A hágai székhelyű uniós testület jelentése szerint a kockázatot főként a dzsihadista beállítottságú és a jobboldali szélsőségesek jelentik. A terrorista és erőszakos szélsőséges támadásokat Európában elősorban magányos elkövetők vitték véghez. 

Tavaly 15 terrortámadást vagy merényletkísérletet regisztráltak az EU-ban, míg 2020-ban ezek száma 57 volt.

A tavalyi terrortámadások közül hármat dzsihadisták, egyet pedig szélsőbaloldali elkövető vitt véghez, a többit meghiúsították a hatóságok. Ugyancsak tavaly 388 embert tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Több mint kétharmadukat Ausztriában, Franciaországban és Spanyolországban elkövetett dzsihadista terrorcselekményekkel kapcsolatos nyomozások nyomán vették őrizetbe.

A 2021-ben véghezvitt terrortámadásokban az elkövetők olyan fegyvereket használtak, amelyek viszonylag könnyen beszerezhetők, és amelyek összeszereléséhez vagy használatához nem szükségesek speciális készségek. 

A jelentésben az áll, hogy 2021-ben az interneten terjesztett terrorista propaganda főként a koronavírus-járványhoz kapcsolódott. Egyes uniós tagállamokban megjelent a járványügyi korlátozásokkal összefüggő, kormányellenes erőszakos szélsőségesség, amely nem kapcsolódik a hagyományos a terrorista tevékenységekhez - tette hozzá a testület.

A kutatás megállapításai szerint a tagállamok terrorfenyegetettségét nem befolyásolta közvetlenül a tálibok 2021-es afganisztáni hatalomátvétele, de az ukrajnai orosz invázió és a koronavírus-járvány hatásai az elkövetkező években biztonsági kockázatot fognak jelenteni.

Catherine de Bolle, az Europol igazgatója nyilatkozatában elmondta: "a jelentés következtetései megerősítik, hogy a terrorizmus továbbra is valós veszélyt jelent az EU-ban". Mint mondta, a geopolitikai változások és Oroszország Ukrajna elleni háborúja tartósan kihat majd az EU biztonságára. Véleménye szerint az ukrajnai háború máris számos radikalizálódott személyt vonzott a tagállamokból, akik mindkét oldalon csatlakoztak a harcokhoz.

(Hetek / MTI)