Idén 53. alkalommal rendezték meg a világ globális elitjének találkozóját, a World Economic Forum éves konferenciáját a svájci Davosban. A nyilvánosság számára elérhető programokon vett részt e sorok írója a Hetek képviseletében.
A nyugati szinthez képest jóval szerényebb, ám egyúttal sokkal nyugodtabb is az élet Kenyában. A kelet-afrikai országot még nem öntötte el a nyugati woke kultúra, és üdítően nagy az érdeklődés a kereszténység üzenete iránt.
Alig egy hónapja, hogy a radikálisnak bélyegzett Netanjahu-kormány megalakulásával élénk vita és tömegtüntetés-sorozat kezdődött Izrael nemzeti, vallási és jogi karakterének meghatározása körül. A Nyugat és a Kelet találkozása mindig érdekes elegyet hozott létre a Szentföldön, azonban e két kultúrkör különbségei egyre éleződni látszanak.
Egyre hangosabbak azok a hangok, melyek szerint az amerikai elnök hatalomból való eltávolítását és nyugdíjazását készíthetik elő a napokban kirobbant, titkos dokumentumok helytelen kezelésével kapcsolatos botrányon keresztül.
Alig egy éve, hogy magyarok ezrei álltak ki a Biblia idézése miatt perbe fogott keresztény finn belügyminiszter, Päivi Räsänen, és a vallásszabadság ügye mellett. Története azonban korántsem egyedülálló a világon. Miután egy elismert albán keresztény közéleti személyiség, Akil Pano televíziós megnyilvánulásában rámutatott az apa és anya, illetve a házasság újradefiniálásának veszélyeire, azonnal gyűlöletbeszéddel vádolták meg.
Komoly kritikával illették a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőit a lapunknak nyilatkozó szakértők. Az alpesi luxusüdülőhelyre immár 53. alkalommal gyűlnek össze a világ politikai, gazdasági, pénzügyi és médiaelitjének képviselői, hogy a jövőnkről tárgyaljanak, ötleteljenek – nélkülünk.
A házelnök hosszadalmas, nyögvenyelős megválasztási folyamata komoly törésvonalakra világított rá az amerikai republikánus párt berkein belül, melyek a jövőben jelentősen akadályozhatják, hogy hatékonyan képviseljék ellenkultúrájukat a Biden-kormány woke irányvonalával szemben.
Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája címmel a Nobel-díjas Gabriel García Márquez írt regényt még 1981-ben, s ami 2023. január 8-án történt Brazíliavárosban, az erőteljesen rímel legalábbis a cím első felére.
Január első napjaiban tették közzé a katari Dohában az Arab Center for Research & Policy Studies (ACRPS) legfrissebb közvélemény-kutatását, melyben az arab népesség számos közéleti, geopolitikai kérdésre vonatkozó álláspontját vagy éppen hétköznapi szokásait vizsgálták.
A Capitolium két évvel ezelőtti „megrohamozása” óta eltelt idő egy erről szóló könyv előszava szerint arról tanúskodik, hogy „hogyan alakít át a vállalati és a politikai elit, a hírszerző szolgálatok és a média oligarchikus szövetsége egy alkotmányos köztársaságot egy harmadik világbeli megfigyelő állammá”. Mindezt most aktuálissá teszi a Kongresszus január 6-át vizsgáló bizottságának decemberben kiadott jelentése.
Közvetlenül karácsony előtt, hanuka ünnepén a Heteknek is lehetősége nyílt részt venni a jeruzsálemi Jewish Media Summiton, ahol izraeli politikusok, közéleti személyiségek, újságírók segítettek értelmezni az izraeli valóságot a közel százfős újságírócsapatnak.
A 2022-es év világosan megmutatta, hogy a nemzetközi politika olyan irányba tart, amely egyre kevésbé tűri meg a „renitens” országok szabad önrendelkezését. A birodalmi eszköztárban ma már nem csak szégyenbillogok aggatása vagy társadalmi feszültségkeltés van benne – de készek feláldozni a gyermekek szexuális-lelki ártatlanságát és egészségét is hatalmi céljaik elérése érdekében.
Többek között világrendek változását, dupla hidegháborút, és egy új nukleáris korszak beköszöntét is elhozta a februári orosz invázió. Mi rejlik a frontról ömlő híráradat és az elemzések hada mögött? Hogyan formálta át a világot a háborús konfliktus, és vajon mit hozhat 2023?
Az Európai Unió 2022-es évét egyértelműen meghatározta a szomszédunkban zajló orosz–ukrán háború, ugyanakkor ezzel párhuzamosan tovább folytatódtak a belső uniós politikai viták is. Ukrajna orosz megtámadása után az EU példátlan gyorsasággal reagált.
Amit a 2022-es év mindennél jobban megerősített, az az, hogy az Egyesült Államok egy „fifty-fifty” ország. Mind a republikánusoknak, mind pedig a demokratáknak egyre ambíciózusabb terveik vannak Amerika gazdaságának, kultúrájának és polgári életének átformálására.
Elon Musk Twitter-aktái nem sok újat mondanak, de bizonyítják, milyen sötét szerepet játszott a közösségi média Trump megbuktatásában. Az viszont nem egyértelmű, hogy a botrány hoz-e komoly változásokat a jövőre nézve.
Az orosz–ukrán háború alakulása azt támasztja alá, hogy az USA geopolitikai stratégiájában Európának az engedelmes végrehajtó szerepet szánják, függetlenül attól, hogy ennek során mekkora károk érik.
Volt egyszer egy Franciaország, amely regionális hatalomként viselkedett, és az USA-val is felvette a kesztyűt, ha érdekei úgy kívánták. És megtette ezt éles, háborús helyzetben is.
Izrael zsidó identitása körül megalakulása óta folynak a viták, hiszen a vallási és az etnikai identitás, illetve a különböző irányzatok világnézeteinek összeházasítása cseppet sem egyszerű dolog. Ezúttal a vita gyújtópontját az LMBTQ-jogok adták.
A napokban tömeges közfelháborodást keltett a pedofíliát kiskorúakkal népszerűsítő luxusmárka, a Balenciaga legújabb kampánya, mely egy veszélyes érzékenyítési folyamat újabb eleme lehet.
„Orbán Közép-Európa egyenrangúságáért küzd”
Interjú Gerő András történésszel »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
A leghosszabb éjszaka
Hanukka és Jézus: győzelem Zeusz sötétsége felett »