Az elhúzódó amerikai–iráni háború egyik legnagyobb meglepetése, hogy ahhoz képest, hogy a hadviselő felek a világ olajellátásának egyik legfontosabb útvonala felett viaskodnak, az olaj ára mindeddig nem emelkedett tartósan katasztrofális magasságokba. A Brent olaj ára április és május fordulója óta folyamatosan csökken. Hiába vallottak kudarcot azóta a különböző békülési kísérletek, csak néha-néha kúszott fel az árfolyam a hordónkénti 100 dollár fölé. Mindezt úgy, hogy közben Irán továbbra sem nyitja meg a Hormuzi-szorost a hajóforgalom előtt.
A kieső napi 14 millió hordónyi olaj pótlása és a világméretű energiakatasztrófa elkerülése érdekében sokan sokféle módszert bevetettek. Az Öböl-országok a szorost kikerülő vezetékek segítségével igyekeztek több olajat juttatni a világpiacra, bizonyos országok (pl. Japán) pedig elkezdték felhasználni tartalékaikat. Az Egyesült Államok is ez utóbbiak sorát gyarapította: a stratégiai olajkészletei egy részét felszabadította, és értékesítette a piacon, hogy ne szálljanak el az árak (Orbán Viktor is ezt nevesítette a válság késlekedésének okaként). Azonban egyre több szakértő állítja, hogy a legnagyobb hatást a Hszi Csin-ping vezette Kína intézkedései gyakorolták, amelyek által nemcsak megkímélték magukat (és a világot) egy komoly energiaválságtól, de – legalábbis átmenetileg – az olajpiacok legfajsúlyosabb szereplőivé is váltak.
Kína érdekes módon nem a kínálat, hanem a kereslet oldaláról tett szert példátlan befolyásra. A világ egyik legnagyobb gazdasága nemes egyszerűséggel felére csökkentette importját az elmúlt hónapokban! A számítások szerint naponta 5,5 millió hordóval vásároltak kevesebb kőolajat (az intézkedés nagyságát jól demonstrálja, hogy a világjárvány idején a globális(!) fogyasztás napi 9 millió hordóval esett vissza). A szakértők szerint ezzel Kína egymaga körülbelül 30 dollárral csökkentette a Brent kőolaj árát. Ilyen mértékű kontrollról az arab olajtermelő országok csak álmodozhattak az elmúlt időszakban!
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »