hetilap

Hetek hetilap vásárlás
„Nálunk a Jóisten a főborász”
Bott Judit nemcsak családi borászatot, de közösséget is épít Tokaj-Hegyalján

2017. 10. 27.
„Hogy miért borászkodunk? Egyszerű a válasz: azért, hogy ha úgy hozza kedvünk, ne kelljen a szomszédba menni borért. Azért, mert így jó nekünk. Mert sosem unatkozunk: dolgozunk és imádkozunk a szőlőben (esőért vagy száraz időért), dolgozunk és imádkozunk a pincében (erjedéskor, palackozáskor, minden egyes kóstolónál). Mert ha sikerrel járunk, az másoknak is örömöt szerez, azt pedig sokszor kapjuk tőlük vissza. Mi így szeretünk élni” – mondja a Bott Pince egyik tulajdonosa, Bodó-Bott Judit.

„Jaj, ha egy mód van rá, mégse szerdán gyere, akkor egy washingtoni újságíró jön hozzánk, őt kell kalauzolnom” – hívott vissza mentegetőzve öt perccel első időpont-egyeztetésünk után Bodó-Bott Judit. Úgy tűnik, nemcsak a szüret ad munkát a tokaji Bott Pince szőlőültetvényeiben, hanem az érdeklődő zsurnaliszták is. Találkozónkat végül egy nappal elcsúsztattuk, így csütörtök reggel szikrázó napsütésben érkezem meg Bodrogkisfaludba, hogy az igazi „kézműves” tokaji bor nyomába eredjek. A Felvidékről áttelepült Bodó József és felesége, Judit által alapított Bott Pince az „újgenerációs” tokaji családi borászatok egyik legjelesebb képviselője. Boraik megtalálhatók az USA-tól Japánig számos országban – de nem a szupermarketek polcain, sokkal inkább a kurrens borokat kínáló kereskedőknél. Idehaza még a kereskedőkhöz sem nagyon jutnak el a boraik: hírleveleik nyomán „rajongóik” gyakorlatilag néhány nap alatt előjegyzenek több ezer palack Bott bort. Mind­ezt bő tíz év alatt érték el úgy, hogy egyikük sem borásznak készült. Mégis így hozta az élet.

Olasz meló

„Józsi és én is Csallóközben születtünk, ahol minden parasztgazdának van a hátsó kertjében egy kis szőlő, hogy házi boraikkal riogassák a környezetüket. Legalábbis nagyapám soha nem tudott rendes bort készíteni. A gazdálkodás szeretetét ugyanakkor belém oltották a szüleim, akik a mai napig mindent maguk termelnek meg, és hozzájuk hasonlóan én sem szívesen vásárolok élelmiszert az áruházakban. Nem meglepő módon mezőgazdasági mérnökként végeztem, ám a szőlészet nem igazán érdekelt, és bort sem nagyon ittam” – meséli Judit, aki a szakmával először 1997-98 tájékán találkozott, mégpedig Olaszországban, Dél-Tirolban, ahová tanulni és pénzt keresni költözött ki egy időre. „A cég, ahol dolgoztam, szőlővel és borászattal is foglalkozott: ott kóstoltam először igazán jó bort, és rájöttem, hogy az nemcsak finom tud lenni, de a kultúrá­nak is meghatározó eleme” – folytatja Judit. A kilencvenes évek végén az olasz cég elkezdett területeket vásárolni Tokajban, hogy egy pincét hozzanak létre. Megkérték a magyar lányt, hogy segítsen nekik az üzlet beindításában, így született meg a Füleky Pince. „Emlékszem, 1999 decemberében jöttem ide először. A főnökeim vettek húsz palack aszút, hogy kiválogassuk, melyik az igazán jó. Voltak átlagosak és fe­lejthetők is köztük, de öt termelő borától padlót fogtam. Ez nem is bor, hanem valami életerő – mondtam. Úgy voltam vele, hogy ha ilyet elő lehet állítani természetes körülmények között, akkor ezt meg akarom tanulni. Úgyhogy az én iskolám Tokaj lett” – idézi fel.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!