15 000 bomba Iránra, több ezer ballisztikus rakéta Izraelre és a többi térségbeli – elsősorban Öböl menti – országra. zárlat alatt a világ energiaütőere, a Hormuzi-szoros, likvidált iráni vezetőgárda, de ellenálló hadsereg, 400 ezer izraeli tartalékos mozgósítása. A lassan egy hónapja tartó közel-keleti háborúból egyelőre nem látszik a kiút, bár lapzártánkkor az Egyesült Államok tárgyalásokat ajánlott Teherán számára.

Hetek óta feszült figyelem övezi Irán, Izrael, Amerika és szövetségesei háborúját a Közel-Keleten. Az intenzív konfliktus közepette Benjamin Netanjahu adott exkluzív interjút a Heteknek, melyben az izraeli miniszterelnököt többek között Európa szerepérõl, az iráni rezsimváltás esélyeirõl és a magyar választások tétjérõl kérdeztük.

Órák óta ülünk a Hetek studiójában, készenlétben, összeköttetésben Jeruzsálemmel. Benjamin Netanjahura, Izrael Állam miniszterelnökére várunk.

Tíz év alatt drámaian sok hívő hagyta ott a német katolikus és protestáns egyházakat, melynek következtében számos lap valóságos exodusként írta le a jelenséget. 2025-ben ismét több százezer főt veszítettek a történelmi egyházak.

Az energiapiac története tele van válságokkal, de néhány esemény különösen mély nyomot hagyott a világgazdaságon. Az egyik ilyen az 1973-as olajválság, amely megmutatta, hogy az energia nem csupán gazdasági erőforrás, hanem geopolitikai fegyver is lehet. Napjainkban, amikor az iráni konfliktus és a Közel-Keleten kialakuló feszültségek ismét az olajszállítás biztonságát fenyegetik, sok elemző egyre gyakrabban von párhuzamot a fél évszázaddal ezelőtti eseményekkel. A kérdés ma is ugyanaz: mennyire sebezhető a világgazdaság az energiaellátás zavaraitól, és hogyan használhatják az államok az olajat politikai eszközként?

A Hormuzi-szoros gazdasági szempontból rendkívül nagy jelentőségű. A keskeny tengerszoros mentén halad át a világ kőolajszállításának mintegy egynegyede. Az elmúlt hetekben kitört iráni háború során azonban a perzsa állam lezárta a szorost, hatalmas problémát okozva ezzel a világ kőolajellátásában. Cikkünkben a Hormuzi-szoros történetét szeretnénk röviden áttekinteni.

Megnyugtató véget ért egy nagy nemzetközi visszhangot keltő, precedens értékű, három éve zajló per, melyben egy máltai keresztény aktivistát és pásztort, Matthew Grechet és két újságírót felmentettek. Grech akár öt hónapos börtönbüntetést is kaphatott volna azért, mert egy rádióműsorban megosztotta, Jézus hogyan szabadította meg homoszexualitásából. A keresztény aktivistát Silvan Agius, az Európai Unió egyenlőségért felelős kabinetjének főtisztviselője jelentette fel a konverziós terápiák népszerűsítésének vádjával.

Irán a napokban választotta meg új ajatollahját, vagyis legfelsőbb vezetőjét, a keményvonalas mahdista vonal folytonosságát biztosító Modzstaba Hameneit, a háború első napján likvidált Ali Hamenei fiát. Megválasztását több iráni forrás szerint a Forradalmi Gárda erőltette.

Újítást vezettek be Strasbourgban: az Európai Parlament épületében, a vég nélküli irodafolyosókon hangszórókból AI-generált madárcsicsergés szól, hogy ezzel hozzák be a „természetet” a beton- és üveg­falak mögé zárt embe­reknek. A kezdeményezés – meglehet akaratukon kívül – szimbolikus: az uniós csúcsintézményekben a valóság helyett egy saját maguknak alkotott világot igyekeznek elkormányozni.

A Hetek Közéleti Klub legutóbbi előadása után kérdeztük Zvi Yehezkelit legújabb, a „csendes dzsihád” pusztító mechanizmusait leleplező dokumentumfilmjéről. Az újságíró-szakértő szerint Európa egy láthatatlan, belső háború áldozata, ahol a radikális iszlamizmus a demokrácia eszközeivel rágja szét a kontinens alapjait. Yehezkeli lapunknak hangsúlyozta: Magyarország azért maradhatott a biztonság szigete, mert a nyugati „nemzeti öngyilkossággal” szemben határozottan védi határait és ragaszkodik keresztény gyökereihez.

Hatalmas mérföldkőhöz érkezett Irán: a napokban izraeli–amerikai légicsapás vetett véget Teheránban a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah 36 éves rémuralmának, közel 2500 évvel azután, hogy a zsidóság végzett a kiirtására felesküdött perzsiai főemberrel, Hámánnal, és megszületett a purim ünnepe.

Bár a közel-keleti háború első öt napja alapján úgy tűnhet, hogy az amerikai–izraeli elsöprő erejű támadás padlóra küldte a saját népét, Izraelt, az Egyesült Államokat, a térség nem síita iszlám országait és Európát is fenyegető iráni terrorrezsimet, az egyik legismertebb katonai-biztonságpolitikai elemző, Douglas Macgregor ezredes szerint a helyzet egyáltan nem lefutott még, és megvan a reális esélye annak, hogy a háború utáni új világrendben Irán túléli a konfliktust, miközben Izrael és az USA pozíciója meggyengül.

Megrázta és megosztotta Franciaországot egy huszonhárom éves egyetemista, Quentin Deranque halála, akit egy szélsőbaloldali csoport, a Fiatal Gárda tagja vertek halálra két héttel ezelőtt Lyonban.

A Tucker Carlson Izrael-gyűlöletéről egy­re hírhedtebb amerikai konzervatív kommentátor és Mike Huckabee, az Egyesült Államok amerikai nagykövete közötti interjú nyomán hatalmas diplomáciai vihar alakult ki, melynek középpontjában nem más állt, mint Isten Izrael földjével kapcsolatos örök és vissza­­­vonhatatlan ígérete.

Egyértelmű üzenetet adtak a nyugat-európai vezetők a múlt hétvégi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián arról, milyen tervük van a kontinens jövőjéről: erős központi hadsereg, teljes politikai egység az unióban. Aki útjában áll ennek, attól meg kell mielőbb szabadulni, hogy jöhessenek helyükbe azok, akik készek feltétel nélkül szolgálni a militarizált, birodalmi Európát.