hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fojtogató légkör - A szmog élettani hatásai

2017. 02. 17.
Sajnos a szmog és az általa okozott egészségkárosodás egyre inkább a mindennapjaink részévé vált. Az összes környezeti ártalom közül a légszennyezés a legveszélyesebb, világszerte a 4. vezető halálok. Hazánk azon európai országok egyike, ahol a legmagasabb a légszennyezés miatti egészségkárosodás: csak a részecskeszennyezés miatt közel 13 ezren halnak meg idő előtt az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2016-os jelentése szerint. A kormányzat részéről azonban még mindig várat magára a hatékony fellépés. A kérdéskört Simon Gergely vegyianyag szakértővel veséztük ki.

Húsz éve nem volt annyira szennyezett a levegő hazánkban, mint idén januárban. Ennek mi az oka?
– Elsősorban az időjárás tehetett róla, a térségben beállt mozdulatlan hideg idő, melyben feldúsult a szennyezés. A szennyezéskibocsátás az elmúlt években nem csökkent, mert a 2008-2010-es időszakban nagyon sokan álltak át vegyes tüzelésre. Közben Nyugat-Európa sok városából kitiltották a szennyező dízeljárműveket, melyből sok nálunk kötött ki. Nem is a dízelautók a legfőbb szennyezők, hanem a dízel-tehergépjárművek, a buszok, a munkagépek. Miközben persze a régi dízelautók száma is nő.
Nyilván télen a szilárd tüzelés, a fűtés jobban szennyezi a levegőt…
– Ez a fő szennyező forrás. Itthon akár 70 százalékban is ezt teszik felelőssé.
És mi a helyzet az illegális műanyag-, textil- és egyéb hulladékégetéssel?
– Sajnos országos probléma, nem véletlen, hogy télen sokkal kevesebb a műanyag a szelektív hulladékban…
Kimondhatjuk, hogy világszerte egyre nagyobb probléma ez? Budapest hol áll a szennyezettség terén a világ többi nagyvárosához képest?
– Világszerte probléma, különösen Dél-Ázsiában és Peking térségében kritikus a helyzet. Európában Budapest a legrosszabbak között van.
A hírhedten szennyezett Pekinggel mennyire és miben lehet párhuzamba állítani Budapestet?
– Pekingben többször olyan rossz a levegő, mint nálunk, de itthon is minden 3-4. nap határérték felett szennyezett részecskékkel a levegő a nagyvárosokban. Kínával – mivel ott sok a vidéken élő ember – összevethetőek vagyunk. Van egy kutatás, miszerint Kína után Magyarországon halnak bele a legtöbben a légszennyezésbe, de szerintem Indiában, Pakisztánban, Iránban még rosszabb a helyzet, csak utóbbiak esetében nincs rendes adat.
Csak a nagyvárosok érintettek vagy már vidéken is rossz a helyzet?
– Vidéken sokszor rosszabb a helyzet, mert a kandallókban mindent elégetnek: műanyag flakonoktól kezdve a bálás ruhákon át az építési hulladékokig (festett ajtó és ablakkeretek), melyekből rengeteg méreganyag jut a levegőbe.
A légkörben felgyülemlett, emberi egészségre veszélyes, úgynevezett PM10 finomszemcsés por miért veszélyes?
– A legnagyobb veszélyt az egészen kis részecskék, azaz az 1 vagy az újabb előírások szerint manapság már külön mért 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb részecskék (PM2,5) jelentik, mert ezek tudnak mélyen bejutni a tüdőnkbe, sőt az egészen kis részecskék már az orrnyálkahártyán át bejuthatnak a véráramba. Külön kockázat, hogy további szennyezők, például toxikus fémek vagy rákkeltő égéstermékek tudnak a részecskék felületén megtapadni.
A levegő részecskeszennyezése milyen betegségeket okozhat?
– A részecske szennyezés a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a légúti betegségekért felelős, hanem a szív- és érrendszer károsító hatásáért is, de hozzájárul a trombózisokhoz is, még több áldozatot szedve. A légúti megbetegedések közül fontos kiemelni, hogy a rossz levegő az egyik fő okozója a COPD-nek, azaz a krónikus hörghurutnak (bronchitis), más néven tüdőtágulásnak, ám az asztmás megbetegedések terjedésével is tagadhatatlan összefüggést mutat. Emellett a légszennyezést az Egészségügyi Világszervezet bizonyítottan rákkeltőnek minősítette. Ismert továbbá, hogy a légszennyezés hozzájárul a daganatos és az allergiás megbetegedésekhez, a cukorbetegség kialakulásához, továbbá felelős a magzati károsodásokért, a fejlődési rendellenességekért.
A távhőrendszerek fejlesztése és a szennyező autók kivonása megoldást jelenthetne?
– Sokat javítana, főleg ha a távhő alapja csak a tisztább gáz lenne…
A szennyező anyagok egyébként hogyan ürülnek ki a légtérből?
– Lassan kiülepednek, illetve felhígulnak szeles időben.
Mennyire működik megfelelően a pontos tájékoztatási fokozat? Gondolok itt a telepített állomásokra és a szmogriadóra.
– Szerintem nem elegendőek a jelenlegi intézkedések, kevés a mérőállomás, és kevés helyen mérik a kisebb PM2.5 részecskéket. Riadó esetén az iskolákat, az óvodákat, a kórházakat és az öregotthonokat nem tájékoztatják, pedig itt vannak a legérzékenyebb csoportok. Sok városban gyakorlatilag semmi sem történik, még a szmogriadó esetén sem.
Kik vannak még kitéve a legnagyobb kockázatnak?
– A légszennyezés leginkább a csecsemőkre, a magzatokra – így állapotos nőkre –, idősekre, valamint szív- és érrendszeri- vagy krónikus légúti megbetegedésben szenvedőkre, dohányosokra jelent kockázatot.
Hogyan lehet védekezni leghatékonyabban a szmog ellen?
– A dízeljárművek, különösen a régiek jelentős mértékben hozzájárulnak a szennyezéshez, így fontos, hogy azok ne járják a szennyezett települések útjait. Üdvözlendő Szeged önkormányzatának döntése, ahol egy ideig ingyenessé tették a tömegközlekedést, hogy megkönnyítsék az autókról való lemondást. A fűtést ugyan korlátozni nem szabad, ám nagyon fontos, hogy ilyenkor fokozottan figyeljen mindenki arra, hogy csak száraz fával fűtsenek a kályhákban. Eleve csak a lehető legrövidebb ideig tartózkodjunk a szennyezett levegőn, és semmiképp ne erőltessük meg magunkat, ne sportoljunk ilyenkor a szabadban.

Globális gyilkos

Az összes környezeti ártalom közül messze a légszennyezés károsítja leginkább az egészségünket. Egész Európában körülbelül 600 ezer ember, az EU országaiban pedig 430 000 fő veszti el idő előtt az életét minden évben a részecske szennyezés miatt. Ehhez képest közlekedési balesetekben lényegesen kevesebben, „mindössze” körülbelül 25 ezren halnak meg évente az EU területén. Ráadásul minden európai várhatóan átlagosan 8 hónappal hamarabb hal meg a légszennyezés-ártalom miatt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mivel a légszennyezés okozta megbetegedések száma két-három nagyságrenddel nagyobb, mint az elhalálozásoké.
Világszerte is egyre rosszabb a helyzet: a BBC 2016-os cikke szerint évente 5,5 millió ember halálozik el globálisan a légszennyezés miatt. A legtöbben Kínában (1,6 millió ember) és Indiában (1,3 millió ember). A cikk idéz egy Egyesült Államokbeli vizsgálatot is, miszerint érdemes a légszennyezésre költeni, mert minden egyes befektetett dollár 4-30 dollár hasznot hoz a lecsökkent egészségügyi károk miatt.
 

A beltéri légszennyezésről

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!