Pestiskarantén Szibériában

A pánikhullám kiindulópontja egy 28 éves nő, Darja Sipilova rejtélyes tragédiája. A fiatal nő a Selehovi Járási Kórházban hunyt el alig két nappal azután, hogy szeptember 29-én magas lázzal és súlyos légzési nehézségekkel beszállították. Sipilova nem volt átlagos beteg: a magas biztonsági fokozatú Irkutszki Pestis Elleni Intézet laboránsaként dolgozott – írja a meduza.ip független orosz hírportál.

Halálának okáról azonnal két, egymásnak ellentmondó feltételezés kapott szárnyra. Az egyik verzió szerint a nő tüdőpestis-fertőzéssel tért haza egy thaiföldi utazásról. A másik, jóval ijesztőbb elmélet szerint a szigorúan őrzött intézeti laboratóriumban munkavégzés közben véletlenül eltört egy veszélyes kórokozót tartalmazó kémcsövet.

Az orosz fogyasztóvédelmi és járványügyi felügyelet sietett leszögezni: az intézetben semmiféle vészhelyzet vagy kórokozó-szivárgás nem történt, az elhunyt szervezetében pedig „nem találtak a szakmai tevékenységével összefüggő mikroorganizmust”. A hivatalos álláspont szerint a laboráns „ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladásban” halt meg.

A hivatalos megnyugtatásnak szánt közleményekkel azonban szöges ellentétben állnak a helyszíni intézkedések és a helyi vezetők megnyilvánulásai. Irkutszkban az 1-es, 3-as és 10-es számú városi klinikai kórházban, az Ivano-Matreninszkaja Gyermekkórházban, valamint az egyik szülészeten is azonnali, háromhetes szelektív karantént rendeltek el.

Bár az orvosok már nyíltan a tüdőpestis jelenlétéről beszélnek, ám a diagnózist senki nem meri leírni a hivatalos kartonokra. Eközben az Izvesztyija információi szerint legalább 197 embert különítettek el és helyeztek karantén alá, miközben Anna Popová orosz főorvos személyesen repült a helyszínre, hogy zárt ajtók mögött tárgyaljon a regionális vezetéssel.

A hatósági reakciót a klasszikus információs zárlat és a digitális nyomok szisztematikus eltüntetése kíséri. Alekszej Cidenov, a szomszédos Burjátföld vezetője először azt írta közösségi oldalán, hogy a pestisben meghalt nő nem járt náluk, majd a bejegyzést gyorsan átírta arra, hogy egy „valószínűleg pestisben meghalt nőről” van szó. Bajkalszk városvezetése felhívást tett közzé, kérve a lakosokat, hogy a felbukkant fertőzés miatt ne utazzanak Selehovba – a posztot órákkal később törölték. Ugyanígy járt el a szövetségi REN TV is, amely egymás után öt, a pestis terjedéséről szóló híradását távolította el a felületeiről.

A szibériai események nem véletlenül váltottak ki állambiztonsági riadót. A köztudatban a pestis középkori betegségként él, amely a bolhák és patkányok közvetítésével pusztított (ez a bubópestis formája). A tüdőpestis (pneumonikus pestis) azonban a kórokozó legveszélyesebb és leggyorsabb megjelenési formája.

A tüdőpestis nem igényel köztes gazdaállatot: cseppfertőzéssel, emberről emberre terjed a levegőben. Lappangási ideje rendkívül rövid – akár 24-48 óra –, és ha a beteget nem kezelik a fertőzés korai szakaszában célzott antibiotikumokkal, a halálozási aránya szinte eléri a 100 százalékot. A tüdő szövetét gyorsan elpusztító betegség fulladást és vérzéses tüdőgyulladást okoz, emiatt a világ legveszélyesebb biológiai fenyegetései és az úgynevezett „A-kategóriás” kórokozók között tartják számon.

Ráadásul a pestis baktériuma nem tűnt el a Földről. Szibéria, Közép-Ázsia, sőt Észak-Amerika bizonyos területein a mai napig jelen van úgynevezett természetes gócpontokban, ahol a vadon élő rágcsálópopulációk hordozzák a fertőzést.