te is a támogatónk! " />
Mit tehetünk a gyerekek között terjedő, sokszor életveszélyes online kihívások ellen? 
Fontos a szülői tudatosság növelése
Mit tehetünk a gyerekek között terjedő, sokszor életveszélyes online kihívások ellen? 

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2022. 09. 30.
„Újabb halálos kihívás terjed a gyerekek között” – gyakori cím a médiában, de sajnos sokan nem is sejtik, hogy miről szól egy-egy virtuális kihívás és mitől veszélyes. 

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének tanácsadó testületeként működő Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal szeptember 28-i ülésén az online kihívások veszélyeivel, visszaszorításuk lehetőségeivel és a szülői tudatosság növelésének fontosságával foglalkozott. 

A Hetekhez is eljuttatott közlemény szerint az online kihívások terjedése nem csupán az online tér és a közösségi szolgáltatások velejárója, mindinkább a fiatal korosztály, különösen a tinédzserek sajátos szocializációjának a része. 

Igazán jelentős veszéllyé mégis az elmúlt évek trendszerűen terjedő és egyre nagyobb fizikai és mentális veszélyeztetettséggel járó, önkárosítást vagy akár halált eredményező online terjedő kihívások váltak.

A szakirodalom alapvetően a veszélyes és veszélytelen virtuális kihívások között tesz különbséget. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó Ice Bucket kihívást. 

A gond nem ezekkel van, hanem azon kihívásokkal, amelyek a résztvevőket vagy másokat fizikai, pszichikai veszélynek teszik ki. Ilyenek például az önkárosításra, mérgező anyagok belégzésére vagy fogyasztására, illetve egyéb súlyos sérüléssel járó cselekedetekre bíztató kihívások. 

Csak néhány az utóbbi években elterjedt veszélyes, sőt halált is okozó kihívások közül:

Kék Bálna-kihívás, Fahéj-kihívás, Autó szörf-kihívás, Kiki-kihívás, Benadryl-kihívás, Blackout-kihívás, Mosókapszula-kihívás, Radír-kihívás, Jég és só-kihívás.

Az online terjedő trendek népszerűségének számos oka lehet, amelyek a kiskorúak esetében főként a társadalmi hovatartozás, a csoporttudat és kötődéseik fontosságában keresendők. A szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki.

A veszélyes online kihívások hatásai

A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal véleménye szerint ezen kihívások legveszélyesebb hatása a szándékos önkárosítás lehet. 

Az önkárosítást, olyan szándékos önsértésként vagy önmérgezésként határozza meg a szakirodalom, amely általában 13 és 15 éves kor között kezdődik, és ezt követően válik gyakoribbá, különösen lányok esetében.

A Kék Bálna-kihívás éppen ezeket a fiatalokat találta meg. A szorongó, elszigetelődő gyerekek kiszolgáltatott helyzetére apellált, és az önsértésen túl öngyilkosság elkövetésében csúcsosodott ki.

A szándékos önkárosítástól eltérően vannak olyan esetek, amelyek során az ideiglenes vagy maradandó egészségromlás a kihívás közvetlen következménye. Ilyen volt a hazánkban is megjelenő Fahéj-kihívás, amely során a résztvevők nagy mennyiségű fahéj elfogyasztására vállalkoznak. A fahéj belélegzése tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat.

A járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája az úgynevezett Blackout-kihívás is, amely annak 2008 körüli felbukkanását követően a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként különösen a gyermekek esetén fulladásos halál is bekövetkezhet.

Hazai esetek közül a Vonat-szelfi jelenség terjedt el, amely az álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul. A kihívás idén – sajnálatos módon – több esetben is tragédiával végződött.

Változások kellettek 

Az online kihívások terjedését a közösségi média is nagymértékben elősegítette. Így a YouTube, a Facebook, a Snapchat és a WhatsApp, sőt mára már kifejezetten a TikTok vált az online kihívások megjelenésében, valamint terjedésében leginkább érintett felületté. Az egyre több veszélyt és halált okozó kihívások ellen viszont lépni kellett. A nagy elérésű közösségi média oldalak zömében változtattak közösségi irányelveiken és szigorúbb fellépést hirdettek az ilyen jellegű tartalmakkal szemben.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy ez a feladat ugyanakkor nem csak a közösségi médiára hárul, a szülői tudatosság növelése is legalább annyira fontos.

Közös érdekünk, hogy a szülő felismerje, ha a gyermeke bajban van, így akár olyan trendet jelentő online kihívásokban vesz részt, amelyek testi épségét vagy mentális egészségét veszélyeztetik. Ennek érdekében ismerniük kell az új online trendeket és segítséget kell nyújtaniuk ezek elkerülésében, értelmezésében és a káros hatások korai észlelésében.

A téma fontosságára és aktualitására tekintettel a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy a kérdést a tagok által képviselt szervezetek bevonásával további vizsgálatnak vetik alá és egy következő ülésükön ismét napirendre tűzik.

(Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!