A Nemzetközi Büntetőbíróság döntéséről Szijjártó Péter kedden telefonon egyeztetett Gabi Askenázi izraeli külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter bejegyzésében kiemelte: a magyar kormány már az eljárás során jelezte, hogy álláspontja szerint "Palesztina" nem rendelkezik büntető joghatósággal izraeli állampolgárok felett.

"Mi mindig is támogattuk Izrael önvédelemhez fűződő jogát, és hisszük, hogy csak a kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalások vezethetnek el a békéhez a térségben"

- írta a miniszter, megjegyezve: "a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése sajnos nem visz ehhez közelebb".

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmeket elbíráló bírói tanácsa (Pre-Trial Chamber) pénteken hozott döntése szerint a büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények és atrocitások kivizsgálása ügyében.

A büntetőbíróság tájékoztatása szerint alapokmánya (az úgynevezett római statútum) értelmében a bíróság részes államai közé tartoznak a palesztin területek is, így a bíróság joghatósága kiterjed az Izrael által az 1967-es háborúban "megszállt" területekre, Gázára, Ciszjordániára, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.

Szijjártó Péter még tavaly februárban hivatalos dokumentumot írt alá, mellyel Izrael mellé állt a Nemzetközi Büntetőbírósággal és vádjaival szemben, megerősítve, hogy annak nincs jogköre a zsidó állam felett ítélkezni állítólagos ciszjordániai, gázai, kelet-jeruzsálemi háborús bűneit illetőleg.

Budapest abban is kételkedik, hogy

„Palesztina betölti az államisághoz szükséges feltételeket, így a bíróság jogköre nem feltétlenül terjed ki az úgynevezett megszállt palesztin területekre.”

Magyarország 2019 májusában külkereskedelmi központot nyitott Jeruzsálemben. Mi vagyunk az egyetlen olyan Európai Uniós tagállam, melynek diplomáciai státuszú irodája van a fővárosban. 

A Hetek korábbi lapszámában bővebben is foglalkoztunk az Izrael ellen folyó nemzetközi jogi háborúval, a cikket itt olvashatja el.

(MTI/Hetek)