A konfliktus újabb szakasza vasárnap este robbant ki, amikor az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) megközelítőleg tíz ballisztikus rakétát lőtt ki Észak-Izrael irányába. Ez volt az első közvetlen iráni támadás az április 8-án életbe lépett fegyverszünet óta. Teherán az akciót nyíltan megtorlásnak nevezte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azon korábbi, bejrúti légicsapásai miatt, amelyek a Hezbollah terrorszervezet főhadiszállását vették célba Libanonban.

Bár az izraeli híradások szerint az iráni rakéták nem okoztak közvetlen sérülést vagy infrastrukturális kárt – mivel az izraeli légvédelem az összes lövedéket a levegőben megsemmisítette, vagy azok lakatlan területeken landoltak –, az incidens azonnal mozgásba hozta a globális diplomáciát.

Donald Trump amerikai elnök a Fox News-nak adott telefoninterjújában nyers hangnemben azonnali deeszkalációra szólította fel a feleket.

„Mindenki lőhetett egyet, de most már elég. Menjetek vissza a tárgyalóasztalhoz, és kössetek egyezményt”

– üzente Trump Teheránnak, attól tartva, hogy a fellángoló harcok romba döntik a Washington és Irán között zajló, szerinte már a célegyenesben lévő béketárgyalásokat.

Trump a híradások szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is közvetlenül hívta, nyomást gyakorolva rá, hogy országa tanúsítson önmérsékletet és ne indítson válaszcsapást. Az amerikai elnök odáig ment, hogy kijelentette: ebben a konfliktusban Washington diktálja a tempót, nem pedig a jeruzsálemi kabinet.

Izrael azonban végül úgy döntött, hogy nem rendeli alá biztonságpolitikáját a Fehér Ház nyomásának. Alig néhány órával Trump figyelmeztetése után, a hétfő kora hajnali órákban az Izraeli Légierő (IAF) nagyszabású csapásmérést hajtott végre Irán belső területein. Az izraeli kormány washingtoni nagykövete, Jehiel Leiter az X-en közzétett nyilatkozatában nyíltan megvédte a katonai válaszlépést.

Leiter hangsúlyozotta, hogy egyetlen önérzetes állam sem tolerálná, ha ballisztikus rakétákkal lőnék a területét, amelyek egyenként egész negyedeket képesek letarolni. A nagykövet ugyanakkor fontos stratégiai részletet is elárult: Izrael kezdeti precíziós csapásai kizárólag az iráni föld-föld rakéták indítóállásait és katonai infrastruktúráját célozták meg, és tudatosan elkerülték az iráni energiaszektort, hogy minimalizálják a globális gazdasági sokkot.

Iran fired 11 ballistic missiles at Israel today. Each one of those missiles can level an entire neighborhood and kill hundreds. No self-respecting country in the world would tolerate such an attack, and neither will Israel.

Israel is now targeting Iranian surface-to-surface…

— Ambassador Yechiel (Michael) Leiter (@yechielleiter) June 8, 2026

A hajnali izraeli válaszcsapásra reagálva Irán hétfő reggel azonnal újabb, kiterjedt ballisztikusrakéta-záport zúdított Izraelre. Reggel 6 órakor Jeruzsálemben, Beersebában és a Tel-Aviv melletti Ben Gurion nemzetközi repülőtéren is megszólaltak a vészjelző szirénák, ami miatt civilek milliói kényszerültek a bombabiztos óvóhelyekre menekülni.

Az IDF tájékoztatása szerint az izraeli légvédelmi rendszerek az Iránból indított újabb hullám minden egyes rakétáját sikeresen semlegesítették a levegőben. Csupán Ciszjordánia (a Nyugati Part) egyik nyílt mezőjéről jelentettek becsapódást, ám a katonai elemzések szerint ez is csupán egy megsemmisített iráni rakéta nagyméretű, lehulló repeszdarabja volt.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az eszkaláció hatására a régió légterében szinte teljes bénultság állt be. Míg Izrael egyelőre nyitva tartotta légterét, addig Miri Regev közlekedési miniszter rendkívüli szakértői egyeztetést hívott össze a Ben Gurion repülőtér esetleges teljes lezárásáról. Ezzel párhuzamosan Irán lezárta az ország nyugati részének légterét, és hasonló biztonsági intézkedésekről, a légi közlekedés 12–72 órás felfüggesztéséről számolt be Irak és Szíria hadvezetése is.

A jeruzsálemi amerikai nagykövetség elrendelte minden alkalmazottja és családtagjaik számára, hogy vonuljanak védett helyekre, és hétfőre teljesen felfüggesztették a diplomáciai képviselet szolgáltatásait.

A harcok közepette az izraeli hadsereg megerősítette azt is, hogy hétfő délelőtt sikeres légicsapásokat mért iráni petrokémiai létesítményekre Délnyugat-Iránban. Az iráni állami Fars hírügynökség szintén elismerte, hogy a Huzesztán tartományban található Karun Mahshahr Petrokémiai Vállalat komplexumát „a cionista ellenség” találatai érték, amelyek részleges károkat okoztak az üzemben. Ez a lépés komoly fordulat, hiszen a korábbi nyilatkozatok még arról szóltak, hogy Izrael kerüli az energia- és gazdasági infrastruktúra támadását, ám az IRGC folyamatos rakétakísérletei átírták a katonai prioritásokat.

A politikai térben az amerikai adminisztráción belül is éles véleménykülönbségek mutatkoznak. Míg Trump elnök a diplomáciai alku tető alá hozatalán fáradozik, addig Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete – aki a kormányzat egyik legismertebb Irán-ellenes képviselője – éles hangvételű üzenetben ítélte el a teheráni rezsimet. Huckabee az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy

„Irán és a gonosz proxi ügynökei el akarják hamvasztani Amerikát és Izraelt”, a teheráni vezetést pedig a „Sátán anyahajójának” nevezte.

A katonai és politikai krízis csúcspontjaként Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő délelőtt 11 órára egy szűkkörű, kulcsfontosságú miniszterekből álló rendkívüli biztonsági kabinetülést hívott össze, hogy döntsenek a következő órák katonai lépéseiről. Az iráni Forradalmi Gárda eközben megismételte fenyegetését: ha Izrael nem állítja le a libanoni hadműveleteket és újabb csapásokat mér az iráni érdekeltségekre, akkor a térségben állomásozó amerikai erőkkel együtt „megsemmisítő és megbánásra kényszerítő” válaszhullámmal fognak szembesülni.

A következő órákban eldőlhet, hogy a Közel-Keleten a felek képesek lesznek-e megállni a totális regionális háború felé vezető úton, végleg összeomlik a Trump elnök által az április eleji tűzszünet óta több körben kidolgozott megállapodás az iráni fenyegetés felszámolásáról.