Amilyen unalmas volt a kampány, olyan izgalmakat hoztak a választási eredmények – abszolút többség nélkül ugyanis Angela Merkel nem tud önállóan kormányt alakítani. A lehetséges koalíciós alternatívák minden résztvevő számára igencsak mozgalmassá teszik majd a következő négy évet.

Elképesztő zavart okozott a katolikus egyházban Ferenc pápa tavalyi családi enciklikája, ami eretnek tanítások sorát indította el. A bíborosi szinttől egészen a „mezei” hívőkig min­denki arra vár, hogy az egyházfő egyszer és mindenkorra tisz­táz­za, nem tért el az évszázados katolikus doktrína és a Bib­lia alapvető tanításaitól.

Történelmi pillanat – megtartották a függetlenségükről szóló vitatott népszavazást az Irakban élő kurdok. A voksolást Irak mellett, a saját kurd kisebbséggel rendelkező Törökország és Irán ellenezte a leghevesebben, de a nyugati országok többsége sem támogatta. Helyszíni beszámolók szerint a színfalak mögött azonban a legtöbb ország elfogadta azt a tényt, hogy a független kurd állam létrejön. Az viszont biztos, hogy az önállósodás hosszú és lassú folyamat lesz.

A magyar baloldal legújabb bolhacirkuszát szemlélve az ember azon csodálkozik, hogy az utódpárti baloldal hogyan húzta 27 évig a rendszerváltás után. Annak részleteibe, hogy a Botka–Gyurcsány háborúban kinek van „igaza”, méltatlan lenne belemenni, mint ahogy arról is kár szót ejteni, hogy most akkor volt-e az MSZP és a DK közös miniszterelnök-jelöltje néhány hétig (!) titokban (!!) tavaly november-decemberben Lattmann Tamás vagy sem.

Egy szürreális véletlennek köszönheti a karrierjét, és nem bánja, hogy 2010-ben otthagyta a köztévét. Egri Viktorral az át­iga­zolási piacról, a magyar kézilabda és foci hely­zetéről is beszél­gettünk, valamint arról, hogy szerinte miért nincs mit ünnepelni a válogatott Portugália ellen elért 0:1-es eredményén.

2016 decemberében jelent meg a Kossuth kiadó gondozásában A civilek hatalma című tanulmánykötet. Egy olyan időszakban, amelyet – ahogyan a kötet bevezetőjében Ágh Attila fogalmazott – a „részvétlen demokrácia” kifejezés jellemez leg-inkább. A részvétlenség egyfelől a szolidaritás, másfelől az aktivitás hiányára is utal, hiszen ma a társadalmi aktivitás a védekezésre korlátozódik: nincsenek önálló kezdeményezések, érdekérvényesítő akciók, de ha mégis vannak, akkor menetközben rendre kifulladnak, leblokkolnak a kívánt cél elérése előtt; az erődemonstrációk a politikai hatalomnak a civil szférát sértő visszaéléseinek részleges elhárítására korlátozódnak. Ilyen körülmények között a védekezés természetesen nem jelenthet hatékony védelmet, mert nincs döntő befolyása a meghatározó jelentőségű társadalmi folyamatokra.

A globalizáció és a globális felmelegedés egyaránt kedvez az olyan „egzotikus” betegségek terjedésének, amelyeket szúnyogok hordoznak. A tudósok világszerte egyre jobban odafigyelnek ezekre a mindenhol jelenlevő, szinte fel sem tűnő, ám igen veszélyes rovarokra, amelyek akár apokaliptikus méretű járványt is kirobbanthatnak, ha nem fordítunk elég figyelmet a megelőzésre.

„Haldokló gyerekeket akarsz ápolni? Ez valami aberráció?” – kérdezték ismerősei Erikától, amikor megtudták, hogy a fiatal családanya önkéntes munkát vállal a gyermekhospice-ellátásban. Magyarországon sajnos a mai napig rendkívül izolált helyzetben vannak azok a családok, amelyek gyógyíthatatlan beteg gyereket ápolnak otthon – nekik nyújt felbecsülhetetlen közösségi támogatást a Tábitha Gyermekhospice Ház.

Jó ebédhez szól a nóta, kerti lugas, tyúkhúsleves, pörkölt. Megannyi kelléke a szocialista vasárnapoknak, a „boldog” kádári időszaknak, amelyért annyi nosztalgikus szív kiált még ma is. Ez a rengeteg ellentmondást, vitát, indulatot kiváltó műfaj sokaknak savanyú, de mégis magyar, olyannyira, hogy csak a Kárpát-medencében terjedt el, mert itt sírva vigad ma is mindenki, a köznéptől a miniszterelnökig. A nótaszó nyomába eredtünk, mert ha temetik is, újraéled, ha leírják is, újra divat lesz belőle. De vajon miért?

„Hogy miért borászkodunk? Egyszerű a válasz: azért, hogy ha úgy hozza kedvünk, ne kelljen a szomszédba menni borért. Azért, mert így jó nekünk. Mert sosem unatkozunk: dolgozunk és imádkozunk a szőlőben (esőért vagy száraz időért), dolgozunk és imádkozunk a pincében (erjedéskor, palackozáskor, minden egyes kóstolónál). Mert ha sikerrel járunk, az másoknak is örömöt szerez, azt pedig sokszor kapjuk tőlük vissza. Mi így szeretünk élni” – mondja a Bott Pince egyik tulajdonosa, Bodó-Bott Judit.

A boszniai hegyek mindig tartogatnak meglepetéseket, nincs ez másképp most sem. Ha az Adriai-tengert választjuk úti célul, de nem szeretnénk az unalmas autópályán utaz­­ni, érdemes levágni az utat Bosznia felé.

Bár óriási fejlődésen ment keresztül a fogászat, mégis a hazai felnőtt lakosság 98 százalékának van szuvas foga, ami az elégtelen szájhigiénia, az egészségtelen táplálkozás, a genetikai okok, vagy a helytelen, rendszertelen fogápolás számlájára írható. Lassan a népmeséből ismert „fogas” párbeszéd – Mátyás király és az öreg paraszt között – valósággá válik: „Mennyi még a harminckettő? - Bizony már csak tizenkettő...”