A hagyomány szerint 2777 évvel ezelőtt alapította Rómát Romulus és ikertestvére, Remus. A dátumot jóval később következtette ki egy ókori történetíró, ám ettől még tény, hogy a civilizációnkat alapvetően meghatározó város évezredek óta áll.
Napjainkban igen sajátos módon látjuk az ősidők óta pusztító zsidógyűlölet posztmodern megnyilvánulását. A Nyugat válasza az Izrael elleni iráni támadásra csöppet sem megnyugtató, de nem is teljesen meglepő.
János apostol azt mondja: „ne szóval szeressünk, se nyelvvel: hanem cselekedettel és valósággal”. ezt a bibliai elvet követjük a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatában, amin belül 40 helyi szervezettel segítünk Magyarországon és a határon túl! (x)
Az iszlám harmadik nagy offenzívája Európa megszerzése érdekében a 20. század utolsó harmadában kezdődött és a 21. század első évtizedeiben a szemünk láttára zajlik – és ez a meccs még közel sem dőlt el.
Noha az egyes nemzetek eredete változóan távoli vagy közeli múltra tekint vissza, a nemzet mint közösségi forma ősidők óta velünk él. A modern nemzetállamok kétségkívül a 18–19. században jöttek létre Európában, a nyelv és más nemzeti szimbólumok évszázados hagyománya adta azonban a gyújtóst a nemzeti mozgalmak szikrájához.
Bár a húsvét időpontja idén inkább a zsidó Purim ünnepéhez esik közelebb, spirituális értelemben a pészach, vagyis a páska továbbélése a keresztény ünnep. Napjaink Izrael- és zsidóellenes hangulatában különösen nem szabad elfeledni, miből is ered a mi húsvétunk, és mi a messzemenő jelentősége annak, hogy ez az ünnep eredendően nagyon is zsidó.
Nehéz a berögzült szokásokat kimozdítani. Talán nem is muszáj minden esetben. Viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy a nyuszi, a tojás és a locsolkodás ősi germán termékenységrítusok kellékei, amelyek sokkal inkább kötődnek Ēostre tavaszistennőhöz (innen az „easter”), semmint a Názáreti Jézus Krisztushoz.
A nemzetállam megítélése napjainkban vegyes: egyesekben a hazaszeretet tüzét lobbantja lángra, mások egy szükségszerű, ámde kompromisszumos köztes megoldásként néznek rá egy egységesebb és a határokat lebontó világban, míg valaki egyenesen károsnak és a háborúk eredőjének látja. Sorozatunk első részében megvizsgáljuk a nemzetállamokon alapuló világrend zsidó és keresztény bibliai alapjait, továbbá szemelvényeket közlünk annak megértéséhez, hogy milyen történelmi szerepet játszottak a birodalmak, illetve hová vezet a rögzített határok hiánya.
A leginkább sokkoló esemény (a Hamász brutalitása és az ezt támogató több tízezres tüntetések mellett), hogy az ENSZ Palesztin Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) mintegy tucatnyi munkatársa maga is részt vett az október 7-i terrortámadásban. Egy másik döbbenetes tény, hogy a szervezet gázai központja és iskolája alatti alagutakban fedezték fel az izraeli csapatok a Hamász számítógépes központját és fegyverarzenáljának jelentős részét.
Egyes körökben népszerű az a történeti elképzelés, hogy a reformáció időszakáig, azaz a XVI. századig Európában a római katolicizmus volt egyenlő magával a kereszténységgel. Még bizonyos fő közjogi méltóságok is hangoztattak Magyarországon ilyen nézeteket, így érdemes történelmi távlatból megvizsgálni a kérdést.
Zárt ajtók mögött találkozott február közepén több vatikáni vezető szabadkőműves nagymesterekkel a hivatalos tiltás ellenére.
