Újabb megdöbbentő részletek derültek ki Donald Trump amerikai elnök Törökországból való rendkívüli távozásáról. Mint arról beszámoltunk, Izrael arra figyelmeztette az amerikai titkosszolgálatot, hogy Irán halálos merényletre készül az ankarai NATO csúcsról távozó elnök ellen. A fenyegetések miatt a Secret Service egy példátlan, drámai akcióval csempészte ki az elnököt az ankarai repülőtérről: Trumpot egy repülőtéri étkeztető konténerben szállították át a nagyobb elnöki gépről egy kisebb, C-32A típusú repülőgépre, miközben a hivatalos különgép, az Air Force One változatlanul felszállt.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A történetben további csavar, hogy már a csalinak használt elnöki gép sem ugyanaz volt, mint amin Trump Törökországba érkezett, a Katartól ajándékba kapott Boeing 747-est ugyanis lecserélték a korábbi változatra, elvileg szintén biztonsági okokból.

A titkosszolgálati megtévesztő akció azonban súlyos morális, biztonsági és katonai kérdéseket vetett fel. A hivatalos elnöki különgépen ugyanis a stáb tagjai, magas rangú miniszterek, köztük Marco Rubio külügyminiszter és Scott Bessett pénzügyminiszter, valamint az elnöki stáb számos tagja és a Fehér Ház akkreditált újságírói továbbra is a fedélzeten tartózkodtak – teljesen gyanútlanul, miközben például Pete Hegseth hadügyminiszter csatlakozott a rejtekúton Trump elnökhöz.

A védelmi és repülésbiztonsági szakértők éles kritikával illették a Secret Service akcióját, rámutatva arra, hogy a gépen hagyott tisztviselőket és újságírókat gyakorlatilag „élő csalinak” használták fel egy potenciális rakéta- vagy dróntámadással szemben.

Amennyiben az Iránhoz köthető terrorszervezetek vagy szabotőrök valóban támadást készítettek elő az Air Force One ellen – abban a hiszemben, hogy az amerikai elnök a fedélzeten tartózkodik –, a gép megsemmisítése vagy súlyos megrongálása az amerikai kormányzat kulcsfiguráinak és a sajtó képviselőinek tömeges halálát eredményezhette volna.

Katonai elemzők hangsúlyozzák: egy potenciális merénylő nem tudhatta, hogy az elnököt titokban átszállították egy másik gépre. Ha a támadás megtörténik, a csaliként használt Air Force One elpusztítása a modern történelem egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját és nemzetbiztonsági válságát idézte volna elő. Tisztségviselők és etikai szakértők szerint felelőtlenség volt civil újságírókat és a kabinet tagjait felültetni egy olyan célpontnak számító repülőgépre, amelyet a hatóságok éppen egy közvetlen és életveszélyes fenyegetés miatt nyilvánítottak túl kockázatosnak az elnök számára.

Az incidens egyik legfontosabb katonai kérdése, hogy a potenciálisan felbukkanó, vállról indítható légvédelmi rakéták mekkora valós fenyegetést jelentenek a világ legjobban védett repülőgépére.

A szakértők rámutatnak, hogy a vállról indítható rakéták – mint például az orosz Igla, a Strela vagy az amerikai Stinger – elsősorban infravörös (hőkereső) vagy lézeres irányítású rendszerek. Ezeket a fegyvereket kifejezetten kis magasságban repülő célpontok, így fel- és leszálló repülőgépek ellen tervezték. Emiatt az Air Force One a legsebezhetőbb pillanatait a repülőtér közvetlen közelében, az emelkedési és megközelítési fázisban éli át.

Az Air Force One ugyanakkor a világ legfejlettebb önvédelmi rendszereivel van felszerelve, többek között rakétaelhárító és zavaró rendszerekkel. A gép törzsén és hajtóművein elhelyezett szenzorok azonnal érzékelik a közeledő rakéta hőforrását vagy radarjelét, és az észlelés után a rendszer lézersugárral vakítja el a közeledő rakéta hőkereső fejét, eltérítve azt a pályájáról. Az elnöki különgép képes nagy hőmérsékletű infra-Izzótölteteket is kilőni, hogy a hőkereső rakétákat elvonja a hajtóművek forró gázsugarától. Emellett a gép szerkezete megerősített, és az elektromágneses impulzusok (EMP-csapások) elleni védelemmel is rendelkezik.

A hadiipari és légvédelmi szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek:

egyetlen védelmi rendszer sem nyújt 100%-os biztonságot, különösen, ha többszörös vagy sorozatban indított rakétatámadásról van szó.

Ha egy szárazföldi terroregység a repülőtér kerítésének közeléből egyszerre több modern, kétcsatornás (infra- és ultraibolya keresővel ellátott) rakétát indít útnak kis magasságban, a rakéták elhárítási ideje mindössze néhány másodpercre csökken. Egy ilyen szituációban még az Air Force One elhárító rendszerei is túlterhelődhetnek. Ráadásul a hajtóművet vagy a kormánylapátokat ért közvetlen találat olyan strukturális károkat okozhat, amely alacsony tengerszint feletti magasságban azonnali katasztrófához vezet.

A titkosszolgálat ankarai rendkívüli akciója nem egyedi eset volt, hanem egy kifejezetten hosszú és egyre súlyosbodó fenyegetési sorozat legújabb felvonása. Trump biztonsági csapata és a Secret Service az elmúlt években példátlan kihívásokkal szembesült, amelyek során a titkosszolgálatnak többször is radikálisan át kellett alakítania az elnök védelmi protokolljait.