Németországban megingott a kancellár széke, miután Friedrich Merz jobbközép pártja, a CDU gyengén szerepelt a vasárnapi regionális választásokon és kiesett a tartományi parlamentből.

Áttörést ért el a pénzügyi nyomásgyakorlás: a magyar kormány úgy tűnik, feladja az ellenállást a kiskorúakat is célzó LMBT-ideológiával szemben az uniós forrásokért cserébe.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, az orvosok, az abortuszpárti és az életpárti szervezetek meghallgatása után hat egyházi vezetővel is leült egyeztetni arról, hogy mi az egyházak álláspontja az abortuszról és a magzatgyermekek életéről.

Európa-szerte romlott a 15 éves diákok teljesítménye a tavalyi PISA kompe­ten­cia­méréseken, s ennek fő okaként a digitális kultúra térhódítását emlegetik. Magyarországon korábban 25 százalék volt a funkcionális analfabéták aránya, ma 33 százalék. Viszont akadnak olyan országok, ahol nincs visszaesés, Észt­ország például 2018 óta Európa éllovasa, és stabilan tartja pozícióját.

A búza terméshozama idén nagyon alacsony, ami hosszú távon csökkenő trendet jelez a globális felmelegedés miatt. Az éghajlati övek eltolódnak észak felé, így válhatott például almatermesztő nagyhatalommá Magyarország helyett Lengyelország. A hazai agráriumnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása egyre elkerülhetetlenebb és sürgetőbb – figyelmeztet Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója, aki a hazai búzatermesztés jövőjét vizsgálta.

Nemrég zár alá vették a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) Gizella úti központi épületét. A sajtóhírekkel kapcsolatban megkerestük az egyház vezetését, akik válaszoltak a Hetek kérdéseire.

Semmilyen problémára nem adhat megoldást a halál. Az életvédő mozgalmak világszerte azért dolgoznak, hogy a társadalmakba térjen vissza az élet méltósága, értéke, védelme, akármilyen apró, akármilyen kiszolgáltatott is legyen.

Első napját home office-ban kezdte, majd bement eddigi munkahelyére, az ELTE-re a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal frissen kinevezett elnöke. Hiába a nagy lendület, Unger Anna már a bizottsági meghallgatásán lehűtötte a kedélyeket, hogy hat év is kevés lesz az elszámoltatás okán születő jogerős ítéletekhez. A Fidesz új ÁVH-t emleget, a tiszások jó része csalódott.

Úgy tűnik, hogy Budapest közbiztonsága a flakonozás elterjedése miatt kezd az eddiginél is kritikusabbá válni. A nyáridőben permanens bulivárossá alakuló főváros gigantikus mennyiségű üres palackot termel, ami mágnesként vonzza nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki nincsteleneket is. Nem véletlenül, hiszen az élelmesebbek egy-egy éjszakai portyával akár 70 ezer forintot is összeszedhetnek.

Ha most egy kicsit más érzés kézbe venni a Heteket, jól érzékeli.

Nem szurkolótáborokról, nem számháborúkról, sem pedig a szólás­szabadságról szólt a napokban budapesti „palesztinok” által szervezett demonstráció és az arra adott ellentüntetés körül kialakult feszültség, hanem annak a próbájáról, hogy Magyarországon a kormányváltás után is érvényben van-e a terrorizmus éltetésével szembeni zéró tolerancia politikája. 

Augusztus 20-át szokás Magyarország születésnapjának is tekinteni. A 20. század során ez volt az új kenyér és az új alkotmány ünnepe is, de a rendszerváltást követően ismét az államalapításhoz és István királyhoz kötődik. Nem véletlenül, hiszen az első keresztény magyar király egy olyan országot alapított meg, amely ettől kezdve joggal tartozott Európához. István király művének azonban fenn is kellett maradnia. 

Augusztus 20-a közeledtével az elmúlt napokban a tűzijátékkal kapcsolatos dilemmák erősödtek fel: Lesz tűzijáték? Nem lesz? Más lesz? Majd kiderült: megrendezik a tűzijátékot, csak jóval rövidebbet, olcsóbban. Cserébe Budapest három pontján hajnalig tartó bulit tart a kormány: a Magyar-kabinet beiktatásához hasonlóan diszkó a Kossuth téren, de a Műegyetem rakparton és a Margitszigeten is a bulié a főszerep az államalapítás ünnepén. (Új) kenyér és cirkusz tehát lesz, alig múlt el a Sziget fesztivál, a „bulivonat” nem áll meg. Aszály ide, energiaválság oda, az államalapítás is megfelelő indok a diszkóextázisra.