Arámi nyelven imádkozza az Úr imáját, hisz Ésaiás próféta ígéretében, Asszíria, Egyiptom és Izrael jövőbeli szövetségében, de több mint hatezer éves történelmi tapasztalatból azt mondja, hogy a nagyhatalmak mindig csak a saját érdekeiket követik. A 2021-ben Nobel-békedíjra jelölt keresztény aktivistával a Hetek szerkesztőségében beszélgettünk.

Két nagyszabású beszédben vázolta fel az Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit Habsburg Károly, a Páneurópai Unió vezetője. A koncepció alapvetően eltér a jelenlegi föderatív tervektől, de a nemzeti szuverenitás helyreállítását célzó tervektől is.

A következő konklávé főpróbája is lehetett az a bíborosi találkozó, amelyet augusztus utolsó napjaira hívott össze Ferenc pápa. A katolikus egyház 226 bíborosa közül rekordszámú, 196 főpap vett részt Rómában a konzisztóriumon. Köztük 132 olyan bíboros, aki jelenleg 80 évesnél fiatalabb, így jogosult megválasztani majd a következő pápát.

Ritkán adatik lehetőség arra, hogy a világelit egyik meghatározó véleményformálóját úgy hallhassuk beszélni, mint ahogy mondjuk a Davosi Fórum egyik zárt ülésén teszi. Juval Harari néhány hete leült beszélgetni Chris Andersonnal, a TED Talks vezetőjével, és 70 percben elmondta, szerinte milyen jövő vár az emberiségre. Meghallgattam, de csak egy jó hírem van: nem Hararié lesz a végső szó.

Augusztus 29-én volt a 125. évfordulója annak, hogy dr. Karpel Lippe a bázeli városi kaszinó termében fellépett az emelvényre, és elmondta az első Cionista Kongresszus megnyitó beszédét. Őt követték Theodor Herzl és Max Nordau. A címben szereplő mondatot a budapesti születésű Herzl írta le naplójába szeptember 3-án, miközben hazafelé utazott Bécsbe.

A kilencvenes évek közepén jelent meg az elsõ könyve magyarul a jeruzsálemi Szentély múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl. Azóta számos további mûvében, cikkében és elõadásában elemezte a Biblia, a vallástörténet és a geopolitikai folyamatok alapján Izrael és a Templom jelentõségét. A Heteknek adott interjúja elõtt a kutató két hónapos elõadás-sorozatot tartott a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Hazaérkezve, a texasi Dallasból válaszolt lapunk kérdéseire.

Előző számunkban bemutattuk, hogyan vált Fekete-Afrika szíve, az Egyenlítő környéki Kongó egy kis európai ország uralkodójának magánbirtokává. II. Lipót belga király korát megelőzve kommunikációs és PR-fogásokkal rejtette el valódi szándékait, de a térségben működő keresztény protestáns missziós közösségek leleplezték sötét rendszerét. Hamarosan azonban megnyílt a tér az evangélium hirdetése előtt.

A protestáns missziós mozgalmak egyik különleges fejezete Fekete-Afrika meglátogatása volt, azaz Afrika Szaharától délre eső területeinek evangelizálása. Az Egyenlítő környéki Kongóban az evangélium hirdetését egy a maga nemében egyedülálló gyarmati rendszer akadályozta leginkább, amelynek II. Lipót belga király regnálása idején a helyi lakosság fele, mintegy tízmillió kongói esett áldozatul. A kongói misszionáriusok közül sokan az itt folyó terror leleplezését is kötelességük­nek érezték.