hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nem csodaszer, de reménykeltő
A BCG-oltás hatása a koronavírusra
Nem csodaszer, de reménykeltő

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2020. 04. 16.
Tudományos megerősítést ugyan még nem nyert, de kutatói körökben is növekvő érdeklődés kíséri azt a feltevést, miszerint a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett BCG-védőoltás enyhítheti a koronavírusos megbetegedéseket.

Bár az, hogy mennyi COVID-19 fertőzés kerül be hivatalos statisztikákba, sok mindentől függ: az adott ország politikai klímájától kezdve az egészségügyi ellátás minőségén és a szűréseken keresztül egészen addig, hogy hol mekkora a kórházi ápolást igénylő súlyos megbetegedések aránya. Ugyanakkor az nemcsak a koronavírus-szakértővé avanzsált kommentelőknek, hanem a kutatóknak is feltűnt, hogy bizonyos országokban mintha enyhébb lenne a vírus aktivitása. Látványos a különbség – idő- és lakosságarányosan is – például a kelet-közép-európai régió és Nyugat-Európa között. Egy nemrégiben közölt amerikai epidemiológiai tanulmány a jelenség kapcsán azt vizsgálta, hogy ebben milyen szerepet játszhatnak az országonként eltérő védőoltási eljárások. Konkrétan a tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett BCG-vakcinára fókuszáltak, és azt találták, hogy ennek alkalmazása fordított összefüggést mutat a COVID-19 fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Vagyis: egy adott országban minél többen kaptak BCG-oltást, annál kevesebb a súlyos koronavírusos megbetegedés. A tanulmányban közölt adatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy az olyan országokban, ahol soha nem volt kötelező a BCG-oltás, lakosságarányosan több áldozatot követel a koronavírus. Az sem mindegy, hogy mikor vezették be ezt a vakcinát, illetve meddig volt kötelező: minél több éven keresztül használták, annál kisebb a halálozási arány. Azokban az országokban, ahol soha nem volt kötelező a BCG, még a megbetegedések száma is nagyobb volt (lakosságarányosan). 

Azokban az országokban, ahol soha nem volt kötelező a bcg-oltás, a megbetegedések és a halálozások aránya is magasabb.

Az amerikai tanulmányt a Semmelweis Egyetem honlapján szemléző dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató hangsúlyozta: ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák a BCG-oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Ide tartozik még többek között Brazília, ahol az 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től kötelező ez a vakcina – a COVID-19 fertőzés mindkét országban az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (például Spanyolország, Franciaország) vagy soha nem is volt kötelező (például Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét. Ahol a vakcinát későn vezették be – Iránban például 1984-ben –, ott a védőoltásból származó előnyök szintén kevésbé érvényesülnek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!