Liz Truss, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke a világháború óta valószínűleg a második legnehezebb kormányfői kihívásával szembesülhet – Margaret Thatcher 1979-es kormányzása után.

Soha korábban a brit történelemben nem volt egy uralkodónak ennyi ideje felkészülnie feladatára, mint III. Károlynak. 73 évesen a legidősebb uralkodó lesz, aki elfoglalhatja a brit trónt.

Történelmük legnagyobb választási sikerét érte el a svéd radikális jobboldal, amelyet most először a konzervatív és liberális pártok koalíciója is befogadott. A korábban szélsőséges, rasszista pártot a 2005-ben megválasztott Jimmie Åkesson pártelnök alaposan megtisztította, miközben fő témájuk, a bevándorlás kérdése a svéd társadalom központi témájává vált. A Svéd Demokraták volt külügyi igazgatóját kérdeztük a siker okairól.

Egyre gyakrabban szorulnak magyarázkodásra Európa vezetői, miközben a lakosság és vállalkozásaik súlyosbodó energiaválsággal szembesülnek. Valóban ennyire erős az orosz gazdaság, vagy érdemes tovább várni a szankciók hatására?

Nemcsak az uniós források lehívása, hanem a magyar gazdaság iránti piaci bizalom helyreállítása és a forint erősödése miatt is létfontosságú lenne, hogy a magyar kormány egyezségre jusson Brüsszellel az úgynevezett feltételességi eljárásban. Ez nem lesz könnyű, hiszen sokan érzik úgy, hogy most végre megoldhatják a „magyar problémát”.

Aki nem ért egyet a kormánnyal, szélsőségesnek számít ma Amerikában. A retorikai elszigetelésen túl, úgy tűnik, anyagi téren is ellehetetlenítik és az adóhivatalt is mozgósítják a társadalom ezen része ellen.

Meghalt Mihail Gorbacsov, aki a Szovjetunió megreformálását tűzte ki célul, de végül felszabadította azokat az erőket, amelyek a kommunizmus összeomlásához és a hidegháború végéhez vezettek. Az utolsó szovjet vezető 91 éves volt.

Véget vetnek a gyermekeken végrehajtott kísérleti, sok esetben visszafordíthatatlan  nemváltó beavatkozásoknak Nagy-Britanniában, miután felháborodott szülők, aktivisták, újságírók és egy független orvosi jelentés is leleplezte, mekkora kockázatot hordoznak.

Törökország minden lehetőséget igyekszik megragadni arra, hogy az orosz–ukrán háborús helyzet okozta káoszt regionális és globális pozícióinak megőrzésére és befolyásának kiterjesztésére használja fel. Mindeddig úgy tűnik, sikerrel.

2018-ban Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót egy speciális 15 fős halálosztag várta Isztambulban. (Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)A Darja Dugina elleni moszkvai terrormerénylet több nézőpontból is példátlan. Nemcsak a gyilkosság körülményei, hanem az azt követő reakciók szempontjából is.

Közel egy éve, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt. Amerika úgy döntött, hogy százezreket hátrahagyva sietve távozik, miután Biden 20 év háborút követően megállapította, hogy képtelenek voltak az országból modern, stabil demokráciát varázsolni.

Bár narratívagyártással Zelenszkij sem lesz képes háborút nyerni, a nyugati támogatások megszerzésében nagy hasznát vette. Múlt heti megszólalása (újfent) rávilágított: ha nem vigyáz, könnyen veszíthet népszerűségéből – ez pedig Ukrajna jövőjét is megpecsételheti.

Másfél évvel azután, hogy Trump távozott a Fehér Házból, az FBI precedens nélküli házkutatást hajtott végre a volt elnök otthonában. Vajon ez lesz-e az AZ ügy, ami megakadályozza 2024-es indulását, vagy pont az ellenkező hatást fogja elérni?

Egyre csak születnek az aggasztóbbnál aggasztóbb lehetséges forgatókönyvek az ukrajnai háború, az iráni atomalku és az észak-koreai nukleáris törekvések kapcsán – a hidegháború óta nem volt ilyen feszült a helyzet.

Vlagyimir Putyin egykori kulcsembere, korrupt exelnök, a közösségi média botrányhőse. Kicsoda valójában Dmitrij Medvegyev?

Háborús bűnökkel vádolta meg Ukrajnát az Amnesty International egy friss jelentésében, az ukrán fél és a nyugati elemzők éktelen haragját vonva magára, ugyanis megsértette az alapelvet, melyet eddig mindenki igyekezett betartani: a megtámadott félről vagy jót, vagy semmit.

Hideg téltől rettegő lakosság, a pániktól megbénult, kapkodó berlini vezetés – ilyennek gondolhatnánk a német energiaválságot a szenzációhajhász szalagcímek alapján. Európa legnagyobb gazdasága ugyanakkor nem apokaliptikus hangulatban néz a közelgő hónapok elé.