Lapzártánkkor kritikus ponthoz érkezett az európai energiahelyzet: megvan az esély a nagy baj elkerülésére, de ugyanakkor reális veszély egy olyan globális leállás, ami pont a kontinensünket érinti a legsúlyosabban.

Magyar Péter a napokban több ízben is megerősíteni látszott azon szándékát, hogy leállítsa Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Egy átlagos szemlélődő számára úgy tűnhet, az ügy Benjamin Netanjahuról szól, ugyanakkor ennél sokkal összetettebb a képlet.

Aggódó hozzászólások születtek, hogy jaj, nehogy bedőljön Benjamin Netanjahu Magyar Péter meghívásának, és mi lesz, ha az ICC letartóztatási parancsa nyomán bilinccsel várják a Liszt Ferenc repülőtéren.

Orbán Viktor 16 éves konzervatív kormányzását világszerte hatalmas inspirációnak, sőt mintának vették a nacionalista erők, most azonban, Magyar Péter földcsuszamlásszerű választási győzelmét követően az amerikai demokraták és az izraeli ellenzék receptet keres arra, hogy hasonló fordulatot érjenek el saját országukban is.

Entebbe óta a hadtörténet legnagyobb mentőakciója volt a két amerikai pilóta kiszabadítása Iránból. Az első pilótát viszonylag gyorsan megtalálták, mielőtt elfogták volna az irániak. A második pilóta, egy Jézus-hívő keresztény katona, eszméletlenül ért földet, és amikor magához tért, először ezt az üzenetet küldte a parancsnokságnak: „God is good” (Isten jó).

Donald Trump alig egy nap leforgása alatt eljutott Irán „civilizációs eltörlésének” fenyegetésétől egy iráni terven alapuló 14 napos tűzszünet bejelentéséig – a Hormuzi-szoros megnyitásáért cserébe, mely enyhülést hozhat a fojtogató nemzetközi energiaválságra.

Dermesztő árnyék vetült az európai vallásszabadságra: közel hétéves jogi vesszőfutás után a finn Legfelsőbb Bíróság elítélte a lutheránus keresztény volt finn belügyminisztert, Päivi Räsänent és Juhana Pohjola püspököt egy, a homoszexualitással kapcsolatos 20 évvel ezelőtt kiadott egyházi röpirat miatt.

15 000 bomba Iránra, több ezer ballisztikus rakéta Izraelre és a többi térségbeli – elsősorban Öböl menti – országra. zárlat alatt a világ energiaütőere, a Hormuzi-szoros, likvidált iráni vezetőgárda, de ellenálló hadsereg, 400 ezer izraeli tartalékos mozgósítása. A lassan egy hónapja tartó közel-keleti háborúból egyelőre nem látszik a kiút, bár lapzártánkkor az Egyesült Államok tárgyalásokat ajánlott Teherán számára.

Hetek óta feszült figyelem övezi Irán, Izrael, Amerika és szövetségesei háborúját a Közel-Keleten. Az intenzív konfliktus közepette Benjamin Netanjahu adott exkluzív interjút a Heteknek, melyben az izraeli miniszterelnököt többek között Európa szerepérõl, az iráni rezsimváltás esélyeirõl és a magyar választások tétjérõl kérdeztük.

Órák óta ülünk a Hetek studiójában, készenlétben, összeköttetésben Jeruzsálemmel. Benjamin Netanjahura, Izrael Állam miniszterelnökére várunk.

Tíz év alatt drámaian sok hívő hagyta ott a német katolikus és protestáns egyházakat, melynek következtében számos lap valóságos exodusként írta le a jelenséget. 2025-ben ismét több százezer főt veszítettek a történelmi egyházak.

Az energiapiac története tele van válságokkal, de néhány esemény különösen mély nyomot hagyott a világgazdaságon. Az egyik ilyen az 1973-as olajválság, amely megmutatta, hogy az energia nem csupán gazdasági erőforrás, hanem geopolitikai fegyver is lehet. Napjainkban, amikor az iráni konfliktus és a Közel-Keleten kialakuló feszültségek ismét az olajszállítás biztonságát fenyegetik, sok elemző egyre gyakrabban von párhuzamot a fél évszázaddal ezelőtti eseményekkel. A kérdés ma is ugyanaz: mennyire sebezhető a világgazdaság az energiaellátás zavaraitól, és hogyan használhatják az államok az olajat politikai eszközként?

A Hormuzi-szoros gazdasági szempontból rendkívül nagy jelentőségű. A keskeny tengerszoros mentén halad át a világ kőolajszállításának mintegy egynegyede. Az elmúlt hetekben kitört iráni háború során azonban a perzsa állam lezárta a szorost, hatalmas problémát okozva ezzel a világ kőolajellátásában. Cikkünkben a Hormuzi-szoros történetét szeretnénk röviden áttekinteni.