Az iráni rendőrség és a biztonsági erők könnygáz mellett éles lőszert is bevetettek vasárnap éjjel a tüntetők ellen a teheráni Szabadság (Azadi) téren, hogy feloszlassák az ukrán utasszállító repülőgép lelövésének hatósági kezelése, kezdeti tagadása miatt tartott tiltakozó megmozdulást. A teheráni vezetés felháborító hazudozása joggal vívta ki az irániak haragját. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján azonban sajnos úgy tűnik, a tévesen azonosított polgári repülők messze nem csak a hírhedt Iráni Forradalmi Gárda által voltak fenyegetve, mint ahogy a légvédelem és a polgári repülőgépek végzetes találkozásai utáni kormányzati hazudozás sem Irán-specifikus.
A Korean Air Lines Boeing 747-es repülőgépét 1983. szeptember 1-jén hajnalban lőtte le a szovjet légvédelem SzU–15TM elfogóvadász repülőgépe.
A gépen utazó 269 ember, közöttük egy amerikai kongresszusi képviselő, meghalt. A repülőgép New Yorkból tartott Szöulba. Útja a Csendes-óceán északi részén vezetett, de a tervezett útvonaltól jelentősen eltért nyugati irányban, aminek következtében szovjet légtérbe került. Itt átrepült a katonai létesítményekkel teli Kamcsatka-félsziget légterén – a tervezett útvonalától jó 300 kilométerrel nyugatabbra tévedve. Már majdnem elhagyta a Szovjetunió légterét, amikor a Szahalin-sziget déli része felett szovjet vadászgépek fogták el, majd az egyik két R–98-as rakétával le is lőtte.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.01.17. (XXIV/03)
