A második templom lerombolása előtti utolsó évtizedekben zsidó, lehet, hogy zarándok sétálhatott azon az impozáns úton, amely összeköti a Jeruzsálem szélén található Siloám-medencét a Templom-heggyel.
A fontos alkalomra legdrágább ruháit és dísztárgyait viselhette, köztük egy finom pecsétgyűrűt, amelyen gravírozott lila ametisztkő volt. De a tömegben azonban gyűrű eltörhetett, a kő megcsúszhatott a padlón, majd a föld alatti vízelvezető csatornába eshetett.
Körülbelül 2000 évvel később az apró műtárgyat önkéntesek találták meg, akik a környéken végzett régészeti ásatás során ásott talajt szitáltak.
Az irizáló kövön valószínűleg a Bibliában, valamint a későbbi zsidó és történelmi forrásokban említett növény első ismert ábrázolása látható.
A misnai korszakban „Gileád balzsamaként” (héberül cori), balzsamfa (nataf) vagy „datolyaszilva” néven ismert növényt, amelynek mai tudományos neve commiphora gileadensis, parfümök, füstölők és gyógyszerek előállítására használták.
A kőbe vésett, öt gyümölcsöt hordozó, hosszúkás ágra azért hívták fel a szakemberek figyelmét, mert valami másnak tűnt, mint az akkori pecséteken valaha is előfordult többi növényfaj.
„A második templom időszakának vége felé a kőbélyegzők használata elterjedtebbé vált”
– mondta Prof. Shua Amorai-Stark, a gravírozott drágakövek szakértője.
„De a legtöbb, eddig növényi metszetekkel feltárt bélyegben gyakran olyan növényeket találni, amelyek akkoriban Izraelben is előfordultak: szőlőt, datolyát és olajbogyót, amelyek a hét bibliai fajta közé tartoznak.
Ezen a kőpecséten azonban azonnal észrevettük, hogy a rajta megjelenő gyümölcs nem hasonlít azokhoz a gyümölcsökhöz, amelyekkel eddig találkoztunk.”
A növény több helyen is előfordul bibliai történetekben.
Mózes első könyvében, amikor Jákob fiai vacsorázni ülnek le, miután testvérüket, Józsefet egy gödörbe dobták, elhatározzák, hogy rabszolgaságba adják, miután meglátták, hogy "egy Izmáelita karaván jő vala Gileádból, és azoknak tevéi visznek vala fűszerszámot, balzsamot és mirhát, menvén, hogy alávigyék Egyiptomba."
Később, Mózes második a fajt Isten felvette a templomi tömjén összetevői közé.
"Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fűszereket, balzsam nedvét, onyxot, galbánt, e fűszereket és tiszta tömjént, egyenlő mértékkel. És csinálj belőlük füstölő szert, a fűszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az" – olvasható a 30. fejezet két versében.
A Gileád balzsamról ismert volt Kleopátra, Egyiptom legendás királynője kedvenc parfümjének összetevője is.
(Jpost/Hetek)