„The games must go on” (A játékoknak folytatódniuk kell) – az olimpiák történetének talán legdrámaibb pillanatában, 1972-ben, a müncheni terrortámadás után hangzott el az elhíresült mondat. De a modern kori játékok bő egy évszázados korszakában nem csak a palesztin halálbrigád dúlta fel a sportolók nemes versengését.

Július elején a belga állami televízió budapesti tudósításában Mészáros István László élesen bírálta a Magyarországgal szembeni agresszív európai uniós kampányt. A Szent Pál Akadémia rektorhelyettesét, volt országgyűlési képviselőt a pedofilellenes törvény nyomán kialakult viharról kérdeztük.

A BBC tudósítása szerint sok ezer ember búcsúztatta a nigériai Lagosban TB Joshua pásztort, az egyik legismertebb afrikai televíziós evangélistát. Az 57 éves lelkész halála váratlanul érte a gyülekezetét és a közvéleményt is, mert június 5-én még esti istentiszteletet tartott. Utolsó szavai, amelyek az élő televíziós adásban elhangzottak, ezek voltak: „Vigyázzatok és imádkozzatok!”

A második világháborút követően az antiszemitizmus új formákban mentette át magát, és ebben kulcsszerepe volt a baloldali és progresszív liberális mozgalmaknak. Ritkán emlegetik, de az „eltörlés kultúrája” is a Közel-Keleten bukkant fel először, amikor apartheidnek minősítették a történelmi földjén újjáalakult zsidó államot.

Az utóbbi évek egyik meghatározó értékvédő könyve jelenik meg júliusban a Hetek kiadó gondozásában. A téma mindnyájunkat érint, hiszen a kihívásokkal naponta találkozunk: a történelemben először egyszerre áll össztűz alatt a nyugati civilizáció két alappillére, Athén és Jeruzsálem öröksége, a klasszikus görög gondolkodáson és a bibliai kijelentésen felépült világ.

Példátlan támadáshullámot élt át Magyarország az elmúlt két hétben.  A magyarok futballünnepre számítottak a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság ideje alatt, ehelyett nemzetközi szidalomáradat és provokációsorozat zúdult az országra, az itt élő emberekre, valamint az általuk szabadon választott parlamentre és kormányra. 

Az antiszemitizmust jött kutatni Budapestre, mert kíváncsi volt, tényleg olyan veszélyben él a magyarországi zsidóság, mint ahogyan ezt némely nyugati tudósítás bemutatta. Közel egy év alatt Jeffrey Kaplan meggyőződött arról, hogy nem csak ezen a területen tér el egymástól a média által közvetített kép a realitásoktól. A Danube Institute kutatásvezetőjével Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencia előtt beszélgettünk.

Példátlan támadáshullámot élt át Magyarország az elmúlt két hétben. A magyarok futballünnepre számítottak a részben budapesti rendezésű Európa Bajnokság ideje alatt, ehelyett nemzetközi szidalomáradat és provokációsorozat zúdult az országra, az itt élő emberekre, valamint az általuk szabadon választott parlamentre és kormányra.

A kritikai gondolkodás helyett politikai klisék feltétel nélküli elfogadására tanítják a diákokat az amerikai elit egyetemek – állítja saját tapasztalatai alapján egy észak-koreai menekült. Yeonmi Park ugyanezt élte át a kommunista diktatúrában, pedig pont a szabad gondolkodás utáni vágya vezette az Egyesült Államokba. Kijelentésével a két legismertebb amerikai konzervatív társadalomkritikus is egyetért.

Néhány mondatban szeretnék a Hetekben megjelent Nagy Imre-cikkre reflektálni. Nem tartom elhibázott dolognak, hogy a lap a „mítosztalanító” szerzővel készített interjút, még akkor sem, ha ő ezzel az álláspontjával valószínűleg sokakat befolyásolni fog, a legjobban talán azokat a fiatalokat, akik történelmi érdeklődésűek és korban már nagyon távol állnak az 56-os eseményektől. De számomra Nagy Imre sohasem lesz „mítosztalanított”, Kádár Jánossal egy lapra tehető személy.

A kortársak és a történészek túlnyomó többsége szemében közös kommunista ideológiai hátterük ellenére éles és világos különbség húzódik a forradalomban vállalt szerepe miatt kivégzett Nagy Imre és a szovjet megszállókhoz átállt egykori minisztere, Kádár János között.

Nagy Imre halála után31 éven át jószerivel a nevét sem lehetett kimondani.A rehabilitálása és újratemetése óta újabb 32 év telt el, közben számos életrajz is napvilágot látott a mártír miniszterelnökről. A legújabb kötet A Nagy Imre mítosz – Mese a jó kommunistáról címet viseli.