Ma már ismeretlen fogalom a pihenőidő a mobiltelefon-használatnál, ugyanis csak addig „alszik” a telefonunk, amíg mi is alszunk – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a fiatalok platformhasználati szokásait vizsgáló legfrissebb kutatásából.

2025 nyarára a magyar gazdaságpolitika új fokozatra kapcsolt. A kormány egymás után jelenti be azokat a jóléti intézkedéseket, amelyek célja – legalábbis a kommunikáció szerint – a fiatalok, a családok, a közszférában dolgozók, a nyugdíjasok, valamint a vállalkozások helyzetének javítása. A kritikusok szerint azonban elsősorban választási ígérgetés és felelőtlen osztogatás folyik, amely akár romba is döntheti a költségvetést.

A sokszor csak a kölcsönös vádaskodások és egymondatos adok-kapok üzengetések sorozatából álló belpolitikai végtelenített kampányfolyamban figyelemre méltó kivétel volt a legutóbbi hétvége, amikor gyakorlatilagpárhuzamosan tartott nemzetközi kitekintésű beszédet Orbán Viktor miniszterelnök és első számú kihívója, Magyar Péter.

– Mi újság? – Semmi, a fű sem nő ilyenkor… Átlagosnak mondható párbeszéd volt mindez július közepén a közéletben évekkel ezelőtt, de nem most.

Az ukrán férfiak menekülnek a toborzó tisztek elől, akik üldözik őket – írta le a keleti szomszédunkban zajló állapotokat az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Iskolaidőben a 13 év feletti gyerekek átlagos képernyőideje meghaladja a napi 8 órát, ami betegség vagy iskolai szünet idején tovább nő. Szakemberek szerint az okoseszközök iskolai használatának korlátozása nem elég, ezért mozgalmat indítottak, hogy segítsék a szülőket az otthoni változásokban is.

Augusztus 11-én a Sziget fesztiválra várják a szervezők a Kneecap nevezetű ír zenekart, amely lényegében arról híres világszerte, hogy náluk jobban kevés művészeti formáció gyűlöli jobban Izraelt és a zsidókat.

Magyarországon továbbra is nagy hiány van nevelőszülőkből, olyanokból különösen, akik újszülötteket is hajlandók magukhoz venni. A csecsemőotthonok is zsúfoltak, így a kórházban ragadó újszülöttek száma nem csökken. Szakértők szerint ez ma Európa-szerte egyedülálló jelenség, ami utoljára a rendszerváltás előtti Romániában volt jellemző.