MegdöbbentŐ rajzzal reagált az egyik legbefolyásosabb európai hetilap Donald Trump hét országra vonatkozó, átmeneti beutazási tilalmára. A Der Spiegel címlapján az Iszlám Állam lefejezős hóhéraként ábrázolja a három hete hivatalba lépett amerikai elnököt, aki egy véres kést és a Szabadság-szobor vérző fejét tartja a kezében (ehhez képest már apróság, hogy a Trump-karikatúrának szeme sincs, csak kiabáló szája). A német hetilap vezető szerkesztője szerint csak a „demokráciát védelmezik” a címlappal, mert „Németországnak élére kell állnia a 45. amerikai elnökkel és kormányával szembeni ellenállásnak”.

Irán, a palesztin békefolyamat és a Brexit utáni szorosabb kétoldalú együttműködés volt terítéken Theresa May és Benjamin Netanjahu találkozóján Londonban. A két vezető arról is megemlékezett, hogy idén lesz a 100 éves évfordulója a Balfour-nyilatkozatnak, amelyben a britek támogatásukat fejezték ki egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozására Palesztinában. May ugyanakkor kifejezte nemtetszését a zsidó telepek legalizálásáról szóló törvény kapcsán.

Állóháború alakult ki Romániában a különböző állami intézmények és hatalmi ágak között a büntető törvénykönyv és a bűnügyi perrendtartás módosításával kapcsolatban; a szándék az elmúlt két és fél évtized legnagyszabásúbb tüntetéssorozatát váltotta ki az országban. A PSD vezette kormány végül vasárnap délután visszakozott, és visszavonta a módosító javaslatát, de a politológusok szerint ez csak ideiglenes, mivel az igazi cél Johannis elnök eltávolítása és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) politikai befolyásának megszüntetése.

Aggasztó képet fest a nem túl távoli jövőről a CIA jelentése, amely a világ 2035-beli állapotát próbálja meg előrevetíteni. A közelmúltban francia nyelven publikált, közel háromszáz oldalas elemzés szerint az előttünk álló évtizedekben állandósulni fognak az etnikai háborúk, polgárháborúk, sőt még nukleáris csapásokra is sor kerülhet. A nemzetközi politikai helyzet pedig hidegháborússá fajul majd, csak több szereplővel – az Egyesült Államok és Oroszország mellett állandó résztvevő lesz Kína és Irán is.

Egyik ellenzéki párt sem tart attól, hogy a párttá alakuló Momentum Mozgalom tőle venne el szavazatokat, és esetleg emiatt zuhanna ki jövőre a parlamentből. A Fideszben pedig kifejezetten örülnek az olimpiaellenes csapat színrelépésének, mert úgy látják: minden forgatókönyv a kormány malmára hajtja a vizet.

Egy ránk nézve lehangoló nemzetközi jelentés szerint egyre rosszabbak a magyar egészségügy mutatói, már a régiós országokhoz viszonyítva is. „A legnagyobb probléma nem pusztán a pénzhiány, hanem az, hogy nincsen politikai szándék arra, hogy az egészségügy jobb legyen. Az ágazat hely­zete a kormány szemében nem számít prio­ritásnak, a szakállamtitkár még a kormány­üléseken sem mindig vesz részt” – hangzott el a minap egy, a témával foglalkozó szakmai konferencián.

Új felekezetközi mozgalmat hozott létre Amerikában a Trump-ellenesség. Az elnök rendelete az átmeneti beutazási korlátozásokról és az abortusz-szervezeteknek nyújtott szövetségi támogatások megvonásáról arra indított számos egyházi vezetőt, hogy demonstratív módon kiálljanak a muszlim bevándorlók és az abortuszklinikák mellett. A keresztény aktivisták nem elégednek meg a társadalmi szolidaritással, hanem mecsetekbe járnak muszlim imaösszejövetelekre, mások pedig a magzati testrészek kereskedelmével is foglalkozó Planned Parenthood új washingtoni klinikáját „szentelték fel”. A jelenségben és az akciókban közös vonás, hogy nyíltan és büszkén vállalják az alapvető bibliai normák felrúgását.

A médián nem jött át, úgyszólván láthatatlan maradt a napokban a Kossuth térre meghirdetett transzegysejtű demonstráció. Azt is mondhatnánk, hogy a tiltakozás a mérete miatt maradt visszhangtalan, és ezen még a szabályos területfoglalási engedély sem segített, de semmiképpen se használjuk ki méretbeli fölényünket e kisebbséggel szemben. A transzegysejtűek azért tüntettek, mert a többsejtűek részéről folyamatos megbélyegzést tapasztalnak, és ez nemcsak őket akadályozza a fejlődésben, hanem a biológia tudományának egészét is veszélyezteti. A kirekesztés leghangosabb szószólói állításuk szerint a többsejtűekhez csak a közelmúltban felzárkózott medveállatkák és nyálkagombák. Ők azok, akik nem engedik, hogy az egysejtűek a soksejtű társadalom integráns részévé váljanak – szól az egysejtűek érzelmektől fűtött petíciója, hozzátéve, hogy vannak közöttük olyan többsejtűek, akik lelkük mélyén egysejtűnek érzik magukat, és ezt büszkén vállalják is, de valójában ezzel csak az igazi egysejtűek helyzetét nehezítik.

Egyre nagyobb sebességgel terjed a buddhizmus az amerikai gazdasági vezetők között. Igaz, az ateizmusukról híres techguruk a Szilícium-völgyben a buddhizmusból is saját belátásuk szerint válogatnak, így egy teljesen új vallási irányzat van születőben – a „mindfulness”, más néven „éber önirányítás” vagy „tudatos jelenlét”.

Várandósoknak, kisgyerekes anyukáknak segít tanácsadóként munkajogi kérdésekben eligazodni, ha a babatervezés, babavárás vagy a munkába való visszatérés során gondjuk akad a munkáltatójukkal. Emellett kisgyerekes anyukáknak tanít álláskeresési technikákat, segíti őket, hogy mihamarabb el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. Beszélgetőpartnerünk nem más, mint Repka Ágnes, a közkedvelt Dolgozó mami blog szerzője, HR-szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó.

Heller László úttörő tevékenységét számos, a nevéhez köthető szabadalom igazolja: Magyarországon mintegy 50 találmányt szabadalmaztatott, az Egyesült Államokban és Svájcban összesen 24 szabadalmi bejelentést tett. A hazai energetika és energiaipar figyelemre és elismerésre méltó tervezője, koordináló mérnöke volt.

2017-re áttörést várnak a bankok és a befektetők az új lakások piacának kínálatában. Ebben a felhajtóerőt egyrészt az áfa-visszaigénylési lehetőség jelenti, másrészt az új lakások iránti igény, amiben benne van a másfél éve elindított CSOK-rendszer is. Az érdeklődők viszont óvatosak: nagyjából egy­ötödük jut el a CSOK-igénylésig – többnyire a 2 vagy 3 gyermekkel, illetve önrésszel is rendelkező családok –, s többségük használt lakás vételére veszi fel a támogatást.

Hozzávetőleg 18 millió ember töltött el hosszabb-rövidebb időt az úgynevezett Gulag-táborrendszerben 1929 és 1953 között. A „málenkij robotra” elhurcolt magyarok száma 700 ezerre tehető, akik közül 300 ezren már nem tértek haza. Nekik állít emléket a február 25-ig meghosszabbított Gulag-emlékév keretében megjelenés előtt álló Gulag történetek – Dél-alföldi magyarok és magyarországi németek a szovjet munkatáborokban című tanulmánykötet.

Tóth Otília Ramóna és Tóth Árpád friss és új megközelítésből akarta az emberek számára elérhetővé tenni a minőségi termelői mézet. Blasinszky Zsolt harmadik generációs méhész mézeit forgalmazzák, akinek a nagyapja még 1949-ben kezdett el méhészkedni. Olyan csomagolásokat álmodnak meg, amelyek visszatükrözik a mézek értékét, megfelelnek a mai trend követelményeinek, és minden részletükben képviselik a kéz­mű­ves­sé­get. Céljuk a magyar termelői méz propagálása Magyarorszá­gon és külföldön egyaránt.