Mint arról beszámoltunk, egy különleges amerikai katonai szállító repülőgép landolt váratlanul a moszkvai Domogyedovo repülőtéren. A Washington melletti Andrews légibázisról indult Boeing C–17A Globemasterrel a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, John Ratcliffe utazott.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Az előre be nem jelentett látogatás ténye önmagában is mérföldkőnek számít a hidegháború óta legmélyebb pontjára jutott amerikai–orosz kapcsolatokban, ráadásul a Donald Trump vezette adminisztráció hivatalba lépése óta ez az eddigi legmagasabb rangú amerikai kormányzati látogatás Oroszországban. Az út háttere, célja és lehetséges következményei alapvető átrendeződést jelezhetnek az ukrajnai konfliktus és a globális geopolitika horizontján.

Az első kérdés persze az, hogy mi történt Moszkvában és hogyan lehet rekonstruálni a titkos út történéseit?

A nemzetközi sajtó és a légi forgalmi elemzések szerint a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatóját szállító katonai gép a lett főváros, Riga érintésével érkezett meg az orosz fővárosba. A kiszivárgott hírek szerint Washington megkérte Ukrajnát: a látogatás ideje alatt álljanak le az Oroszország elleni dróntámadásokkal.

A látogatás körüli szigorú hírzárlat ellenére a diplomáciai források megerősítették, hogy John Ratcliffe magas rangú orosz tisztviselőkkel és a társszolgálatok vezetőivel folytatott megbeszéléseket, azt azonban a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov cáfolta, hogy a CIA-igazgató Putyin elnökkel is találkozott volna. A tárgyalások pontos részleteit mindkét fél igyekszik bizalmasan kezelni, a hivatalos közlések szerint három fő területről volt szó. 

Egyrészt kiemelt téma volt a közvetlen kommunikációs csatornák fenntartása. A nukleáris nagyhatalmak közötti félreértések és a katonai eszkaláció elkerülése érdekében az úgynevezett háttércsatorna működtetése kiemelt fontosságú Washington számára. Másrészt terítékre került az információcsere és a biztonsági kockázatok elemzése, kifejezetten a globális terrorizmus elleni küzdelem, valamint a két országot érintő stratégiai stabilitási kérdések áttekintése terén. Harmadrészt a megbeszélések legfontosabb és legérzékenyebb témakörét az ukrajnai háború rendezési keretei adták, ahol a színfalak mögött egyeztetések zajlottak a lehetséges tűzszüneti vagy tárgyalási feltételekről.

A szakértői elemzések azonban igyekeznek a formális napirend mögötti eseményeket is feltárni, hiszen nyilvánvaló, hogy egy ilyen rangú amerikai tisztviselő nem utazik el csak úgy egy ellenséges országba, főként előzetes bejelentés nélkül. Legutóbb William J. Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség korábbi igazgatója járt hasonló küldetésben Moszkvában 2021 novemberében – mindössze négy hónappal Oroszország Ukrajna elleni nyílt támadása előtt. Burns akkor egyértelműen azzal a céllal érkezett az orosz fővárosba, hogy lebeszélje Vlagyimir Putyint Ukrajna megtámadásáról, miután az amerikai hírszerzés pontos adatokat szerzett a készülő invázióról.

A mostani látogatással kapcsolatban is számos elemzői verzió jelent meg, az egyik szerint John Ratcliffe feladata Oroszország lebeszélése lett volna a balti államok – s ezzel a NATO – elleni esetleges akciókról. Ez az opció azonban kevéssé reális, hiszen az orosz haderő az ukrajnai fronton sem áll jól, és jelentős emberhiánnyal küzd, így egy NATO elleni nyílt konfliktus vállalása jelenleg nem tekinthető realitásnak.

Felmerült az a lehetőség is, hogy Washington az Iránnal való békekötés érdekében Moszkva közbenjárását kérte teheráni szövetségesénél. Oroszországnak azonban nem áll érdekében a közbelépés, hiszen a közel-keleti feszültség elhúzódása és az ottani erőforrások lekötése kifejezetten kedvező számára.

A legreálisabbnak tűnő elemzői hipotézis szerint a látogatás a szeptemberi orosz parlamenti választásokkal és az azt követő várható mozgósítási tervekkel áll szoros összefüggésben. Miután az amerikai hírszerzés információi szerint bizonyos orosz régiókban már megtörténtek az előkészületek és gyakorlatok egy esetleges általános mozgósításhoz, John Ratcliffe egy utolsó szigorú figyelmeztetést juttathatott el Moszkvába, vagy egy végső javaslatot nyújthatott át a háború lezárására. További többszázezer orosz katona mozgósítása ugyanis a háború drasztikus eszkalációját és egy új, veszélyes szakasz kezdetét jelentené.

Megjelentek azonban ennél meredekebb teóriák is, egy Ukrajnára vonatkozó új „titkos Jaltai-szerződéstől” kezdve a Kína ellen tervezett amerikai-orosz szövetségig. 

Az egyik verzió szerint az amerikai és az orosz hírszerzés vezetői a NATO-szövetségesek kizárásával egy új globális befolyási övezetről tárgyaltak. Ezen elmélet hívei azt állítják, hogy Washington és Moszkva a színfalak mögött már megegyezett Ukrajna területi felosztásáról és a háború utáni európai határokról, a látogatás pedig csak a megállapodás technikai részleteinek véglegesítését szolgálta. A „mélyállam” vagyis a deep state képviselőinek célja az európai szövetségesek kijátszása a hivatalos diplomáciai kar megkerülésével a nemzetközi biztonsági architektúra átalakítása érdekében. Eszerint Washington szándékosan kerüli meg az Európai Unió védelmi törekvéseit, és a háttérben közvetlenül egyeztet Moszkvával.

Más geostratégiai elemzők szerint a Trump-adminisztráció valódi célja egy úgynevezett „fordított Nixon-manőver” előkészítése lehet. Eszerint a CIA igazgatója olyan stratégiai engedményeket kínált a Kremlnek, amelyek fejében Oroszország fokozatosan eltávolodna Pekingtől, megbontva ezzel a formálódó orosz–kínai tengelyt.

Felmerült az is, hogy a háttérben fogolycsere is zajlott, ezek szerint a C–17-es gyomrában kiemelt fontosságú, nem nyilvános személyek – magas rangú kémek, elfogott titkosügynökök vagy kompromittáló információkkal rendelkező kulcsfigurák – cseréje zajlott le közvetlenül a domogyedovói kifutópályán. Noha a fogolycsere verzióját több lap is felvetette, szakértők rámutatnak, hogy egy ilyen technikai megállapodáshoz egy alacsonyabb rangú tárgyaló is elegendő lett volna.