„Szinte mindenki fog hálózati személyt találni a családban” – ezzel a meglepő kijelentéssel vezette fel az ügynökakták megnyitásáról szóló tájékoztatót Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos főosztályvezetője. Arról, hogy bombasztikus lelepleződésekre számíthatunk-e, Tabajdi Gáborral, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítványa kutatójával beszélgettünk.

Előbb a kuláknak bélyegzett parasztok védelmével vonta magára a kommunista hatalom haragját, majd az 1956-os forradalom jánoshalmi vezéralakjaként vált a megtorlás célpontjává. Bár a békés átmenetet szorgalmazta, és a településen nem történt fegyveres összecsapás, a bíróság mégis halálra ítélte. Dr. Szobonya Zoltán története.

„Akkor a fél világ hősként ünnepelt minket, csak hát az volt a gond, hogy ezzel nem sokra mentünk, mert fütyültek ránk” – egy budapesti szemtanú 1956-ról.

Pár napja fogadta el a Tisza-kormány a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabály-módosításokat hasonlóan vihart kavarva, mint amikor 2021-ben az Orbán-kormány léptette hatályba a saját módosításait. Az akkori változtatások egyrészt megtiltották a homoszexuális és nemváltó (gender) propagandát a kiskorúak számára, szigorították a pedofilokkal szembeni fellépést, szigorúbban szabályozták a közoktatási intézményekben a szexedukációt, az ezzel kapcsolatos reklámokat, illetve ilyen jellegű kiadványok forgalmazását.

A rendszerváltás óta visszatérő gazdasági-társadalmi krízisek adják a táptalaját a Kádár-rendszer iránti nosztalgiánknak, s az ezzel együtt járó attitűdjeink szívós továbbélésének is – többek között ez derül ki Majtényi György történésszel folytatott beszélgetésünkből.

Meredeken emelkedik a nemi betegségek száma Magyarországon az elmúlt években. Az alattomos kórokozók – mint például a szifilisz – a legtöbbször nem okoznak tünetet. Drága lehet azonban a hanyagság vagy az alkalmi „kaland”: ha várandós nőben lévő magzat is megfertőződik, és ez nem derül ki időben, az könnyen a baba életébe kerülhet.

Elfogadta a Tisza-kétharmad azt a módosítást, amely feloldja a kiskorúakat célzó LMBT-tartalmak tilalmát a gyermekvédelmi törvényben. Magyar Péter inkább a kórházban hagyott csecsemők ügyét szereti ebből hangsúlyozni, holott a döntés valójában több százmillió uniós forrás felszabadításáról szól, nem pedig a gyermekek védelméről.

„Hány olyan keresztény testvérünk van, aki templomba jár, Tiszára szavaz, nem ért a lényegből semmit” – ezzel a mondattal dobta be a követ a vízbe Osztie Zoltán, majd Magyar Péter éles kritikája nyomán egyháza el is határolódott tőle. A budapesti Belvárosi Plébániatemplom vezetője napokkal később bocsánatot kért, ám addigra újra fellángolt a társadalmi vita, hogy kifejt­heti-e a politikáról alkotott véleményét a szószékről egy lelkész vagy pap.

Bemutatkozott Magyarországon is Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség román nemzetiségű első főügyésze (lásd keretes portrécikkünket), aki interjút adott a Telexnek, miután Budapesten megállapodott arról, hogy nem kevesebb mint tíz delegált európai ügyész és dedikált nyomozócsapat áll fel az uniós támogatások felhasználásának vizsgálatára.

2027. január elsejétől jön a vagyon­adó, amelynek szakmai megítélése és hatékonysága a szakemberek körében vitatott, de nem csak ez a gond: olyan közgazdasági, illetve nagyon súlyos etikai problémák is felmerülnek, amelyeket nem lehet félresöpörni azzal, amit a miniszterelnök hangoztat, miszerint a kritikusok „az oligarchákat védik”.

„Nem az igazság feltárása látszik a végső célnak” – mondta a Heteknek Hack Péter jogtudós, az ELTE professor emeritusa, korábbi büntető-eljárásjogi tanszékvezetője annak kapcsán, hogy egyre több politikai szempontú eljárás és letartóztatás borzolja a kedélyeket. A szakértővel a korábbi minisztereket érintő gyanúsítások jogi megalapozottságáról, a politika igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásáról és az ellenzéki politikusok kriminalizálásának veszélyeiről beszélgettünk.

Órák óta feszülten várakoznak a magyar újságírók a Parlament folyosóján, miután elterjedt a hír, hogy rendőrök fognak bejönni az épületbe, hogy ország-világ és a saját családja szeme láttára megbilincseljék Hankó Balázs volt kultúráért felelős minisztert és elvigyék a börtönbe. A Hetek tudósítója is próbál pontos információkat kapni, talán az ’50-es évek óta nem volt ilyenre példa. Odabent az ülésteremben a miniszterelnök kiabál a Fidesz-frakció bent tartózkodó tagjaival, hogy ne bújtassák többet ezt a „bűnözőt”, hanem adják ki őt a hatóságoknak. Mindeközben a politikus – immáron sokadjára – könnyes búcsút vesz a feleségétől és gyermekeitől a párt irodájában, mindannyian tudják hogyan fog végződni a mai nap.

Magyar Péter hétvégi bejelentése nyomán nem kérdés: jön a vagyonadó. A jelenleg ismert kormányzati tervek szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészre évi egy százalékos adó jöhet, széles adóalappal: az ingatlanok mellett céges részesedések, pénzügyi befektetések és más nagy értékű vagyonelemek is bekerülhetnek a rendszerbe. Kész törvény azonban még nincs.

Németországban megingott a kancellár széke, miután Friedrich Merz jobbközép pártja, a CDU gyengén szerepelt a vasárnapi regionális választásokon és kiesett a tartományi parlamentből.

Áttörést ért el a pénzügyi nyomásgyakorlás: a magyar kormány úgy tűnik, feladja az ellenállást a kiskorúakat is célzó LMBT-ideológiával szemben az uniós forrásokért cserébe.