„Híres emberek mondatai a Bibliáról” tematikájú utcai pop up-kiállítás, kvízek-keresztrejtvények, gyerekjátékok, limonádé, zenei programok várták a budapestieket a város számos közterén a nyár utolsó hétvégéjén. A programot szervező Hit Gyülekezete célja azonban elsősorban nem a szabadidő kellemes eltöltése volt, hanem az, hogy „vonzó beszélgetési pontok” jöjjenek létre, ahol Jézus Krisztusról hallhatnak az arra járók.
Valósággal lángol a talaj a Kelet és a Nyugat határán, ahol a legősibb vallások alapkövein ma már egy multikulturális metropolisz magasodik. Bár Bakuban a gazdasági fejlődés háttérbe szorítja a kibékíthetetlen kulturális ellentéteket, a közel-keleti folyamatok láttán mégis baljós életérzés fogja el az utcán sétáló utazót: mi lesz, ha a földgázhoz hasonlóan a sok elfojtott indulat is egyszer csak a felszínre tör és belobban?
1945. szeptember 2-án Japán letette a fegyvert Amerikával és szövetségeseivel szemben. A nyolcvan évvel ezelőtti esemény hat évnyi mérhetetlen pusztítás lezárását jelezte, ám sem Európa, sem a világ nem heverte még ki egészen a második világháború következményeit.
A szent helyek egyre inkább politikaalakító tényezőkké válnak. A bibliai magterületen különösen éles a vallásháború és a szent helyekért folytatott verseny, amit még intenzívebbé tehet, hogy a napokban az izraeli állam belengette szuverenitásának kiszélesítését a vitatott területeken. Van azonban néhány helyszín, amelyeket meglepő vallási közösködés jellemez. Furcsa és veszélyes mintája lehet ez a geopolitikai szinten is egyre inkább képviselt zsidó–muszlim vallási összeborulásnak.
Friedrich Merz német kancellár a múlt héten részleges fegyverembargót rendelt el Izrael irányában. Németország utcáin egyre vadabbak a palesztinpárti tüntetők, s közben gombamód szaporodnak a mecsetek is. A jelenlegi német politika feszültsége mögött az iszlám szervezetek évtizedes munkája húzódik meg, amellyel tudatosan át- meg átszőtték a germán közéletet és kultúrát.
Bár a frankok 1300 éve megállították a muszlim térhódítást Nyugat-Európában, a hosszú távú küzdelem Franciaországban most az iszlám javára látszik eldőlni. Egyrészt évtizedek óta zajlik a kifejezetten „francia iszlám” kidolgozása, másrészt a Muszlim Testvériség térnyerése a szélsőséges iszlám taktikus gyökérverését eredményezi. Így mindjárt érthetőbbé válik Macron elnök geopolitikai ámokfutása is.
Keir Starmer brit kormányfő a napokban ultimátumot adott Izraelnek: amennyiben nem teljesítik a feltételeit, szeptemberben elismeri a palesztin államot. Starmer nem csak önszántából állt elő ezzel: a Munkáspárton belül sokkoló mértékben növekvő muszlim politikai aktivitás és lobbi veszélyes mértékben szűkíti Anglia mozgásterét.
Abu-Dzabi csillogó metropoliszának egy teljesen új, szigetre épülő negyedében jött létre a zsidó, a muszlim és a keresztény hitek közötti hídverés eddigi legfontosabb intézménye. Az Ábrahámi Család Háza két éve működik és a hitközi párbeszédben a béke és a tolerancia fellegvára. Az Ábrahám-egyezmények egyik kimondatlan fundamentumaként ez is jelzi, hogy a vallás egyre nagyobb jelentőséget nyer a világpolitika alakításában.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »