Megtartotta első ülését a Tisza-kormány, Magyar Péter kabinetje Ópusztaszeren tanácskozott, amelyet a hagyomány az ország első „országgyűlésének” színhelyeként tart számon. A szimbólumok világa nem itt kezdődött az új kormánypárt életében: a Tisza képviselői esküjük után a Szent Korona előtt is fejet hajtottak, a miniszterek pedig több, az előző kormány számára szimbolikus ügyben tettek bejelentéseket.
Miközben a Fidesz a saját hátországának megújítását tűzi ki célul, sokan már a szétesett MSZP sorsát vizionálják a pártnak – Magyar Péter pedig a „gyurcsányosodás” útjára küldené Orbán Viktort. Egyelőre ugyanakkor sem az nem világos, hogy pontosan mekkora feladat előtt áll a Fidesz, sem az, hogy a Tisza hogyan boldogul majd a kihívásokkal, és miként tudja megőrizni népszerűségét.
Két nagy kérdés fogalmazódott meg a választások óta eltelt bő két hétben nagyon sok jobboldali választóban: Mi vezetett a Fidesz rendkívüli választási vereségéhez, és vajon képes-e ténylegesen megújulni az úgynevezett nemzeti oldal Magyarországon?
Amilyen elánnal kampányolt, úgy vetette bele magát a parlamenti és kormányzati munka előkészítésébe Magyar Péter. A választási győzelem után már meg is alakult a Tisza frakciója, kiderült a kormánynévsor fele, és több jóléti intézkedést is bejelentett, melyekhez részben a befagyasztott uniós forrásokat jelölte meg fedezetül.
„Ugyanazt a forgatókönyvet fogják követni, amelyet Lengyelországban kidolgoztak” – nyilatkozta lapunknak Jerzy Kwasniewski jogtudós, a lengyel Ordo Iuris elnöke, aki a Donald Tusk 2023-as választási gyõzelme utáni idõszak tapasztalatait elemezte.
Kétharmadot szerzett a Tisza Párt a vasárnapi választáson. Sokan számítottak Magyar Péter győzelmére, de korántsem mindenki. Szoros eredményt, de mindenképpen győzelmet vártak a Fidesz politikusai és kampánymunkatársai – legalábbis ez derült ki a Dél-Magyarországon folytatott háttérbeszélgetéseinkből. A tanulságok között első helyen szerepel, hogy a Fidesz ezúttal nem tudta pontosan bemérni, hogy milyen folyamatok zajlanak a társadalomban.
A magyar választópolgárok többségéről kiderült, vérbeli hazárdjátékos: egy ismeretlen párt ismeretlen programjának adtak kétharmados felhatalmazást. Nagy vagányság ez, csak reméljük nem akkora, mint a baltát dobáló székelyé a viccben! A választási műsor izgalmas fordulatokkal szolgált: Orbán Viktorról kiderült, hogy olyan „diktátor”, aki kihívójának gratulálva békésen adja át a hatalmat; Magyar Péterről pedig az, hogy olyan demokrata, aki kétharmados felhatalmazással rendelkező közjogi méltóságokat akar székükből kilökni.
Sok ismerősömtől hallom, hogy mennyire megterhelő volt számára a választásig tartó időszak. Az elszabaduló indulatok, az óriási hírzaj, a politikai káosz. „Mindegy, hogy mi lesz – csak legyünk már túl rajta.”
Feljelentettek egy dunakeszi gyógyszertárt, amely elvi okokra hivatkozva nem árul sürgősségi fogamzásgátló tablettát. Utánanéztünk annak, vajon ezt jogi értelemben megteheti-e, és mi köze ennek a nők reprodukciós jogaihoz? Nem mellékes kérdés, hogy a sürgősségi tabletta abortusztablettának tekinthető-e vagy sem?
Indulatos kommentháború, fenyegetőzések, lehallgatások, kémbotrány, tömegtüntetések, zsarolások, utcai inzultusok. Elérkeztünk egy kínkeserves és indokolatlanul hosszú kampányidőszak végéhez – most döntést kell hoznunk. Ehhez öt szempontot ajánlok a figyelmükbe, amit érdemes mérlegelni, mielőtt behúzzuk az urnák magányában azt a bizonyos X-et.
Gundalf állítja, hogy felültette az Alkotmányvédelmi Hivatalt, míg Szabó Bence szerint Henry egy magyar ügynök lehet, aki megpróbált bejutni a Tiszába, hogy azt bedöntse, Buddhát pedig nemcsak hogy fenyegették, de egyszer meg is verték. Ha hiszi, ha nem, most erről diskurál több millió magyar választópolgár.
