Ez az aggodalom a gyakorló keresztények körében is rendkívül magas (83 százalék), sőt, az amerikai felnőtt lakosság háromnegyede (74 százalék) szintén osztja ezt a félelmet. Bár a technológia gyorsan terjed, a keresztény közösségeken belül komoly törésvonalak mutatkoznak abban a kérdésben, hogyan kellene kezelni a digitális platformok által generált hitbéli tartalmakat.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
A kutatás rávilágított, hogy a lelkészek és a gyakorló hívők gyökeresen eltérően látják az AI ideális szerepét a teológiai kérdésekben. Míg a pásztorok 60 százaléka szerint a gépnek csupán be kellene mutatnia a különböző elterjedt értelmezéseket és azok különbségeit anélkül, hogy igazságot tenne, addig a hívőknek csupán 26 százaléka támogatja ezt a módszert.
A gyakorló keresztények 26 százaléka elvárná az AI-tól, hogy megmondja, melyik a „helyes” magyarázat – ezt az utat viszont a lelkészeknek mindössze tizede tartja elfogadhatónak.
A hívők ráadásul négyszer nagyobb valószínűséggel bíznák a viták lezárását a leginkább elfogadott álláspont kizárólagos közlésére, míg a lelkészek csaknem 40 százaléka szerint a vitatott igeszakaszokat az intelligenciának egyáltalán nem szabadna értelmeznie.
Daniel Copeland, a Barna kutatási alelnöke szerint a lelkészek hozzáállása azt tükrözi, hogy az AI-ra csupán segédeszközként tekintenek, amely az önálló gondolkodásra és a tanulásra sarkall, nem pedig kész válaszokat adó tekintélyként. A kihívás ugyanakkor sürgető, hiszen a felmérések szerint a hívők közel fele rábízná a lelki fejlődését a technológiára, sőt, egyharmaduk szerint a mesterséges intelligenciától kapott spirituális tanácsok ugyanolyan jók, mint egy lelkészé.
Bár a többség jelenleg még inkább tanulásra, fogalmazásra és általános tanácsokra használja a technológiát, a vallási vezetőknek fel kell készülniük arra, hogy az AI egyre mélyebben formálja a hívők mindennapi szellemi életét.
(CP/Hetek)
hetilap
hetilap
hetilap