Politikai történelmet írtak a New York-iak kedden, amikor megválasztották az ikonikus amerikai város polgármesterévé Zohran Mamdanit. A fiatal politikus teljesen biztosan gyökeresen megváltoztatja majd a várost, az viszont egyelőre nem világos, hogy sikerül-e a világ legkapitalistább helyéből, ahol Izrael után a világ második legnagyobb zsidó közössége él, Izrael-ellenességgel megfűszerezett szocialista utópiát létrehozni.
Stílszerűen a világ jelentős részén halottak napjaként tisztelt dátumon, november elsején nyílt meg több mint 40 állam- és kormányfő jelenlétében minden idők legdrágább múzeuma, a gízai piramisok és a Szfinx közvetlen közelében.
24 évvel a szeptember 11-i merényleteket követően egy síita muszlim, Zohran Mamdani lett New York polgarmestere, aki csak 2018-ban kapta meg az amerikai állampolgarságot.
Megosztottság a közel-keleti béketerv körül, szuverenitási viták és külföldi beavatkozások: mennyi igazságalapja lehet annak a vádnak, hogy Amerika 51. tagállamként kezeli a zsidó államot, és jól lavírozik-e Izrael az Egyesült Államokkal való stratégiai barátságban?
Miközben a gyors béke reménye és a budapesti csúcstalálkozó lehetősége egyelőre elillanni látszik, az ukrajnai konfliktusban érintett minden fél kardcsörtető nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban. Közben egy tényfeltáró nyomozás és az abból készült film felszínre hozta, hogy miként húz hatalmas hasznot a háborús szankciókból az a hálózat, amelynek központja meglepő módon pont Ukrajnában van.
Az Izrael és számos arab ország megbékélését szolgáló Ábrahám-egyezmények folyamatos sikere után Trump 20 pontos Gáza-terve úgy tûnik, rendkívül ingatag lábakon áll. Mennyire életképes az elképzelés? Mi a tartós béke titka? Milyen szerepet játszhat a békefolyamatban Magyarország? Jason D. Greenblattot, Trump korábbi közel-keleti megbízottját kérdeztük az Alapjogokért Központ által szervezett Pro-Israeli Summiton.
Hatalmas nyitottság tapasztalható a fiatal felnőttek, különösen a tinédzserek és a huszonévesek körében a spiritualitás, a Biblia és Jézus felé az elmúlt években mind Amerikában, mind pedig, talán meglepő módon a jóval materialistább Európában is. Úgy tűnik, a woke-kultúra kezd kimenni a divatból.
Budapest lehet a helyszíne a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök közötti második jelentős csúcstalálkozónak, amennyiben sikerül közös nevezőre jutni a feltételeket illetően. Ezen az ukrajnai háború rendezéséről, egy esetleges tűzszünetről és az amerikai–orosz kapcsolatokról tárgyalhat majd a világ két vezető hatalma. A helyszínválasztás több szempontból is üzenetértékű lenne, nem véletlenül keltett nagy hullámokat az Európai Unió berkeiben sem – ezt Morvay Péter is megerősítette, aki éppen Strasbourgból tudósítja a Hetek nézőit, hallgatóit és olvasóit.
1956. október 23-án a magyarok fellázadtak az akkori birodalom ellen és néhány nap alatt szabadságvágyukkal magukra vonták a világ figyelmét.
Örömre váltott a gyász Izraelben, miután a két éve hazavárt ártatlan izraeli túszok kiszabadulhattak a Hamász gázai fogságából, és mind hazatérhettek családjukhoz. Trump béketervének első szakasza egyértelmű győzelem, ugyanakkor sokakban kérdés, hogy megvalósítható-e az elnök által belengetett tartós béke a régióban.
Z generációs lázadások – így emlegetik azt a déli féltekén végigsöprő tömegtüntetés-sorozatot, melynek keretében fiatalok százezrei özönlöttek az utcákra, halálfejes zászlókat lengetve tiltakozva a fennálló status quo ellen.
Rettegve ültek a szomszéd ház konyhájának padlóján, Omri Miran és felesége, karjukban kislányaikkal: az alig 6 hónapos Almával és a 2 éves Ronival.
Két évvel ezelőtt történt a gázai dzsihadisták bestiális támadása az izraeli civilek ellen. Az évforduló apropóján érdemes átgondolnunk, milyen tanulságot vonhatunk le az elmúlt időszakból.
Szokatlan hangok dübörögtek fel a Re’im kibuc közelében 2023. október 6-án. A brazíliai eredetű világjáró rave-parti, a Nova fesztivál megérkezett Izraelbe. A lehető legtragikusabb pillanatban. Beszámoló korunk gyilkos mezőiről.
Égető problémává kezd válni a zsidóság helyzete Európában. A muszlim bevándorlás mértéke olyan változásokhoz vezetett a kontinensen, melyek a békés kisebbség távozásával fenyegetnek.
Bár Donald Trumptól sohasem állt távol némi következetlenség a nyilatkozataiban, az utóbbi időben kifejezetten nagyot fordult az álláspontja, különösen az orosz–ukrán háború és a gázai konfliktus ügyében. Mi vagy ki okozhatta a változást, teszik fel sokan a kérdést.
Nemcsak a természet rendje melletti kiállásról szólt a szlovák parlament nagy feltűnést keltett döntése, hanem arról is, hogy a képviselők elutasították az európai jogrend kizárólagos uralmát.
Donald Trump 20 pontos tervvel hozna „örök békét” a Gázai övezetbe, ugyanakkor a terv kritikusai szerint nyitva hagyja a kétállami megoldás lehetőségét, figyelmen kívül hagyja a konfliktus gyökérokait, ennélfogva ideiglenes nyugalmat szülhet csupán.
Két éven belül ötödik miniszterelnökét „fogyasztja” az egyre mélyebb politikai krízisbe süllyedő Franciaország. Emmanuel Macron elnök munkásságával a palesztin állam egyoldalú elismerését követően úgy tűnik, csupán egy belső kisebbség és a gázai Hamász terrorszervezet elégedett.
A zsidó újév, rós hásáná ünnepén, két nap leforgása alatt öt nyugati állam ismert el egy nem létező államot, Palesztinát, olyan feltételek mellett, melybe sem annak jövőbeli polgárai, sem szomszédja, Izrael nem egyezett bele. A lépés mégis több, mint szimbolikus gesztus.
Nagy lépés Európának, de minimális lépés Palesztinának – így jellemezhetnénk azt a politikai kalandorkodást, ami a napokban az ENSZ Közgyűlésében végbement. Nyugat-Európa vezetői felfordult értékrenddel és szerencsétlen történelemértelmezéssel estek neki az izraeli–palesztin konfliktusnak. A békéhez csöppet sem kerültünk közelebb, de legalább a baj nagyobb lett.
