Talán visszanézve már meglepő lehet, de a Twitter kezdeti éveiben a vállalat vezetői a közösségi hálózatot „a szólásszabadság pártja, a szólásszabadság szárnyaként” emlegették. A 2016-os választások után sokan bizonyítottnak látták, hogy a közösségi hálót orosz trollok használták fel félretájékoztatásra. A moderálásért felelős csapat, saját elmondása szerint a fake news és a félretájékoztatás elleni harc jegyében, ekkor kapcsolt rá igazán a cenzúrára. Polgárjogi csoportok panaszkodtak, hogy nem tesznek eleget; a konzervatívok pedig az egyre növekvő cenzúrát sérelmezték, ahogy egyre több felhasználó és oldal tűnt el a platformról. Ez vezetett el végül a magát „szólásszabadság abszolutistának” tituláló Elon Musk színre lépéséig, aki ígéretet tett arra, hogy megszünteti a politikai alapú moderálást a felületen.
„Az új Twitter-politika a szólásszabadságé, de nem az elérés szabadságáé”
– jelentette ki ugyanakkor, hozzátéve, hogy a negatív és gyűlöletkeltő tweetek kevésbé lesznek láthatóak, és nem fognak pénzt keresni a cégnek.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.12.02. (XXVI/48)
