Az ősz a bekuckózás időszaka, pedig a még napsütéses napokban mesés helyek várják a kirándulókat. A Pilis hegységben például szurdokok, kilátók, valamint tan- és túraösvények sokaságát fedezhetjük fel.

Minden évben több tucat eset, minden esetben több száz millió dolláros kár – egyre hatékonyabban használják a bűnözők a rohamléptekkel fejlődő technológia nyújtotta lehetőségeket. Ha viszont a nagy cégek képtelenek ellenállni, marad még remény a kisember számára?

A generációkon át öröklődőcsaládi mintázatok jelentős hatással vannak a sorsunkra, ám ezek hatásmechanizmusa racionálisan nem mindig érthető– mondja dr. Preisz Éva Eszterpszichiáter és Lengyelfi Edit transzgenerációs családfakutató, akik Sor(s)minták címűkönyvükben valós történetek alapján dolgozzák fel az örökölt sorsok témáját.

Doug Wilson évtizedek óta egy „keresztény teokrácia” megvalósulása mellett érvel. Nézeteinek Trump kormányzata és a média is növekvő figyelmet szentel.

„Az egészségügyisek heroikus munkát végeznek, nagyon hálás vagyok értük, biztos vagyok benne, hogy a munkájuk Isten gyógyításának egyik fő eszköze” – mondja Svéd Franciska, aki végstádiumos rákbetegségből gyógyult fel.

A cipő nem csupán divatkellék: alapvetően befolyásolja egész testünk működését. Ezért érdemes tudatosan választani lábbelit, és hagyni dolgozni elkényelmesedett lábunkat.

120 éve, 1905. szeptember 5-én született Budapesten Kösztler Artúr (közismert nevén Arthur Koestler). Könyvei rendkívül széles spektrumban íródtak, melyek közül két nagyszerű, a szerző számára egyúttal a világhírt elhozó regényt mutatunk be.

Diagnosztizáló chatbotok, dietetikai tanácsadó robotok és hordozható háziorvos – a mesterséges intelligencia határtalan lehetőségeket kínál orvosoknak és pácienseknek egyaránt. Azonban még viták tárgyát képezi, hogy a modern berendezések tudják-e pótolni az emberi szakértelmet.

Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a Csemetének – mondhatnánk kissé emelkedetten a Csemete Nevelőszülői Hálózat fejlődésének következő állomásáról. Szeptember végén ugyanis felavatták az intézmény első vidéki irodáját Miskolcon.

A helyszínen jelen lévő mintegy 120 ezer ember mellett legalább 100 millió néző követte élő adásban a meggyilkolt keresztény influenszer, Charlie Kirk búcsúztatását az arizonai stadionban. A szám azóta a közösségi média megosztásainak köszönhetően többszörösére nőtt, és ezzel a rendezvény az egyháztörténelem egyik legnagyobb hatású tanúságtétele lett Jézus Krisztus mellett.

Az életrajzírás, az egyik legősibb műfaj, ma újra reneszánszát éli. A több ezer oldalas életrajzeposzok azonban joggal vetik fel a kérdést: mennyit is érdemes tudni a másik sorsáról, életéről, személyiségéről? Hol a magánszféra határa? Egyáltalán mi egy életrajz célja? A mennyiség és a minőség viszonyáról gondolkodtunk.

A két világháború közti Németország kulturális trendjei ijesztő hasonlóságot mutatnak korunkkal. Jähner könyve mozaikszerűen tárja elénk a demokráciát eufórikusan ünneplő, a hiperinflációt és a gazdasági világválságot elszenvedő, végül a diktatúrába, nácizmusba és háborúba fulladó korszakot. A könyv érdekes tanulságokkal szolgál: egy tökéletlen rendszer felszámolásával az ember nagyon gyorsan egy sokkalta szörnyűbb világban találhatja magát…

A látványsportban világviszonylatban kiemelkedõ eredményt elérni olyan, mint mikor atlétikában, úszásban hazánk fia például döntõbe jut. A 24 éves Mészáros Krisztofer a párizsi olimpián a torna összetett versenyében – 28 év szünet után – szerzett kilencedik helyezést. Elért eredményét mégsem csupán a maga dicsõségében véli.

Míg a háború gondolatához már kezd hozzászokni a ma élő ember, lassan rá kell döbbennie arra, hogy a politikai merényletek is elmaradhatatlan elemei az antagonizmusok korának. Nem árt azonban megemlékezni arról, milyen tanulságot szolgáltat a történelem a közszereplők ellen elkövetett erőszaktételekről.

Orbán Viktor kötcsei beszédében sötét jövőt vázolt fel Európa számára, amely változás nélkül tíz éven belül felbomolhat. A szétesés elkerüléséhez a „körkörös Európa” elméletét javasolta, amelyben a tagállamok eltérő szinteken kapcsolódhatnak egymáshoz.

Manapság az ember akarva-akaratlanul is rendszeresen találkozik az olvasás visszaszorulásának rémisztő hatásait taglaló írásokkal. Ritkábban vizsgált téma azonban, hogy miként hat e folyamat a közszférára, a társadalmak politikai életére.

Orbán Viktor kötcsei szónoklatában ismét feltűnt egy kifejezés, mely egyre többször kerül elő az Európai Unióval kapcsolatban. Mi lehet vajon az a bizonyos „hamiltoni pillanat”, és mi az üzenete az amerikai történelem e jelentős eseményének?