Komoly, ügynökségek közötti egyeztetési folyamat mentén állították össze a listát, de még mindig lehetséges, hogy azon túl egy második fordulóban további országok is meghívásra kerülnek.
Több hónapja folynak a találgatások azzal kapcsolatban, mely országok szerepelnek majd a meghívottak között, a „demokratikus hanyatlás globális tendenciáját” tekintve, melyet például Lengyelországban, Magyarországon és Törökországban is meghatározó problémának látnak az Egyesült Államokban.
A Politico forrásai szerint a csúcs célja a nagyobb inkluzivitás elérése, azonban az amerikai tisztviselők
Magyarországnál és Törökországnál húztak egy vörös vonalat, mivel azok véleményük szerint elsodródtak a demokratikus kormányzástól.
Lengyelország, Mexikó, Dél-Korea, Japán, Kenya, Ghána, Zambia, Indonézia, Uruguay és a Fülöp-szigetek azon országok közé tartoznak, amelyeket Biden meg akar hívni a csúcstalálkozóra, értesült a Foreign Policy oldala.
A legkevesebb meghívót kapó régió a Közel-Kelet volt. Izraelt természetesen meghívták, illetve a lap információi szerint legalább még egy ország rajta van a listán a régióból.
A lap értesülései szerint több mint 100 vezetőt kap majd meghívót a csúcstalálkozóra. Földrajzilag és gazdaságilag sokféle ország szerepel a listán, nyilatkozta egy tisztviselő a lapnak, hozzátéve, hogy
az amerikai kormány igyekszik "minél több nemzetet demokratikus körben tartani."
A Biden-adminisztráció nem volt hajlandó megosztani a teljes listát.
A demokráciai csúcson várhatóan minden vezető csak néhány percet kap majd a felszólalásra. Az esemény azonban várhatóan egy „cselekvési évhez” vezet, amely ha minden jól alakul, jövőre élő csúcstalálkozóba torkollik majd.
hetilap
hetilap
hetilap
