamarosan lezárul. Vajon képesek lesznek-e az utódok megőrizni a monarchia népszerűségét?
Az infláció egy mutatószám, amely havonta megmutatja, hogy egy reprezentatív háztartás kiadásai mennyit emelkedtek az elmúlt egy évben. A fogalommal manapság szinte mindenki tisztában van, de hogy ezt a mutatót ki és hogyan számolja, és vajon miért érezzük azt, hogy a saját kiadásaink sokkal gyorsabban emelkednek, mint ami a hivatalos statisztikákból következne, azt kevesen tudják.
A mai kormánypropaganda elemeit több mint száz éve dolgozták ki, azt állítva, hogy manipuláció nélkül nem is tud működni a demokrácia. De nem csak ez az egyetlen ellentmondás: a dezinformáció elleni küzdelmet hirdetők gyakran a legnagyobb dezinformátorok.
Biológiai különbségek márpedig vannak. A férfiak és a nők agya bizonyítottan, genetikailag különbözik egymástól, és ez a viselkedést vagy akár a munkabeli preferenciákat is befolyásolja. Ez nem zárja ki a kulturális hatások fontosságát, de bizonyítja, hogy azok nem is kizárólagosak.
A dolgok internete az emberi élet minden területét érinti, beleértve az intim szférát is. A megvalósítás valamilyen stádiumában lévő újítások arzenálján megdöbbentő végignézni: fényévekre kerültünk a szex eredeti rendeltetésétől és természetétől.
Az orosz–ukrán háború frontvonalai közül elsőként nyílt meg a digitális, mely láthatatlanul befolyásolja a felek erőviszonyait és a háború végkimenetelét is eldöntheti. A kialakult kiberkonfliktusban több százezer hacker vesz részt jelenleg is.
Míg az olyan óriásvállalatok, mint a Nike vagy az Adidas szinte versenyeznek, melyikük tudja jobban képviselni a transzideológiát, a floridai Égard Watches óramárka amellett tesz hitet legújabb reklámvideójában, hogy az a nő, aki annak születik. A cég magyar származású vezérigazgatóját arról kérdeztük, mi inspirálta a videót, melynek magyar változatát gyűlöletbeszédre hivatkozva már le is tiltotta a Youtube.
Az intelligens gépekkel kapcsolatos csodálatunk és félelmeink leginkább a múlt század popkultúrájában formálódtak. Ahogy pedig a 2020-as évek zűrzavaros tengerén hajózunk, egyre jobban ráébredünk a közelgő változásra. Mit csinálunk, ha itt lesznek az igazi ésszel rendelkező humanoid robotok?
Több gondolkodó is úgy véli, hogy éppen azért, mert túlságosan szabadok akarnak lenni. De nem mindegy, mitől vagyunk szabadok. Mostanában már a szabadságról is máshogy beszélnek. Mintha a korábbi megszokott fogalmak a társadalmi igazságosság és a kritikai fajelmélet nyelvezetére íródtak volna át. Azt mondják például, hogy a szabadság iránti igény a fehér felsőbbrendűség megnyilvánulása.
Az immáron 76 éve használatban lévő magyar fizetőeszköz, a forint számos formai és értékbeli változáson ment keresztül. Az újabb bankjegyek és érmék kibocsátása, a régiek bevonása mögött jelentős indokok húzódnak meg, melyek részben a változó gazdasági helyzet, illetve a technológiai fejlődés eredményei.
„Isten valóban halott, csak még nem sikerült megszabadulnunk a holttesttől” – állítja napjaink legfelkapottabb „prófétája”. És azt is elárulja, mi vár az emberiségre, ha ezt az „akadályt” leküzdi: egy szabad akarat nélküli, algoritmusok irányította globális rendszer részei leszünk.
Lehet-e keresztény transzhumanista, mik az automatizálás veszélyei, és lehet-e az elme evolúciójáról beszélni? A technológia rohamléptekben halad a transzhumanizmus céljainak megvalósulása felé, ám még mindig nagyon sok kérdés vár megválaszolásra.
A közel hétszáz éves múltra visszatekintő magyar forint formájában és értékében sok változás állt be az évszázadok alatt, a nemzeti fizetőeszköz mégis fontos része a nemzet történelmének. De mi alapján dől el, hogy milyen lesz egy bankjegy vagy pénzérme kinézete?
Az ukrajnai Bucsából érkező képek és hírek az egész világot megrázták. A szinte azonnal rögzült narratíva azonban számos kérdést felvet, és hiányzik az ezeket tisztázni képes független vizsgálat iránti igény.
Finnország 1995-ben – a szomszédos Svédországgal, valamint Ausztriával együttesen – belépett az Európai Unióba. Ugyanakkor a NATO-csatlakozás soha nem merült fel komoly eshetőségként. Egészen mostanáig. (2022.04.14.)
Tavaly ünnepeltük a 75. évfordulóját annak, hogy a második világháború után, minden idők legsúlyosabb hiperinflációját követően – amelyben a pengő totálisan összeomlott – 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot. A nemzeti fizetőeszköz története egészen a középkorig nyúlik vissza. Elsőként Károly Róbert veretett forintot 1325-ben.
Joe Biden a közelmúltban Putyin eltávolítására szólított fel, ami még akkor is rossz emlékeket idézhet, ha utólag kimagyarázták az elnök szavait. 1996-ban Washington bevallottan beavatkozott az orosz választásokba.
A várandósság alatt a kötődést segítő oxitocin hasonló mértékben emelkedik meg az anyák és az apák vérében, a csecsemők pedig éppen úgy igénylik az apát, mint az anyát, csak éppen „mást várnak” tőlük – mondja Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója.
Az Atlanti-óceán déli medencéjében elhelyezkedő Falkland-szigetcsoport hovatartozása több mint 200 éve eldöntetlen. Argentína és az Egyesült Királyság területi vitája 1982 áprilisában háborúhoz vezetett, melyből az utóbbi került ki győztesen, duplán.
