Dr. Ábrahám Hajnalka a műsorban arról beszélt, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló mindegyik vakcina több évtizede ismert módon működik. Ugyan nem mindegyiket alkalmazták még ilyen jellegű járványok során, ám ez egy új vírus esetén nem is meglepő. A PTE egyetemi docense elmondta, hogy mind a nyugati, mind a keleti vakcinák rendkívül hatékonyak a vírussal szemben immunválasz előre történő kiváltásában. Ezzel sok esetben nem csak a vírus súlyos tüneteit, hanem még az úgynevezett poszt-Covid tüneteket (fáradékonyság, fejfájás, rossz hangulat, stb.) is enyhíteni lehet. 

Politikai csatározás lehet a háttérben?

Dr. Lukács András biofizikus az AstraZeneca oltás körüli hírek és bejelentések kapcsán leszögezte, hogy érdemes tudni, hogy az orvostudomány kutatásai terén az oxfordi műhely az egyik legkiemelkedőbb. Személyesen is több tucat alkalommal tett már látogatást kollégáival Oxfordban, ahonnan a brit vakcinafejlesztés is elindult. Véleménye szerint az AstraZeneca-oltás egy kiváló fejlesztés, ami a nagy számok alapján is rendkívül hatékony a vírussal szembeni küzdelemben. 

Véleménye szerint a mostani esetek és felfüggesztések hátterében inkább politikai csatározások húzódhatnak meg.

Hiszen Nagy-Britannia a Brexitet követően nem akart az unióval közösen részt venni a járvány elleni küzdelemben, már ami a vakcinákat illeti. Sokan eleinte felelőtlennek minősítették ezért a brit kormányfőt, ám az élet őt igazolta: az ország jelenleg körülbelül annyira van lépéselőnyben Európában, mint amennyire Izrael világszinten. S ezt többnyire a saját fejlesztésű vakcinájának, az AstraZenecának, valamint a Pfizerrel kötött külön szerződésének köszönheti. 

A vérrögképződéssel és halálesetekkel kapcsolatos aggályok talán éppen emiatt a politikai konfliktus miatt lehettek felnagyítva. A gyártó és most már az európai hatóságok is azt mondják, hogy

az AstraZeneca oltás biztonságos, egyáltalán nem látják bizonyítottnak az összefüggést a drámai esetek és az oltások között,

a több 10 millió beadott oltás arányaiban sem produkál több trombózisos esetet, mint ahogy az a lakosságban amúgy előfordult. Ennek ellenére az uniós gyógyszerügynökség még további vizsgálatokat folytat az ügyben. 

Az élet védelme és az abortusz-kérdés

A műsorban szóba kerültek az oltásokkal kapcsolatban a kutatások során felhasznált abortált gyermekek sejtjeinek kérdése is. Lukács ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy bár az orvostudománynak le kellene folytatnia az ehhez kapcsolódó etikai vitákat, azt tudni kell, hogy az érintett oltások esetében (pl. Johnson & Johnson) konkrétan a vakcinák előállításához ilyen sejteket nem használnak fel, hanem arról van szó, hogy a kutatások során a fejlesztésektől teljesen függetlenül abortált magzat sejtjét használták fel orvosi célra úgy, hogy szinte a végtelenségig szaporítják laboratóriumi körülmények között a kinyert sejtet a vírusok tenyésztéséhez, oltások kikutatásához. Erről részletesen itt írtunk. 

Mindent összegezve a műsorban arra jutottak a beszélgetés résztvevői, hogy az oltások mellékhatásai ugyan nagyon minimális és szélsőséges esetben járhatnak adott esetben akár halállal is (ám ilyen esetről teljesen bizonyítottan még nem számoltak be a mostani oltások során), de ez ugyanúgy elmondható akár az olyan rutinszerű műtétekről is, mint például egy mandula-műtét. A COVID-vírus pusztításával és a több mint egy éve tartó korlátozások hatásaival összemérve ezek a kockázatok teljesen eltörpülnek.

Tekintve, hogy semmilyen más fegyverünk nincsen látható szinten a vírussal szemben, az oltás pedig láthatóan rövid távon is megoldást jelent - a szakemberek szinte kivétel nélkül azt javasolják: aki csak teheti, oltassa be magát, bármelyik rendelkezésre álló vakcinával, akár az AstraZenecával is.