Havonta átlagosan 30-40 ezer forint költséggel jár egy gyermek nevelése, de ez az összeg az életkor előrehaladtával akár 90 ezer forintra is emelkedhet a szülők és a gyermeket tervezők becslése alapján. Egy gyermek felnevelése az egyetem vagy főiskola elvégzéséig így átlagosan 13-15 millió forint plusz­költséget jelent a családnak. Minden második családban a felnőtt, dolgozó gyermeket is támogatják. A megkérdezettek számára a legfontosabb cél a továbbtanulás és az  otthonteremtés elősegítése.

Fokozná az Egyesült Államok az üzleti és kereskedelmi együttműködést az Európai Unióval, hogy még több munkahelyet teremthessenek mindkét kontinensen. Szakértők azt javasolják, hogy ehhez kössön átfogó megállapodást a két „állam”.

Lukács Csaba a múlt héten járt harmadszor Észak-Koreában a Baptista Szeretetszolgálat küldöttségével. Ezúttal azért ment, hogy filmet forgasson a két szomszédos állam fegyverszünetének 60. évfordulója alkalmából, de mire megérkezett, a kommunista fél felmondta a békét. A Magyar Nemzet újságíróját Dél-Koreában értük utol.

Vezetett világbajnoki elődöntőt, olimpiai döntőt, Bajnokok Ligája-döntőt, 2011-ben az Év legjobb labdarúgó-játékvezetőjének választották. Számunkra ő képviseli a magyar labdarúgást a nemzetközi színtéren. Kassai Viktor a Heteknek adott interjút.

Niszán hó 27-én (2013-ban április 7-8.) emlékeznek meg a zsidó világban a holokauszt áldozatairól és hőseiről. Ez a dátum az 1943-ban, pészach előestéjén kitört varsói gettófelkeléshez kapcsolódik. A Gergely-naptár szerint abban az évben április 19-én kezdődött a zsidó ellen­állók fegyveres akciója a nácikkal szemben. A lázadások és fegyveres harcok általában az után törtek ki, hogy a gettókból már deportálták azokat, akiken a nácik meg­bosszulhatták volna veszteségeiket.

Anfal, vagyis a kurdok tervszerű kiirtása – egy újabb kifejezés, amit a világnak meg kell tanulnia. A kurdisztáni regionális kormány szakminisztere a Heteken keresztül kéri a Magyar Parlamentet, hogy Nagy-Britannia és Svédország után Magyarország is ismerje el népirtásnak az 1988-ban történt iraki eseményeket.

„A Hamasz továbbra sem tárgyal a cionista entitással, továbbra sem ismerjük el államkénti létezését, és nem mondunk le egyetlen négyzetcentiméternyi palesztin földről sem” – nyilatkozta a Heteknek Dr. Szalem Szalam, a Hamasz egyik alapító tagja. A Gázai övezet képviselője beszélt az új egyiptomi kormányhoz fűződő viszonyukról, valamint elismerte, hogy a tavaly novemberi rakétatámadásokban olyan fegyvereket is bevetettek, amelyeket Irántól kaptak.

Sorra vehetők persze mindazok a szempontok, amelyek alapján lekicsinyelhetjük egy-egy időközi képviselőválasztás jelentőségét, hiszen kétségtelen, hogy általában csakugyan alacsony a részvételi arány, és az eredmény nem tekinthető reprezentatívnak a közelgő országgyűlési voksolásra nézve. De hát látnivaló, hogy a vesztes pártok leginkább csak utólag igyekeznek bagatellizálni az ilyen megmérettetést; amíg még kampányolnak, addig természetszerűen nagy jelentőséget tulajdonítanak a remélt sikernek. Megesik azonban, hogy az alulmaradtak is igyekeznek felértékelni szereplésüket – legalább valami szépségflastromot próbálnak ragasztani a kudarcra.

Az „örök második”, a „politika megszállottja”, „az állam szolgálója” vagy éppen az „euró megmentője”. Mind mind olyan jelző, amellyel a német és a nemzetközi sajtó az európai politikai elit egyik legrégebbi és legtapasztaltabb, ugyanakkor legtalányosabb figuráját illetik. Ő Wolfgang Schäuble, a kerekesszékes német pénzügyminiszter, Német­ország szürke eminenciása, Angela Merkel „elválaszt­hatatlan párja”. Írásunkban nem mindennapi karrier­történetébe tekintünk bele.

Cunamik, hurrikánok, orkánok, aktivizálódó vulkánok, földrengések, özönvizek, aszályok, egész országokat megbénító hóviharok – és a sor még folytatható lenne. Mindezen események az utóbbi időben, úgy tűnik, megsokasodtak, és lassan már az lesz szokatlan, ha nem történik semmi rendkívüli. Kutatók szerint a következő 20-30 évben még több természeti katasztrófára kerül majd sor.

Nem csak élelmiszerek és kozmetikai termékek előállításához használnak abortált magzatokból származó sejtvonalakat a fejlesztő cégek. A Magyarországon is forgalomban lévő védőoltások közül többet is ezzel a technológiával állítottak elő – hívta fel figyelmünket múlt heti cikkünk kapcsán egy gyógyszerkutatásban dolgozó olvasónk. Szántai-Kis Csaba szerint a téma etikai vonatkozásai legalább annyira érdekesek, mint maga a tudományos teljesítmény.

Az Obama-adminisztráció a jövőben kevesebb pénzt kíván védelmi célokba pumpálni. A fásult amerikai közélet irányítói a kimerült lakosság „érdekeire tekintettel” bejelentették, hogy felhagynak minden komolyabb katonai tevékenységgel, és nem lesz több megszállás. A források elvonása azonban egy többé-kevésbé sikeresen működő partnerállami rendszert áshat alá a világ számos pontján.

A lóhúsbotrány után újabb napvilágra kerülő „titkok” borzolhatják a kedélyeket: Szabó Marcel zöldombudsman vizsgálatot indított az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználásával kapcsolatban. A bejelentést felületesen olvasók egyből arra asszociálhattak, hogy abortált magzatok sejtjei kerülnek bizonyos termékekbe. Erről ugyan a téma szakértői szerint szó sincs, ám a szóban forgó technológia mégis bőven vet fel etikai és  fogyasztóvédelmi kérdéseket.

Nem volt jó napja a magyar kormánynak március 14-én, személyesen a miniszterelnöknek sem. Elébb a Bundestagban folyt egy órán át a vita a Budapesten elfogadott alkotmánymódosításról és annak lehetséges szankcionálásáról, s a témáról szinte ugyanakkor Brüsszelben is tárgyaltak az uniós csúcstalálkozó kormányfői. Berlinben az ellenzéki SPD frakcióvezetője, Frank-Walter Steinmeier a kormány eddiginél egyértelműbb állásfoglalását sürgette a magyar fejleményekkel kapcsolatban, noha Angela Merkel és külügyminisztere, Guido Westerwelle nemrég már figyelmeztette Orbán Viktort, hogy aggályosnak tekinti, amit az alkotmánnyal művel. A kormánypárti frakciók, vagyis a CDU és a CSU képviselői most ugyan visszafogottságra intettek, ugyanakkor azonban kijelentették, hogy indokoltnak tartják az alkotmánymódosítás miatt megfogalmazott aggodalmakat. Szó mi szó, a bajor parlament elnöknője az alkotmánymódosítás kritikájaként épp a napokban nem volt hajlandó fogadni az egyébként hivatalos látogatáson Münchenben tartózkodó Kövér Lászlót. Ez a példátlan diplomáciai elutasítás komoly visszhangot keltett Németországban, hiszen mindeddig a CSU számított Orbán legelnézőbb támogatójának.

Orbán Gábor közgazdászt jelöli a Nemzetgazdasági Minisztérium megüresedett adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkári posztjára Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kinevezés is azt mutatja, hogy az új gazdasági miniszter óvatosan ellép a Matolcsy György fémjelezte unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikától.

Matracokon fekszenek sorban a hajléktalanok a főváros szívében, az árkádok alatt a Ferenciek terén, a metróaluljárót ugyanis berácsozták. A hajléktalanok utcai életvitelt ezentúl csak az önkormányzatok által kijelölt „türelmi zónákban” folytathatnak, legalábbis a módosított alaptörvény szerint. Jogvédők úgy vélik, ez a személyi szabadság korlátozását jelenti, míg Pálvölgyi Gabriella főorvos szerint legalább ennyire fontos a méltósághoz való jog is. Az Orvosi Krízis Szolgálat vezetőjével a BMSZKI Szabolcs utcai új hajléktalangondozó központjá­ban beszélgettünk.

Nem csak nálunk vitás kérdés a droghasználattal kapcsolatos szabályozás. Vannak országok, amelyek intézkedései nyomán valódi fejlődés figyelhető meg a drog elleni harcban, más országok viszont melegágyává váltak a házilag termesztett vadkendernek és az illegális droglaboratóriumoknak. Így történt ez Csehországban is, ahol két éve liberalizálták a drogtörvényeket.

Újabb fordulatot vett az úgynevezett „Lippai-ügy”. A tavaly év végén kirobbant árverési eljárással kapcsolatos botrány már eddig is számos meglepetéssel szolgált. Például az eljárásról készült hanganyagból világossá vált, hogy Lippai László maga kérte autója árverezését, míg a végrehajtó le akarta erről beszélni őt. A történet legújabb fejleménye, hogy a bíróság felfüggesztette a színész autóját elárverező végrehajtót. Az ügy mögött többen a végrehajtók közötti belső harcokat sejtik.

Az elkövetkezendő években a méhek­ről nem csupán a méz, a méhkas vagy a virágpor, hanem akár a HIV-vírus is eszünkbe juthat majd. A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karán dolgozó kutatók legújabb vizsgálatai szerint ugyanis a méhméreg alkalmas az AIDS-et okozó vírus eliminálására. Ezzel a felfedezéssel párhuzamosan járta be a világot a hír, miszerint egy HIV-pozitív anyától származó kislány­ban sikeresen semmisítették meg a kórokozót, megelőzve ezzel a sejtek megfertőződését és a betegség kialakulását.