hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2018. 05.25. (XXII/21) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Trump átállította a külpolitikai váltót

Mi szolgálja jobban a békét: kapitulálni minden követelés és fenyegetés elől, vagy meghúzni egy határt és kitartani amellett? Az első irányzat eredményeit már láthattuk az amerikai külpolitikában, most úgy tűnik, kiderülhet, mennyire hatékony a második.

Exkluzív interjú Nigel Farage brit EP-képviselővel

Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, Juncker egy őrült, Orbán pedig számukra a legnagyobb rémálom. A Brexit-–kampány arca az Európai Parlament épületében beszélt kollégánknak arról, mi okozhatja az Unió vesztét, mikor térne vissza a brit politikába, és miért csodálja annyira Donald Trumpot.

Belföld

Nem múlik a feszültség a Jobbikban

Lapzártánkkor úgy tűnik, hasadhat a Jobbik: a párt csütörtökre hívta össze az elnökséget, hogy döntsenek Toroczkai László platformalakítási kísérletéről. ki is zárhatják a korábbi alelnököt.

Hit és értékek

Elefántcsontparton járt a Hit Gyülekezete küldöttsége

Nemcsak a Szentírás örömüzenetét, hanem a magyar hívők konkrét anyagi segítségét is eljuttatták az elefántcsontparti őserdőbe a Hit Gyülekezete missziós szolgálatának tagjai. Flaisz Endre lelkésszel és munkatársaival, Lévay Balázzsal és Petrőcz Jordánnal beszélgettünk.

HÁTTÉR

A 40 év alatti férfiak 70 százalékának nincs gyereke

Orbán Viktor személyesen szeretne megállapodást kötni a magyar nőkkel a népességfogyás megakadályozásában. Ám a férfiak gyermek­vállalási kedve pontosan olyan fontos kérdés, mint a hölgyeké.

A népesedéspolitika és abortusz

Miután Orbán Viktor a választást követő nemzetközi sajtó­tájékoztatón demográfiai súlypontú kormányzást hirdetett meg, melynek szerves részét képezi az abortusz-szabályozás is, utánanéztünk, milyen a helyzet jelenleg Magyarországon e téren.

A nagy gázai őszinteségi roham

Régi adósságát pótolta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amikor a napokban végre megemlékezett az 1945. februári budai kitörés ártatlan civil áldozatairól. Értelmetlen halálukra, önfeláldozó hősiességükre csupán a Vér és Becsület és más progresszív emberi jogi szervezetek emlékeztettek évek óta anélkül, hogy a világ felfigyelt volna sorsukra. Az ENSZ főtitkára pártatlan nemzetközi vizsgálatot is követelt annak eldöntésére, ki felelt annak idején a sok ártatlan civil haláláért, hangsúlyozva, hogy bizony ide vezet az erőszak spirálja.

Trump és a békedíj

Finoman fogalmazva vegyes fogadtatásra lelt az amerikai republikánus törvényhozók május eleji kezdeményezése, amely arról szólt, hogy a koreai békefolyamat elősegítésében betöltött szerepe miatt Nobel-békedíj járna Donald Trump amerikai elnöknek. Előzőleg Mun Dzse In dél-koreai elnök adott hangot annak a véleményének, hogy a két Korea közötti közeledés előmozdításáért Nobel-békedíj járna Trumpnak. Mun ezt elődje, a 2000-es, legelső észak–déli csúcstalálkozót tető alá hozó Kim De Dzsung özvegyének szavaira re­agálva mondta, aki szerint a két Korea közötti közeledés előmozdításáért Mun Nobel-békedíjat érdemelne. Mun szerint viszont akinek valójában járna az elismerés, az Trump, akinek döntő szerepe volt a békefolyamat elindításában. (Lásd: Tartósabb lesz-e a koreai béke, mint az iráni atomalku? Hetek, 2018. május 4.) Ehhez a véleményhez csatlakozott lapzártánkkor az egykori demokrata elnök, Jimmy Carter, aki szerint egy sikeres koreai békefolyamat esetén Trump megérdemelné a díjat. De vajon reális-e az elnök Nobel-díjra jelölése? És egyáltalán, van-e jelentősége az elmúlt évtizedek furcsa díjazottjai után még a díjnak?

A szurikáta-ügy és a népharag

Csak remélni lehet, hogy mire ez a cikk megjelenik, lecseng a szurikáta-ügy – ha mégsem, akkor súlyosabb a helyzet, mint gondoltuk.

Steve Bannon budapesti látogatása

Donald Trump volt főtanácsadója szokásához híven már Budapestre érkezése előtt nagy port kavart hazánkban, tekintve, hogy az Európa Jövője címmel megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián több sajtómunkatárs (Guardian, 444, Index, HVG, stb.) regisztrációját helyhiányra hivatkozva utasították vissza a szervezők, ami a rendezvény többi eseményén talán nem annyira, de Steve Bannon „titkos” előadásán kétség kívül fennállt. (Voltak azért szemfüles médiamunkások, a holland de Volkskrant munkatársa újságíróként nem, de vendégként bejutott.) A zsúfolásig telt teremben mindenki a Breitbart News egykori főszerkesztőjére volt kíváncsi, aki Trump „Amerika az első” politikájáról és annak Közép-Európára gyakorolt hatásáról beszélt a nagyérdeműnek.

Brüsszelben járt Zuckerberg

Az Európai Parlament (EP) sokáig azt kommunikálta, hogy ők márpedig „beidézik kihallgatásra” Mark Zu­ckerberget, a Facebook európaiakat is érintő adatvédelmi hiányosságai miatt. A meghallgatás azonban egészen máshogyan alakult. A Miniszteri Értekezlet tagjai, vagyis az európai pártok vezetői széles mosollyal fogadták a techgurut, mintha nem is kihallgatni, hanem barátkozni hívták volna. Sőt, Antonio Tajani, az EP elnöke bevezető beszédében egyenesen példaként állította a Facebookot a többi digitális platform elé, kifejezve reményét, hogy Zuckerberghez hasonlóan a digitális média többi résztvevője is együttműködést kezdeményez az Európai Parlamenttel. Ezután következett Zuckerberg beszéde, amiben a Wa­shingtonban elhangzottakhoz képest nem sok újdonság volt, Brüsszelben is bocsánatot kért, amiért nem ismerték fel időben a felelősségüket az adatokkal való visszaélések terén. Ezen túl hosszasan sorolta, hogy milyen fejlesztéseket és változtatásokat hajtanak végre a közeljövőben a platformon, az aggodalmak eloszlatása céljából.

A Trump-doktrína esélyei

Az atomalku amerikai felmondása Trump hívei szerint egy jobb megállapodás előtt nyitotta meg az ajtót, a kritikusok szerint azonban éppen a javítás lehetősége úszott el végleg. Caroline Glick izraeli publicista szerint mindketten tévednek. Elemzése a Breitbart Jerusalem oldalán jelent meg, ennek összefoglalóját ismertetjük.

Keresztényüldözés európai módra

Az elmúlt években nemcsak a kommunista és iszlám diktatúrákban, hanem a európai társadalmakban is jelentősen romlott a keresz­tények helyzete. A negatív tendenciáról a bécsi szék­helyű OIDAC nevű civil szervezet vezetőjével, Dr. Martin Kuglerrel beszélgettünk.

KÁVÉSZÜNET

Kim Phuc útja a valódi békéig

„Napalmlányként” vált a vietnami háború szörnyűségeinek jelképévé egy 1972-ben készült, később Pulitzer-díjjal kitüntetett fotó révén. az Azóta megtalált keresztény hitének köszönhetően Kim Phuc ma már a béke követe.

Támad az allergia

Országszerte közel kétmillió ember életét keseríti meg az allergia, mely bármilyen életkorban kialakulhat, teljesen váratlanul is. Az egyre többeket érintő problémát Dr. Augusztinovicz Monika allergológussal, a Budai Allergia­központ orvosával jártuk körbe.

A fogápolás körüli hiedelmek

Fogaink segítenek a beszédben, a rágásban és a mosolyunkat is teljessé teszik, ezért nem elhanyagolható kérdés az állapotuk. némi odafigyeléssel sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.

Mire jó a mandulatej?

Úgy tűnik, napjainkban egyre csak növekszik a táplálékallergiások vagy táplálék intoleranciával küzdők száma. A laktózérzékenyek számára jelent megoldást a mindennapokra a különböző növényi tejek használata.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!