forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja / YouTube
A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő. A csonttöredék a Szent László Plébánián egy szekrényben lappangott két évvel ezelőttig – írja a Válasz Online.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
Dinyési János helytörténész felidézte, hogy két éve november elején keresték meg a mezőkövesdi plébániáról, ahol megmutatták neki az ereklyét tartalmazó fémdobozt. A továbbiakban saját hatáskörben egy szénizotópos kormeghatározást végeztettek. Elmondta, hogy sikerült az ereklye útját is feltárni, így végül úgy tudták átadni vizsgálatra, hogy volt egy kormeghatározásuk, és volt egy viszonylag koherens történelmi hátterük is.
Solymosi László történész I. László szentté avatására hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a szentté avatás része az, hogy az eredeti sírból kiveszik a maradványokat, majd újra eltemetik egy díszesebb helyen. Az exhumálás tehát alkalmat adott arra, hogy ereklyéket vegyenek el az adott személytől - mutatott rá, hozzátéve: Szent László 1095-ben halt meg, majd 1192-ben volt a szentté avatása. Kitért arra is, hogy 120 fölött van azoknak a helységeknek a száma, amelyek Szent Lászlóhoz kötődnek, tehát az országon belül is legalább 120 helyre elkerült annak idején az ereklye.
A csont genetikai vizsgálatának menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az intézet munkatársa tartott előadást. Elmondta: a genetikai vizsgálatokat megelőzően szénizotópos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye megerősítette, hogy a csont kora 995 és 1149 közé tehető, amibe beleesik Szent László király 1095-ös halálozási dátuma. Így tudományosan is indokolttá vált a genetikai vizsgálatok megkezdése.
A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetben végezték el, a győri Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve. Az eredmények szerint a csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetőleg szennyezett DNS-állomány a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy annak férfitestvére.
A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián történt átadás-átvételt követően találták meg egy fémdobozban, Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae, azaz Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja felirattal. A visszaemlékezések szerint az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, majd szinte teljesen feledésbe merült.
(MTI / Válasz Online)
hetilap
hetilap