A Gabbard-jelentés azt is leszögezi, hogy a laborokban kórokozók vannak, amelyeknek a jelenléte a háború miatt kockázatot jelenthet. A WHO most azt tanácsolta Ukrajnának, hogy semmisítsen meg magas kockázatú kórokozókat a közegészségügyi laborokban, hogy elkerülje a kiszivárgást.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

Tulsi Gabbard vizsgálatának középpontjában azok a laborok állnak, amelyek közegészségügyi, járványvédelmi vagy biobiztonsági kutatásokat végeznek, és amelyekhez az Egyesült Államok a Pentagon Biological Threat Reduction Programján keresztül évek óta kapcsolódott – írja a Newsweek.

A Reuters 2022-ben azt írta, hogy az USA és Ukrajna együttműködése célja a veszélyes kórokozók biztonságos kezelése volt, és nem talált bizonyítékot arra, hogy Ukrajnában amerikai irányítású biológiai fegyverprogram működne.

Az ENSZ 2022 márciusában szintén jelezte, hogy nincs tudomása ukrajnai biológiai fegyverprogramról.

A most nyilvánosságra hozott információk megerősítik, hogy Ukrajnában működtek és működnek olyan egészségügyi és kutatási intézmények, amelyekhez amerikai, európai vagy WHO-s támogatás is kapcsolódott. A 2022-es orosz invázió idején az amerikai és ukrán hatóságok azt hangsúlyozták, hogy a cél a veszélyes minták és toxinok biztosítása, nehogy azok rossz kezekbe kerüljenek.

Fontos megjegyezni, hogy a biolaborok létezése önmagában nem jelenti azt, hogy ezekben feltétlenül biológiai fegyvereket állítanak elő, mert sok esetben az ezekben folyó kutatások és tevékenységek célja a járványtani, állategészségügyi vagy közegészségügyi infrastruktúra támogatása.

Gabbard kijelentéseiben ugyanakkor hangsúlyosan szerepel, miszerint a vizsgálat célja, hogy átvilágítsa az amerikai forrásból finanszírozott külföldi laborhálózatokat, és feltárja azt, hol folytathatnak veszélyes vírusmanipulációs kutatásokat. Jelenleg az bizonyított tény, hogy vannak amerikai támogatású vagy korábban támogatott ukrajnai biológiai kutatási kapacitások, és ezek biztonsága, átláthatósága körüli vita most újra napirendre került.

Kinek a propagandája?

A vizsgálat nagy feltűnést keltett, miután Oroszország  2022 óta rendszeresen használja a „biolaborok Ukrajnában” narratívát saját háborús kommunikációjában, amit eddig a nyugati kormányok dezinformációnak bélyegetek. Most az amerikai hírszerzés igazgatója által indított vizsgálat azt tükrözi, hogy

valójában a nyugati média és politikusok gyártottak propagandát a témában, míg az orosz propagandának minősített állítások legalábbis részben tényekre épültek.

A leleplezés vitát váltott ki Washingtonban, ahol hangsúlyozzák, ez még nem jelenti azt, hogy az orosz állítások teljes körűen igazolást nyertek, miszerint léteznek tiltott biológiai fegyverek Ukrajnában, annyit viszont igen, hogy az amerikai biobiztonsági rendszer átláthatóságát komolyabb ellenőrzés kell helyezni.

Súlyos következményekre figyelmeztetnek

Amennyiben Gabbard további vizsgálata biofegyverek előállítására vonatkozó konkrét dokumentumokat, finanszírozási láncokat és kutatási protokollokat tár fel, az több súlyos következménnyel járhat. Egyrészt szigorodhat az amerikai külföldi biológiai együttműködések ellenőrzése, másrészt új politikai nyomás helyeződhet azokra az intézményekre, amelyek korábban a biobiztonság és a közegészségügy nevében kaptak támogatást.

Harmadrészt a téma belpolitikai fegyverré válhat az Egyesült Államokban, különösen a hírszerzési ügynökségek és a demokrata adminisztráció korábbi félrevezető kommunikációja miatt.

Korábban orosz állítások szerint ukrán laborokban bizonyítékot találtak „katonai biológiai programra”, de a Reuters akkor azt írta, hogy ezek az állítások nem voltak ellenőrizhetők, és az ENSZ sem talált bizonyítékot ukrajnai biológiai fegyverprogramra. A Biden-kormányzat idején az Egyesült Államok és Ukrajna is tagadta, hogy biológiai fegyvereket fejlesztettek volna.

Kockázatok laborkísérletek

A Gabbard jelentés a fő kockázati tényezők közé sorolja az ún. „gain-of-function” (magyarul funkciónyereség) kutatást, amely egy olyan virológiai és mikrobiológiai eljárás, amely során a kutatók szándékosan úgy módosítják a mikroorganizmusok (például vírusok vagy baktériumok) genetikai állományát, hogy azok új tulajdonságokat – funkciókat – sajátítsanak el.

Ezek a kutatások többek között a vírusok evolúciójának szimulálását végzik, amely során a tudósok azt vizsgálják, miként válhat egy állatról emberre terjedő vírus még fertőzőbbé vagy halálosabbá. A hivatalos magyarázat szerint az új tulajdonságok megismerésével a szakemberek felkészülhetnek a jövőbeli pandémiákra, így gyorsabban tudnak hatásos vakcinákat és terápiákat tervezni és segít megérteni, hogy a természetben keringő vírusok milyen mutációk révén válhatnak veszélyessé az emberiségre.

A folyamat során a kutatók felgyorsítják a természetes evolúciós folyamatokat, például úgy, hogy a vírust többször egymás után átoltják új sejttenyészetekbe.

Amelyik vírus túléli és szaporodik az új környezetben, az új tulajdonságokra tesz szert. Ez a tudományterület óriási viták tárgya, mivel a magas kockázatokkal is jár. Egy-egy veszélyesebb kórokozó létrehozása (például a fertőzőképesség növelése vagy az immunrendszer kijátszásának képessége) laboratóriumi balesetek vagy a nem szándékos szabadulás veszélye miatt rendkívüli, akár globális veszélyt jelenthet, amint azt a Covid-19 és a funkciónyereség közötti összefüggések mutatják.

A világjárvány eredetét övező tudományos és politikai viták középpontjában áll, két szempontból is: a vírus feltételezett laboratóriumi eredetére és a világjárvány óta végzett vakcinakutatásokra.

A laboratóriumi szivárgás elmélete (Lab-Leak Theory) szerint a SARS-CoV-2 vírus nem természetes úton (állatról emberre terjedve) jelent meg, hanem egy kutatási baleset során szabadult ki. A járvány kiindulópontjában, Wuhanban működik a Wuhani Virológiai Intézet (WIV), ahol a kutatók korábban denevér-koronavírusokat vizsgáltak és genetikai módosításokat végeztek velük.

A laboratóriumban olyan funkciónyereség kutatásokat végezhettek, amelyek során a vadon élő koronavírusokat szándékosan fertőzőbbé vagy emberi sejtek megbetegítésére alkalmassá tették, és ez a módosított vírus szivároghatott ki.

Nyilvánosságra került az is, hogy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) – részben az Anthony Fauci által vezetett ügynökségen keresztül – támogatásokat nyújtott egy EcoHealth Alliance nevű szervezetnek, amely a wuhani laboratóriummal együttműködve kutatott denevér-koronavírusokat. Éveken át tartó kongresszusi vizsgálatok zajlottak arról, hogy ezek a támogatott projektek

kimerítették-e a veszélyes funkciónyereség kutatások fogalmát, és hogy a hivatalnokok félrevezették-e a közvéleményt a kockázatokkal kapcsolatban.

A tudományos közösség jelenleg megosztott, és nincs egyértelmű, minden kétséget kizáró bizonyíték egyik elméletre sem. A természetes eredet mellett szóló érv, hogy számos evolúciós biológus hangsúlyozza, miszerint a vírus genomja és a wuhani piachoz köthető korai minták a természetes, állati piacról történő átterjedést (zoonózis) támasztják alá. A laboratóriumi eredet mellett viszont az áll, hogy az amerikai Kongresszus különbizottságának jelentései és egyes hírszerzési elemzések szerint a laboratóriumi baleset hipotézise a hiányos kínai adatszolgáltatások és a wuhani kutatások jellege miatt továbbra is kifejezetten valószínű forgatókönyv.

A témával kapcsolatban a HetekLive csatornán látható tényfeltáró riport, amely angol nyelven érhető el: