Fotó: iStock
Első ízben a 2010-es évek elején jelentek meg az alternatív online felületek, melyek népszerűsége a kezdeti nehézségek ellenére igencsak megnőtt napjainkra. A Twitternek, a Facebooknak vagy akár a YouTube-nak is megtalálhatjuk köztük a változatait.
A felhasználók jellemzően olyan felületekre tértek át, melyek kevesebb tartalommoderálást, de annál több adatvédelmi funkciót ígérnek. A baloldali politikai elit ugyanis immár rutinszerűen használja a nagy magántechcégeket a cenzúra intézményeiként.
Több ezer konzervatív felhasználót tiltottak ki a Twitterről még december elején, nem sokkal az új vezérigazgató, Parag Agrawal kinevezése után, és nem ez volt az első hasonló „tisztogatás”. Az érintettek közül többen a Gab nevű alternatív közösségimédia-felületre váltottak.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »