Thilo Sarrazin neves német pénzügyi szakember és politikus egy csapásra botrányhőssé vált Németország felszámolja magát című könyvében megfogalmazott bevándorlásellenes nézetei miatt. A szerzőt menesztették a Német Szövetségi Bank elnökségéből, valamint pártja, az SPD is kizárásán gondolkodik. Sarrazin vegyes érzelmeket keltő könyve bestseller lett a válságtól megtépázott és kiutat kereső Németországban.

Kevesen mondják önként magukra, hogy arcátlan. Matolcsy György viszont büszkén nevezte kormányát, illetve gazdaságpolitikáját így, pontosabban„arcátlanul optimistának”, mivel gazdasági fellendülést generálnak, sőt még a közutálattá tett reformokat is felvállalják. Ám részleteket a választások után négy hónappal sem tudhatunk.

Öt évvel ezelőtt, 2005. augusztus 23-án valahol a Bahama-szigetek közelében egy trópusi vihar keletkezett, amely egyre erősödve közelített az Egyesült Államok felé. Ekkor még csupán egy volt a sok közül, de máris a barátságos Katrina nevet kapta a meteorológusoktól.

Több évszázados gyarmati lét után, ötven éve, 1960-ban kiáltották ki a köztársaságot Afrika második legnagyobb országában, az akkori Belga Kongóban. A később a Zaire, jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság nevet viselő, óriási kiterjedésű ország tipikusan afrikai: természeti kincsekben elképesztően gazdag, mégis diktátorok és véres polgárháborúk döntötték romlásba. Kongóiak tömegei számára a reménysugarat az a keresztény megújulási hullám jelenti, amelyet a Mobutu-diktatúra sem tudott lenyomni, és amely jelenleg a legdinamiku-sabb társadalmi mozgalom a fekete kontinens szívében. A napokban érkezett haza az afrikai országból Flaisz Endre, a Hit Gyülekezete missziós lelkésze, akivel tapasz-talatairól beszélgettünk.

Irán eddig büszke volt arra, hogy őt nem érinti negatívan a válság, most mégis megszorításokra kényszerül. Annak ellenére is, hogy az államkassza szufficites.

Feltétlen hűség a hadúrhozA honvédség tisztképzéséről szóló cikkük élvezetes olvasmány. Javaslom, hogy kövesse az 1945 utáni tisztképzés ismertetése. Így lesz teljes. Néhány korrekció azért van.  Nem helytálló, hogy „az ország hivatalos nyelve 1848-ig a német volt”. A hivatalos nyelv évszázadokon át a latin volt, a reformkorig mind az országgyűlésben, mind a megyegyűléseken latinul szólaltak fel a honatyák, illetve a megyegyűlés tagjai. Hiba, hogy kettős névként írják Miklós Béla és Farkas Ferenc nevét – Dálnoki Miklóst, illetve Kisbarnaki Farkast –, holott a dálnoki és a kisbarnaki nemesi előnév (predikátum), amit kis kezdőbetűvel feltüntettek ugyan például a kinevezési okiratban is, de a kormányzó Miklós Bélát nevezte ki vezérezredesnek és Farkas Ferencet altábornagynak (a vezérezredességet már Szálasitól kapta). A nomenklatúrában az M, illetve az F betűnél volt található a nevük. Csak pár hete „fedeztem fel” a nem rotációs lap, hanem folyóirat formájú és tartalmú Heteket. Nagyon jó, olvasmányos, informatív, hiteles. Gratulálok!Szívélyes üdvözlettel,Dr. DelMedico Imre, Budapest***Cikkükben az szerepel, hogy Kisbarnaki (helyesen kis kezdőbetűvel kell írni: kisbarnaki) Farkas Ferencet, a Ludovika Akadémia egykori igazgatóját (helyesen: parancsnokát) a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság rehabilitálta. Bírósági ítéletek felülvizsgálata azonban nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ehhez Sólyom Lászlónak semmi köze. A háborús bűnös tábornokot az illetékes, a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. Pontatlan a cikkben az az állítás, hogy a Sztójay-kormány közel félmillió honfitársunkat deportálta Auschwitz-Birkenauba. A vidéki zsidóság tetemes részét ugyanis más náci haláltáborokba hurcolták, illetve halálmenetekben ölték meg. Végül: a „valóban a hazáért harcolt” egykori ludovikások között a szerző helyesen nevezi meg Maléter Pált (megnevezhette volna még például Thassy Jenőt vagy Görgey Guidót is, akik Szerb Antalt próbálták kiszabadítani), de Dálnoki Miklós Bélát vagy Faraghó Gábort aligha. Ők szerintem abba a kategóriába tartoznak, amelyet a cikk úgy jellemez, hogy „az aktuális rendszerért és a hadúrért” harcoltak, és csak az utolsó előtti pillanatban, a bőrüket mentve álltak át az oroszokhoz, és lettek ennek köszönhetően a háború után az Ideiglenes Kormány tagjai.Szegi Aba, Budapest

„A hadügy nem érzelmi alapon működik” – fogalmazott lapunknak egy Afganisztánt megjárt katonanő, aki korábban két társát is elveszítette a közép-ázsiai országban. Kormánypolitikusok és a lapunknak nyilatkozó szakértők is egyetértenek ezzel a megközelítéssel, még akkor is, ha természetesen részvéttel említik a hétfőn hajnalban hősi halált halt Pappné Ábrahám Judit nevét. Mint mondják, óriási külpolitikai baklövés lenne, ha Magyarország önkényesen kivonulna Afganisztánból, amelynek stabilitása az iszlám radikalizmus és az ópiumtermelés elleni küzdelem miatt is fontos.

Az árvíz sújtotta hazai településeken még nem indult meg az újjáépítés, jóllehet Pintér Sándor belügyminiszter megígérte, hogy október 31-ére senki sem marad fedél nélkül. A 316 érintett család mintegy fele elfogadott cserelakást, másik fele új háza felépítésére vár, miközben sokan sátrakban, lakókocsikban húzzák meg magukat. Ideiglenes elhelyezésük megoldásra vár, hiszen könnyen ott érheti őket a tél, ha netán mégsem sikerülne az októberi határidőt tartani.

A klasszikus székely mondás szerint az asszony nem ember, a sör nem alkohol, a medve pedig nem játék. Nos, az állításnak természetesen csak az utolsó része igazolható, ám azt az élet bizonyította: a pár évvel ezelőtti statisztikák még háromezer medvéről számoltak be Romániában, mára számuk csaknem a duplájára növekedett. Ezzel párhuzamosan a nyár folyamán elterjedtek a falvakat, majorságokat érő medve­támadások. A hatóságok elismerik a létszámszaporulat növekedésével járó problémákat, de az intézkedések egyelőre még az elméleti viták szintjén tartanak. Az érintett települések lakói azt mondják, addig itt nem lesz semmilyen intézkedés, amíg tragédiát nem okoznak a mackók.

„A Provident Zrt.-ben dolgozó vezető beosztású ismeretlen személyek a kölcsönügyletek olyan szerződéses formáit dolgozták ki és hajtatják végre az ügyintézőkkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az ügyfél a kölcsönszerződésbe foglalt THM összegén túli befizetést legyen kénytelen megtenni a Provident felé.” Röviden így összegezhető annak a feljelentésnek a tartalma, melyet Mali Zoltán drávapiski polgármester tett a gyorskölcsöneiről ismertté vált céggel kapcsolatban.

A Magyarországon és Kelet-Európa-szerte tapasztalt nyár eleji árvizek is komoly pusztítást végeztek, azonban mindez eltörpül a Pakisztánon július vége óta többször végigvonuló árhoz képest. Az évszázad legsúlyosabb áradásának nyilvánított esemény már legalább kétezer halálos áldozatot követelt az Indus folyó mentén, és nagyobb terület került víz alá, mint az Adriai-tenger.

A lángos és a palacsinta ma is sláger, a balatoni keszeg helyett azonban népszerűbb az Argentínából importált hekk. Az egykor kizárásos alapon választható csoki, vanilia és puncsfagyi helyett ma minden ízben létező fagylaltköltemények várják a vendégeket. A balatoni hangulat nem sokat változott, a turisták és az igények azonban annál inkább. A tó a maga sokszínűségével ma is unikumnak számít Európa közepén, s turisztikai jelentőségét jobban befolyásolja a napsütés, mint a pénzügyi válság – állítja az idegenforgalomból élő vállalkozók egy része.

Izraelben van egy múzeum, amely páratlan a maga nemében. Jeruzsálemben, Washingtonban, Budapesten működik a holokauszt történetét, Prágában, Berlinben az ottani zsidóság hajdani életét bemutató, a magyar és más fővárosokban zsidó vallási múzeum. Ez viszont ez is, az is, de részben több is ezeknél: a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma.

Hende Csaba honvédelmi miniszter rendelkezése értelmében az új tisztek kardjukkal tisztelegnek majd az augusztus 20-ai avatáson, ahol a Szent Korona másolata előtt tesznek esküt új hallgatói díszöltözetükben. Az 1945 előtti Ludovika Akadémia hagyomá-nyaihoz visszanyúló gyakorlat részét képezi a „Hazáért mindhalálig!” felkiáltás is. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mindezzel milyen történelmi örökséget aktualizál az új kormány.

A 2008-ban hazánkat is elérő pénzügyi és gazdasági válság első napjait próbálja rekonstruálni a tíz közéleti és gazdasági szereplő interjúit tartalmazó Álomcsőd című kötet. A szerzők, Martin József Péter és Várkonyi Iván felelevenítik az első reakciókat, és természetesen megpróbálják felvázolni a csődközeli állapot kialakulásának okait, valamint a várható folytatást is.

Több, „véres gyémántokkal” kapcsolatos nemzetközi hír is borzolhatta az olvasók kedélyét a nyári uborkaszezonban. Újabb fordulatokat hozott ugyanis az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt afrikai exdiktátor, Charles Taylor pere, valamint igen ellentmondásosan zöld jelzést kapott az a zimbabwei gyémántexport, amit tavaly novemberben azonnali hatállyal beszüntettek, miután alapos gyanú merült fel, hogy több száz bányamunkás haláláért felelősek a helyi erők.

Ámbár a görög válság tovagyűrűző hatása alapjaiban rázta meg az Európai Unió gazdaságát, legutóbbi athéni látogatása során az IMF és az EU is megelégedettséggel szemlélte Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök május óta keresztülvitt merész reformjait. Úgy tűnik, a görögöknek sikerül a válságot az előnyükre fordítaniuk. A reformokról Dimitrisz Mavridisz görög közgazdász számol be a Heteknek.

Már a nemzetközi sajtó is foglalkozik a Jobbikhoz kötődő Magyar Sziget nevű szélsőjobboldali fesztivállal. A verőcei botránysorozat a Hetek munkatársait ért inzultussal kezdődött, majd három focidrukker brutális megverésével folytatódott, végül a Jobbik elnökének és egy terrorizmusért elítélt olasz újfasiszta képviselőnek a közös előadásában csúcsosodott ki. A francia közszolgálati rádió budapesti tudósítója szerint a rendezvényen olyan kijelentések hangzottak el, amelyek minden európai országban bűncselekménynek számítanak.