A Vatikán mellett az Amerikai Katolikus Püspökök Konferenciája is nyilatkozatban szögezte le, hogy minden katolikus hívő morális kötelessége, hogy magát is másokat is megvédjen a koronavírus-fertőzéstől azzal, hogy beoltatja magát.
Amennyiben azonban van választási lehetősége és dönthet más oltóanyag mellett, arra kérik, kerülje a Johnson & Johnson vakcinát, és inkább a Moderna vagy Pfizer oltóanyagot válassza.
Bizonyos egyházmegyék, például az Észak-Dakotai Bismark március elején még ennél is elutasítóbb álláspontra helyezkedett, kijelentette, hogy a vakcina "erkölcsileg kompromittálódott" ezért semmiképpen sem fogadhatják el a katolikusok. Az egyházmegye később visszakozott.
Az oltóanyagot azért látják problematikusnak, mivel
fejlesztésénél és gyártásánál is abortált magzati szövetet használt fel a cég.
A Pfizer és a Moderna vakcinák is okozhatnak dilemmát, hiszen mindkettőnél használtak fel abortált magzati sejteket a korai tesztelésnél, ugyanakkor a gyártásnál már nem.
Ennek ellenére Ferenc pápát és XVI. Benedek volt pápát is Pfizer vakcinával oltották be még január 13-án.
A Vatikán nyilatkozata szerint a katolikus híveknek kötelességük a közjó védelme, és a vakcinákat jó lelkiismerettel el lehet fogadni, úgy hogy az nem jelenti az abortusz támogatását, melyből származó sejteket használtak fel a gyártás során.
A Johnson & Johnson cég szerint valóban használnak sejteket a vakcina gyártása során, de azok magába az oltóanyagba nem kerülnek bele.
Időről időre felmerül az oltásokkal kapcsolatban az az etikai dilemma, hogy mennyire elfogadható, hogy bizonyos védőoltások előállításához abortált magzatok sejtjeit is felhasználják. A tudomány szempontjából a válasz egyértelműnek tűnik, keresztény szervezetek között azonban nincs teljes egyetértés. A Hetek többször is foglalkozott az elmúlt években ezzel a kérdéssel, a szakértő megszólalóink válaszait ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
A Hetek legújabb, vakcinák biztonságát tárgyaló podcastműsorában többek között erről a témáról is szó esik:
(USA Today/Hetek)