A Biden-adminisztráció, amely nemzetbiztonsági veszélynek nevezi azokat a szülőket, akik úgy gondolják, joguk van gyermekeik neveltetésébe beleszólni, tárt karokkal fogadja a valódi terroristákat. COVIDtól óvott és jógázással megszelídített elkövetők, angolul nem tudó tolmácsok különös esetei derülnek ki egy oknyomozói kutatásból.
Az orosz–ukrán háború úgy tűnik, egy korszakot zár le az európai biztonságpolitikában; egyre kisebb a tér a semlegességnek. A nyugat térhódítása eddig is sok országot terelt a NATO aklába, ám Moszkva agressziója minden eddiginél hatékonyabb katalizátornak bizonyul a nyugati szövetség bővítésére.
A NASA tudósai azt tervezik, hogy (ismét) meztelen emberekről készült képeket küldenek az űrbe, abban reménykedve, hogy végre felkeltik a földönkívüliek érdeklődését. Az ábrázolások egy felhívást is tartalmaznak, hogy válaszoljanak, ha egy intelligens idegen faj megtalálja a képeket.
Svédországban beérni látszik egy évtizedekig alkalmazott bevándorlási politika gyümölcse, mely a társadalmi valóságot alapjaiban rajzolta át. A húsvéti Korán-égetéseket követő kiterjedt erőszakhullám újabb jele az iszlamizmus és bevándorlás összefonódó problémakörének.
A Roe kontra Wade ügy alkotmányos válságba taszította az Egyesült Államokat. A jog helyett egy maroknyi jogász uralma alakult ki egy amúgy is ezer sebből vérző unióban. A Legfelsőbb Bíróság ismét esélyt kapott, hogy az abortusz terén kijavítsa a jogi tévedéseket, de ezt a baloldal nem fogja tétlenül végignézni.
Miközben hetek óta Johnny Depp és volt feleségének visszataszító ügyével bombázzák a közvéleményt, kevesebb figyelem összpontosul a szórakoztatóiparban kibontakozó keresztényellenes folyamatokra. Pedig a hitüket csendben megélő keresztény színészek elleni támadások intő jelek.
Hiába csökkent a kereslet, a gázár az egekbe szökött, így Oroszország az ukrán háború két hónapjában megkétszerezte energiabevételeit. Az EU a teljes olajembargóban látja a megoldást, ami többek között hazánkat is igen kényes helyzetbe taszítja.
Ugyan nem ritka dolog, hogy egy óriásvállalat beszáll a kultúrharcba, azonban a Disney új párharca Florida kormányzójával amellett, hogy némileg komikus, veszélyes trendeket vetít előre a gyerektartalmakkal kapcsolatban.
A franciák protestszavazása azt mutatja: még nem készek a Le Pen-féle jobboldali politikára, de Macronnal sem éppen elégedettek. Annál inkább örülhet a választási eredménynek Brüsszel, Washington, illetve a franciaországi muszlim közösség.
Mi a közös Ukrajnában, Kínában és néhány orosz oligarchában? Úgy tűnik, ha más nem is, a Hunter Bidenhez fűződő kapcsolatuk mindenképpen. Sorban hullanak ki az amerikai elnök fia körül a csontvázak a szekrényből, a liberális média viszont mélyen hallgat.
Többször elgondolkoztunk már a Hetekkel kapcsolatban a szerkesztőségben azon, hogy amennyiben az eltörlés kultúrája (cancel culture) valamiért bennünket is utolérne a Facebook és Instagram platformjain, akkor vajon hova fordulnánk, hol tudnánk elérni üzenetünkkel a nagy nyilvánosságot. Nyilván, egyáltalán az, hogy egy ilyen kérdés felmerül, jócskán felülértékeli az Ön által kézben tartott nyomtatott terméket, amelyet egyedül a nyomdai és szállítási árak, valamint az olvasók bizalma befolyásol.
Az ukrán kormányfő mellett álló, egyre nagyobb befolyást szerző Olekszij Aresztovics már 2019-ben megjósolta az ukrán–orosz háborút. Előre megmondta, mikor és hol fog kitörni a konfliktus, és mindezt pozitív fejleménynek tartotta: a NATO-csatlakozásuk egyetlen eszközének. Akkor és most is úgy gondolja, semmilyen ár nem túl drága e cél elérése érdekében.
Tíz hónap (vihar előtti) csend után újra eszkalálódni látszik az izraeli–palesztin konfliktus. Terror, utcai verekedések, és ennek tetejébe politikai csatározások, valamint kormányválság dominálja a mindennapokat a Közel-Kelet egyetlen demokráciájában.
Ha az ember az Egyesült Királyság egyik legnívósabb egyetemén jár, valamelyest föl van készülve arra, hogy a progresszív ideológia különböző megnyilvánulásaival szembesül majd. Arra nehéz azonban mentálisan felvérteznie magát, hogy milyen emberi roncsokat ont magából a posztkeresztény kultúra.
Vasárnap került sor a francia elnökválasztás első fordulójára, amelyen hét jelölt szállt ringbe, jobb- és baloldalról egyaránt. újra Emmanuel Macron és Marine Le Pen között dől majd el a verseny, akárcsak 2017-ben. Azóta Le Pen támogatottsága némileg nőtt, kérdés, hogy ezúttal elég lesz-e ahhoz, hogy ő kerüljön a köztársasági elnök székébe. Április 24-én kiderül.
Az Egyesült Államok Szenátusa megszavazta Ketanji Brown Jackson jelölését a Legfelsőbb Bíróság tagjának; így a történelemben elsőként lett fekete női bírája a testületnek.
Ugyan a vasárnapi gyermekvédelmi népszavazás nem érte el az érvényességi küszöböt, mégis örömteli, hogy több mint 3 millió magyar a normalitás pártjára állt. Néhány nappal korábban Floridában is a magyarhoz hasonló gyermekvédelmi törvényt hoztak, és hasonlóan nagy ellenállásba ütközött.
Egyre hűvösebb a kapcsolat az Egyesült Államok és Németország között, és a jelenlegi orosz–ukrán konfliktusban az amerikai fél oldaláról érkező nyomásgyakorlás teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Európa, és benne Németország érdekeit.
