Egy plébánia szekrényében valószínűleg Szent László egyik csontjára akadtak rá

Egy plébánia szekrényében valószínűleg Szent László egyik csontjára akadtak rá

forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja / YouTube

A vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel I. (Szent) László magyar király földi maradványaihoz tartozik a mezőkövesdi plébánia egyik szekrényéből előkerült lábszárcsonttöredék; az ereklyéről az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn.

A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő. A csonttöredék a Szent László Plébánián egy szekrényben lappangott két évvel ezelőttig – írja a Válasz Online.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Dinyési János helytörténész felidézte, hogy két éve november elején keresték meg a mezőkövesdi plébániáról, ahol megmutatták neki az ereklyét tartalmazó fémdobozt. A továbbiakban saját hatáskörben egy szénizotópos kormeghatározást végeztettek. Elmondta, hogy sikerült az ereklye útját is feltárni, így végül úgy tudták átadni vizsgálatra, hogy volt egy kormeghatározásuk, és volt egy viszonylag koherens történelmi hátterük is.

Solymosi László történész I. László szentté avatására hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a szentté avatás része az, hogy az eredeti sírból kiveszik a maradványokat, majd újra eltemetik egy díszesebb helyen. Az exhumálás tehát alkalmat adott arra, hogy ereklyéket vegyenek el az adott személytől - mutatott rá, hozzátéve: Szent László 1095-ben halt meg, majd 1192-ben volt a szentté avatása. Kitért arra is, hogy 120 fölött van azoknak a helységeknek a száma, amelyek Szent Lászlóhoz kötődnek, tehát az országon belül is legalább 120 helyre elkerült annak idején az ereklye.

A csont genetikai vizsgálatának menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az intézet munkatársa tartott előadást. Elmondta: a genetikai vizsgálatokat megelőzően szénizotópos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye megerősítette, hogy a csont kora 995 és 1149 közé tehető, amibe beleesik Szent László király 1095-ös halálozási dátuma. Így tudományosan is indokolttá vált a genetikai vizsgálatok megkezdése.

A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetben végezték el, a győri Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve. Az eredmények szerint a csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetőleg szennyezett DNS-állomány a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy annak férfitestvére.

A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián történt átadás-átvételt követően találták meg egy fémdobozban, Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae, azaz Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja felirattal. A visszaemlékezések szerint az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, majd szinte teljesen feledésbe merült.

(MTI / Válasz Online)

Itt állítsd be, hogy a Google kereső elöl hozza a hetek.hu-s találatokat
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!