1945. szeptember 2-án Japán letette a fegyvert Amerikával és szövetségeseivel szemben. A nyolcvan évvel ezelőtti esemény hat évnyi mérhetetlen pusztítás lezárását jelezte, ám sem Európa, sem a világ nem heverte még ki egészen a második világháború következményeit.

A szent helyek egyre inkább politikaalakító tényezőkké válnak. A bibliai magterületen különösen éles a vallásháború és a szent helyekért folytatott verseny, amit még intenzívebbé tehet, hogy a napokban az izraeli állam belengette szuverenitásának kiszélesítését a vitatott területeken. Van azonban néhány helyszín, amelyeket meglepő vallási közösködés jellemez. Furcsa és veszélyes mintája lehet ez a geopolitikai szinten is egyre inkább képviselt zsidó–muszlim vallási összeborulásnak.

Friedrich Merz német kancellár a múlt héten részleges fegyverembargót rendelt el Izrael irányában. Németország utcáin egyre vadabbak a palesztinpárti tüntetők, s közben gombamód szaporodnak a mecsetek is. A jelenlegi német politika feszültsége mögött az iszlám szervezetek évtizedes munkája húzódik meg, amellyel tudatosan át- meg átszőtték a germán közéletet és kultúrát.

Bár a frankok 1300 éve megállították a muszlim térhódítást Nyugat-Európában, a hosszú távú küzdelem Franciaországban most az iszlám javára látszik eldőlni. Egyrészt évtizedek óta zajlik a kifejezetten „francia iszlám” kidolgozása, másrészt a Muszlim Testvériség térnyerése a szélsőséges iszlám taktikus gyökérverését eredményezi. Így mindjárt érthetőbbé válik Macron elnök geopolitikai ámokfutása is.

Keir Starmer brit kormányfő a napokban ultimátumot adott Izraelnek: amennyiben nem teljesítik a feltételeit, szeptemberben elismeri a palesztin államot. Starmer nem csak önszántából állt elő ezzel: a Munkáspárton belül sokkoló mértékben növekvő muszlim politikai aktivitás és lobbi veszélyes mértékben szűkíti Anglia mozgásterét.

Abu-Dzabi csillogó metropoliszának egy teljesen új, szigetre épülő negyedében jött létre a zsidó, a muszlim és a keresztény hitek közötti hídverés eddigi legfontosabb intézménye. Az Ábrahámi Család Háza két éve működik és a hitközi párbeszédben a béke és a tolerancia fellegvára. Az Ábrahám-egyezmények egyik kimondatlan fundamentumaként ez is jelzi, hogy a vallás egyre nagyobb jelentőséget nyer a világpolitika alakításában.