Az október 7. óta ismét létéért küzdő Izrael Európából nézve egy rendkívül erős, elképesztően modern fegyverekkel és csúcstechnológiával felszerelt katonaállam, melynek hadi erőforrásai kiapadhatatlanok. A statisztikák és a tények azonban egészen mást mutatnak.

Mindent megváltoztatott a Donald Trump elleni kis híján halálos kimenetelű merénylet. A választásokig hátralévő bő 100 napban úgy tűnik, a demokraták nem tudják ellensúlyozni a volt elnök mártír és hős mítoszát, így már nem is olyan fontos számukra Biden lecserélése.

Két és fél centiméter. Nagyjából ekkora a távolság Trump fülének teteje és az agya között. Ilyen közel került Amerika ahhoz, hogy egy pillanat alatt egy másik országgá váljon.

Drámai nyilatkozatot tett egy francia rabbi a választáson történt radikális baloldali előretörést látva: nincs helye már a zsidóságnak szerinte Franciaországban, a fiatalok, ha tehetik, költözzenek Izraelbe.

Értetlenül áll az amerikai közvélemény és a nemzetközi közösség is azzal kap­csolatban, hogy Joe Biden a nyilvánvaló fizikai és mentális hanyatlása ellenére ragaszkodik a hivatalához.

A franciaországi és a brit parlamenti választások eredményei kellemetlen jövőt vetítenek előre a helyi zsidó közösségek számára, akik különösen október 7-e óta egyre növekvő mértékű és brutalitású antiszemita támadásokat kell, hogy elszenvedjenek.

Kevesen tudják a kedves olvasók, de a Hetek aktuális lapszámát mindig szerda éjjel kell a nyomdába küldenünk, csak így tudjuk garantálni, hogy a friss, ropogós olvasnivaló péntek reggel ott ragyogjon az újságárusoknál és a postaládákban.

Napok óta pánikolnak és azon dilemmáznak a demokraták, hogy folytassa vagy visszalépjen-e Joe Biden az elnökjelöltségtől a sokak szerint katasztrofálisra sikeredett CNN-vitát követően. Időközben a legfelsőbb bíróság döntése is Donald Trump malmára hajtja a vizet.

Tizennégy év kormányzást követően a csütörtöki választásokon megbukott a tory párt. A konzervatívok ezt az időszakot öt miniszterelnökkel és négy választással csinálták végig, és bár már az elején is nehezen indult a kormányzás, a vége már nagyon keserves lett.

Negyedik generációs hadviselés címmel jelent meg az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója, Somkuti Bálint új könyve, de a szerzőt aktuális témákról is kérdeztük.

Három elnöki ciklus és több országos botrány, valamint egy összeomlott kormánykoalíció és egy elvesztett választás után Hollandia ügyvezető miniszterelnöke, Mark Rutte előre menekülne – egyenesen a NATO főtitkári székébe.

Ahogy zárul le lassan a rafahi, Hamász megtörését és a túszok hazahozatalát célzó intenzív izraeli hadművelet, egyre világosabbá válik, hogy a Hezbollah elleni háború elkerülhetetlen északon.

Példátlan bírságot szabott ki Magyarországra az Európai Unió Bírósága, amiért a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós szabályozásnak. Tekintve, a döntés időzítését, illetve a témában alkalmazott kettős mércét, számos jel mutat arra, hogy erőteljes politikai nyomásgyakorlásról van szó.

Svájcban több mint 80 ország vezetői és küldöttjei tárgyaltak az ukrajnai háború békefeltételeiről, a találkozón azonban nem vettek részt Oroszország és Kína képviselői sem.

Az elmúlt bő évtizedben megszokhattuk, hogy az európai uniós csúcstalálkozókon a nemzetközi sajtó figyelme rendszeresen a magyar miniszterelnökre terelődött, hol egy vétó, hol valamilyen szankció vagy valami más aktuális vitatéma kapcsán. 

Az Európai Parlamentben szemmel látható a jobbra tolódás, de a sokak által várt jobboldali áttörés nem következett be. Az esetlegesen alakuló új pártcsaládok ugyanakkor hozhatnak még izgalmas fejleményeket.

Karizmatikus, kellemes megjelenésű, ifjú és nem Le Pennek hívják. Sokak szerint ennyiben összefoglalható a pimaszul fiatal Jordan Bardellának, a Nemzeti Tömörülés vezetőjének elsöprő sikere a vasárnapi európai parlamenti választásokon.