A 19. századi Európa átalakulása járványok árnyékában(Adam Albrecht: Napoleon in burning Moscow, forrás: Wikipédia)
A ragályok elsősorban utazásokkal – hódító, kereskedő és felfedező tevékenységekkel – váltak globális mértékűvé. Minél inkább kibontakozott a modern civilizáció, annál több „dögvész” tört a felszínre. Az ipari forradalom ugyanis nemcsak a vasúti és tengeri közlekedést tette lehetővé, de a kórokozók világszintű elterjedését is.
Bár a pestis a 19. századra jórészt bevégezte több száz éves pusztító hadjáratát, egyes területeknek még jócskán kijutott a szenvedésből.
S közben új ragályok is felbukkantak, hogy a háború és pestis sújtotta országok terheit nehezítsék.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »