Az utolsó pillanatban léptünk – állítja a Heteknek adott exkluzív interjúban Maja Kados, Izrael budapesti nagykövete.

Az egész világ feszülten figyeli a napok óta folyamatosan eszkalálódó konfliktust Izrael és Irán között, mely a sok éves közvetett háborút, a zsidó állam eltörlésére tett fenyegetéseket és tettleges lépéseket követte. Reális esély van arra, hogy megbukjon a terrortámogató iszlamista iráni rezsim, és hatalmas geopolitikai átrendeződésre kerüljön sor a térségben.

Meg akarják kerülni a magyar és a szlovák vétót, és egy egyszerű többséggel elfogadható törvénnyel tiltanák ki végleg az orosz erőforrásokat az Európai Unióból. Szerintük bőségesen lennének alternatívák, és tagadják, hogy ettől jelentősen nőne a háztartások rezsiköltsége.

Mexikói, salvadori és palesztin zászlós szélsőbaloldali aktivisták, anarchisták kezdtek heves zavargásokba több amerikai nagyváros utcáin, miután a hatóságok elkezdték deportálni az illegális bevándorlókat. Pattanásig feszült a nyílt határok és a nemzeti szuverenitás védelmezői közötti ellentét, Trump kemény választ ígér.

Öt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, ahol élek, a vegyipari kombinát robbanása után a helyiek azzal viccelődtek: ha netán felrobbanna az egész ammóniagyár, a város helyén tó keletkezne. Egy új látványosság Erdélyben – mondtuk keserű humorral.

Miközben az orosz hadsereg több fronton fokozatosan nyomul előre, a hátországban Ukrajna több fájdalmas csapást is bevitt Vlagyimir Putyinnak, pont a tervezett isztambuli béketárgyalások előtt. Mi lehet a diverzáns akciók következménye, hogyan reagálhat Oroszország és az Egyesült Államok?

Egy rövid pillanatra úgy tűnt, hogy minden fél belátja, itt az ideje lezárni a több mint három éve pusztító háborút Ukrajnában. Az isztambuli tárgyalások azonban összeomlottak, és azóta az események még fenyegetőbb irányt vettek.

A szó teremtő ereje már régóta mozgatja az emberiséget, napjainkban azonban, mikor egy-egy politikusnak, újságírónak, influenszernek a szavai milliókat befolyásolhatnak, tüzelhetnek fel szélsőséges tettekre akár, ahogy azt legutóbb két izraeli diplomata meggyilkolásánál is láthattuk, talán minden eddiginél nagyobb kockázatot rejt magában a téma.

Miközben Izraelben zsidó fiatalok táncolva és énekelve ünnepelték fővárosuk egyesítését a Jeruzsálem napon, a nyugati vezetők szankciókkal fenyegetik a terroristák ellen harcoló közel-keleti országot. Az üzengetésben élen járó francia elnök mintha belpolitikai kudarcai elől menekülne Izrael folyamatos bírálatába.

A háború kezdete óta legambiciózusabb katonai akcióját indította meg Izrael a Gázai övezetben, nem sokkal azután, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az enklávé teljes meghódításáról beszélt. De vajon megvalósítja-e tervét a zsidó állam akkor is, ha a Nyugati világ megszakítja vele kapcsolatait?

Tovább gyűrűznek a kettős mércével vádolt Nemzetközi Büntetőbíróság körüli botrányok, miközben a Benjamin Netanjahu és volt védelmi minisztere ellen elfogatóparancsot kiadató Karim Khan ideiglenes visszavonulásra kényszerült az őt érő súlyos visszaélési vádak miatt.