Az első egyetemes zsinat máig meghatározza az eurázsiai civilizáció szellemi és politikai arculatát. A nikaiai zsinat összehívását kiváltó vita lényegében a teológia, vagyis az Istenről való gondolkodás és beszéd szívét, középpontját érintő kérdésben robbant ki Alexandriában egy Arius (Areiosz) nevű presbiternek a Szentháromsággal, ezen belül is a Fiú istenségével kapcsolatos tanítása miatt.
Isten Szellemének jelenléte nem csak opció volt Jézus tanítványai számára ahhoz, hogy rajtuk keresztül is folytatódjon a Mesterük szolgálatában megnyilvánuló csodasorozat. A Teremtő mindenható erejét ugyanis a mai napig is az Ő Szelleme tudja berobbantani az emberek életében.
Újfent háborús helyzetben kényszerül Izrael állami és vallási ünnepeit megülni. Miközben a Hamász által elrabolt utolsó foglyokért küzdenek, zsidók tömegei próbálnak Isten ígéreteiből vigaszt meríteni. A nemzetet megrázó viszontagságok közepette való feltekintés, az Istenbe vetett reménység példaértékű minden szorongatott helyzetben lévő állam számára.
325. május 20-án, szinte napra pontosan 1700 évvel ezelőtt kezdődött el keresztény egyházi vezetőknek az a mintegy két hónapon át tartó tanácskozása a kis-ázsiai Nikaiában, amely később az I. egyetemes zsinatként vonult be az egyháztörténetbe. Bár a zsinaton megfogalmazott hitvallás máig lényegében minden keresztény irányzat közös nevezőjének tekinthető, az ide elvezető körülmények árnyalt képet festenek az akkori kereszténység állapotáról és hatalomhoz való viszonyáról.
Miközben a világsajtóban az új pápa békekezdeményezései szerepelnek előtérben, XIV. Leó elődeihez képest nagyobb hangsúlyt tesz a pápai hivatal abszolút tekintélyének megerősítésére.
A globalizmus szellemében közkeletűvé vált az a mondás, hogy „több út is felvezet ugyanarra a hegyre”; jelesül arra a bizonyos hegyre, ahová istenkeresés útján az emberiség egy jelentős hányada igyekszik. E hangzatos beszéd azt az üzenetet közvetíti, hogy bár a választott út eltér, a végcél ugyanaz. Mintha az iszlám, a buddhizmus és a kereszténység csak más arculata lenne ugyanazon hitnek. A Biblia azonban világossá teszi: ez a keveredés életveszélyes.
Síita körökből az elmúlt években egy új, gnosztikus, millennista mozgalom nőtt ki, melynek vezetője nemes egyszerűséggel az eljövendő Mahdinak nyilvánította magát, mint Mohamed, Jézus és Simon Péter utódja. Abdullah Hasim új vallása toleranciát, megvilágosodást és békét hirdet, s közben óva int a közelgő Antikrisztus csalásától. A nyugati és keleti ezoterikát egyesítő mozgalmár legújabban közös jeruzsálemi zsidó–palesztin templomépítésre szólított, és azt is bejelentette: ő az igazi pápa.
A nyilvánosság számára ugyan nagy meglepetés volt, a katolikus egyház belső köreit egyáltalán nem érte meglepetésként Robert Prevost megválasztása. Az új egyházfő nem is igazán amerikai pápa, inkább globalista, aki nemcsak az egyházon belül, de még a vallásokon átívelve is hidakat építene.
Egy kattintásnyi gyönyör mögött gyakran kimondhatatlan sötétség lapul. A pornográfia világa első pillantásra az élvezetek korlátlan piaca – valójában azonban ellopott életek csendes adásvétele zajlik. A pornóipar története és működése azzal szembesít bennünket, hogy a probléma súlyosabb, mint gondoljuk.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »