A jelenlegi legnagyobb ilyen irányú vizsgálatot a Massachusetts-i Általános Kórház (MGH), a bostoni Brigham and Women's Hospital, valamint az MGH-hez, az MIT-hez és a Harvard Egyetemhez tartozó Ragon Intézet végezte.
Az American Journal of Obstetrics and Gynecology című tudományos lapban bemutatott kutatásban 131 termékeny korú (84 várandós, 31 szoptató és 16 nem terhes) nő vett részt. Mindannyian a két új mRNS-alapú vakcina, a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna egyikét kapták. Mindhárom csoportban azonos volt az antitestek szintje.
Megnyugtató módon az oltás utáni mellékhatások ritkák voltak és összehasonlíthatók a résztvevők között.
Az Amerikai Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja (CDC) szerint
a várandós személyek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyosan betegek a koronavírussal való fertőződés esetén, nagy eséllyel lesz szükségük kórházi kezelésre, intenzív ellátásra vagy lélegeztetésre, majd nagyobb a rizikója a különböző terhességi szövődményeknek.
A vakcina által generált antitestek minden esetben jelen voltak a vizsgált köldökzsinórvérből és anyatejből vett mintákban.
"Egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy a Covid-19-vakcinák a csecsemőket is védő immunitást váltanak ki. Reméljük, ez a tanulmány arra ösztökéli az oltóanyagok fejlesztőit, hogy felismerjék a várandós és szoptató nők vizsgálatának fontosságát és bevonják őket a tesztekbe"
- mondta Galit Alter, a Ragon Intézet munkatársa, a tanulmány társszerzője.
A szakértő szerint a fejlesztőknek fel kell ismerniük, hogy a terhesség egy különleges immunológiai állapot, melyben két életet párhuzamosan lehet megmenteni egy hatékony vakcinával.
Müller Cecília elmondta, nemzetközi tapasztalatok és tudományos ajánlások alapján Magyarországon is megfogalmaztak egy iránymutatást a várandós nők számára, miszerint nekik
a Pfizer- és a Moderna-vakcinát javasolják, de szigorúan csak egyéni mérlegelés alapján és az orvosi (nőgyógyász, háziorvos és oltóorvos) konzultáció után.
Ezzel kapcsolatban elmondta, a szóba jöhető két mRNS alapú oltás első dózisát a terhesség 12. hete után, a második dózist a szülést követően veheti fel a kismama.
Müller Cecília jelezte, ugyan a várandósok oltása kapcsán még tartanak a klinikai vizsgálatok, azonban a tudományos tapasztalatok alapján elmondható:
eddig nem bizonyosodott be semmilyen magzatkárosító hatás, illetve fejlődési rendelleneség a beadott oltások után.
Kitért arra, hogy az úgynevezett vektorvakcinák sem jelenthetnek veszélyt a kismamákra, de ezekkel kapcsolatban kevesebb a tapasztalat.
Az országos tisztifőorvos arra kérte a gyermeket várókat, hogy akik oltást szeretnének, regisztráljanak, majd ezt követően vegyék fel a kapcsolatot orvosukkal. Jelezte, az infektológiai és a szülészeti, nőgyógyászati szakmai kollégium módszertani levelét és ajánlását eljuttatják az oltópontokra és a háziorvosokhoz is.
(MTI/Hetek)