Példa erre az Európai Unió és az ENSZ Izrael-ellenes határozatai elleni (utóbbi esetben sajnos csak részleges) fellépés is, de a kormány Brexittel vagy éppen az amerikai külpolitikával kapcsolatos, egyre markánsabb különvéleménye ugyancsak.
Ennek ellenére meglepő, de örvendetes volt, hogy múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kijelentette, hogy a december végén, január elején felforrósodott amerikai–iráni konfliktus ügyében azt szeretné, ha az európai álláspont az amerikai–izraeli állásponthoz közelítene. Orbán Viktor konkretizálta is álláspontját: Magyarország nem szeretné, ha egyetlen, atomfegyverrel ma nem rendelkező ország is atomfegyverhez jutna.
Orbán Viktor ezt egyenesen „vörös vonalnak” nevezte, amivel pontosan ugyanazt a kifejezést használta, amit az izraeli kormány szokott Irán közel-keleti birodalomépítésével és fegyverkezésével kapcsolatban. A szíriai polgárháborúban egyébként semleges álláspontot elfoglaló Izrael a háború kezdetén egyértelművé tette, hogy számára prioritás a szomszédos országban tomboló polgárháborúban:
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
2020.01.17. (XXIV/03)
