Látványos konfrontációvá vált kevesebb mint három hét alatt az amerikai–orosz viszony. Alaszkában még a békéről beszélt egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin, Pekingből azonban már egymás hadseregeivel fenyegették egymást az Atom­hatalmak. Európa ezúttal is a kispadra szorult.

Sajnálatos módon a média egy jelentős része a Gázai helyzet kapcsán nem hagyja magát a tényektől megzavarni: az oknyomozás műfajának haldoklásával Izrael- és zsidóellenes gyűlöletet szító, ellenőrizetlen terrorpropaganda visszhangzik a főáramban, áltudományos és szelektív humanista kampányokkal alátámasztva.

Gyűlöletbeszéd bélyegét ütnék a Bibliára és az azon alapuló keresztény hit nyilvános megvallására az idén októberben folytatódó, precedens értékű vallásszabadság-perekben Finnországban és Máltán.

Az ukrán–magyar–orosz energiapolitikai konfliktus új szintre lépett a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokkal. A helyzet nemcsak hogy veszélyezteti Magyarország energiaellátását, de erőteljes nyomást is helyez rá, hogy változtasson Ukrajna-politikáján.

Az izraeli kormány Húsz évnyi nemzetközi nyomásgyakorlással szembefordulva a zsidóság bibliai területekhez és örök, oszthatatlan fizikai, szellemi fővárosához fűződő viszonyát megerősítő, valamint egy Jeruzsálem fővárosú palesztin államot ellehetetlenítő döntés felé vette az irányt a napokban.

Felpörgött a diplomácia az orosz–ukrán háború körül, három napon belül két olyan csúcstalálkozóra is sor került, amit nem sikerült tető alá hozni az elmúlt három és fél évben. Hogy lesz-e eredménye, az majd a következő, egyelőre még csak tervezett találkozóktól függ majd, de az érdem így is Trump elnöké, hogy a holtpontról kimozdította az érintett feleket.

Donald Trump néhány nap alatt átrendezte a nemzetközi erőviszonyokat, előbb a távoli Alaszkában parolázott az évek óta páriaként kezelt orosz elnökkel, majd Wa­shingtonban kispadra ültette a nagymellényű nyugati vezetőket, akiket egy sajtótitkár fogadott a Fehér Házban, és azt is meg kellett várniuk, hogy a Volodimir Zelenszkijjel folytatott tárgyalás után még Vlagyimir Putyinnal is elbeszélgessen kedélyesen jó negyven percen keresztül.

A pénteki Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt rengeteg a kérdőjel, és bár ez nem az amerikai elnök beiktatása után 24 órával vagy három nappal történt, mindenképpen biztató jel az ukrajnai háború lezárása érdekében.

Gáza. Egy szó, mellyel kapcsolatban napjainkban muszáj, szinte elvárás, hogy az emberből nyomban intenzív érzelmek törjenek ki, s a kontextus, a tények teljes figyelmen kívül hagyásával az aktuálisan főáramú kórushoz csatlakozzon. A háború végét azonban nem a hisztéria, hanem a pragmatikus lépések hozzák el.

Betiltotta az Izrael által megszállt palesztin területekről származó termékek importját Szlovénia szerdán, és további segélycsomagot hagyott jóvá a gázai palesztinok számára.

Közel 2000 éve nem fordult elő, hogy zsidó vezető nyilvánosan imádkozott a jeruzsálemi Templom-hegyen. Ezt a történelmi tettet most Itamár Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter tette meg, akit ma sokan a világ legveszélyesebb politikusának tartanak.

Sharren Haskel a közelmúltban többnapos látogatásra érkezett Budapestre. Izrael külügyminiszter-helyettesét többek között magyarországi tapasztalatairól, a gázai éhezés vádjáról és a kétállami megoldás körüli dilemmákról kérdeztük.

Ha egy narratívát elég sokat, elég hangosan és elég sok helyen ismételgetünk, a közönség csont nélkül elhiszi, akár tényekkel alátámasztható, akár nem. Nincs ez máshogy az állítólagos gázai éhezés és „népirtás” esetében sem. Elképesztő kampány indult Izraellel szemben a nemzetközi sajtóban és politikában, de hol az igazság?

Az uniós tagállamok képviselete helyett Ursula Von der Leyen teljes vereségbe navigálta az EU-t, és Trump, látva, hogy bármit megtehet, kicsit megemelte az eredetileg tervezett számokat. Örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk.