„Isten azért ad hosszú életet, hogy kipótolhassa mindazt a jót, ami kimaradt belőle” – mondja a 97 éves Ilona, aki 16 évesen fogadta el Megváltóját. Férje László Sándor prédikátor volt, kettejük élete egybefonódott a magyarországi evangéliumi ébredés 20. századi történetével.
Az első babák megszületését ösztönöznék a kormány családpolitikai intézkedései. 200 ezerre tehető ugyanis azoknak a termékeny korú pároknak a száma, akiknek nincs gyermekük. A „szándékos” gyermektelenség Kelet-Európában még elenyésző mértékű, itt az anyaságellenesség ideológiája is nyugati egzotikumnak számít.
Rémisztő képet festenek a hazai bűnügyi statisztikák: jelentősen nőtt az emberölések száma, és a családon belüli erőszakos esetek száma is emelkedett 2022-ben. Az újbudai rendőrgyilkosság kapcsán sokakban felmerül a kérdés: romlik-e a hazai közbiztonság, és mi várható ezen a téren az egymásra rakódó válságok következtében?
A magyarok jelentős része nehezen tud kijönni abból az izoláltságból, ami a járvány alatt különösen fölerősödött. A bezárkózó magatartás most nemcsak a téli időszak jellegzetessége, és nem is igazán egyéni „defekt”: kollektíven megélt szorongás húzódik a hátterében.
„Bevallom, élvezem az újságírást. Először is konstruktívan kiélhetem az egészséges agressziómat. Nekem például gyűlöletes a rasszizmus vagy a fasizmus, de nem megyek oda egy nyilas suhanchoz, hogy behúzzak neki kettőt, inkább megírom” – így vallott néhány éve lapunk volt bécsi tudósítója arról, miért állt már meglett emberként újságírónak.
Miközben mind a Covid, mind a háború pótolhatlan veszteségeket okozott az emberáldozatokkal, fontos szót ejteni arról is, hogy az elmúlt évek válságos időszaka milyen szinten tépázta meg az emberi kapcsolatokat társadalmi, közösségi és családi szinten is.
Magyarországot nem érte rossz gazdasági-pénzügyi állapotban az energiaválság, és megvan az esély arra, hogy elkerüljük a recessziót – mondja Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.
Évtizedek óta erősödő trend, hogy a magyarok egyre inkább bebetonozódnak a szüleiktől örökölt társadalmi helyzetbe. Ráadásul a többség azonos végzettségű párt is választ, a „vegyes” házasságok pedig inkább a férfiaknak, semmint a nőknek jelentenek ma feltörekvési lehetőséget.
Magyarországon van igény a normális párbeszéden alapuló, szakmailag is magas színvonalú beszélgetésekre. Ezt bizonyítja a Hit Rádió havi egymillió feletti YouTube-nézettsége is. A rádió vezetőivel, Szobota Zoltánnal, Náray Tamással és Király Tamással beszélgettünk.
„Nemcsak politikai fogság idején, hanem ma is sok olyan szituációt élhetünk át, amikor a szabadságunkért a legmagasabb árat kell megfizetnünk” – mondja Visky András, aki Kitelepítés című regényében írta meg családjuk drámai, mégis felemelő történetét. Az ‘50-es évek végén az író édesapját, Visky Ferenc református lelkészt Romániában 22 év börtönre ítélték a hite miatt, édesanyját pedig – hét gyermekükkel, köztük a kétéves Andrással együtt – kitelepítették a román gulágra.
A gyermek- és családvédelem ürügyén lendülne tovább az Európai Bizottság az ötéves LMBTQ-stratégia megvalósításában: minden tagállamban el kellene ismerni az azonos nemű párok máshol megállapított jogállását, többek között az örökbefogadás lehetőségét is.
„Majd csak akkor mondhatjuk azt, hogy rendben vannak a pedagógusfizetések, ha jelentős túljelentkezés lesz a természettudományi tanári szakokon” – mondja Csapó Benő egyetemi tanár, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, akit a pedagógustüntetések kapcsán kérdeztünk az oktatásügy legégetőbb témáiról.
„Orbán Közép-Európa egyenrangúságáért küzd”
Interjú Gerő András történésszel »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
A leghosszabb éjszaka
Hanukka és Jézus: győzelem Zeusz sötétsége felett »