Hormuzi-szoros már az ókortól kezdve fontos kereskedelmi csomópont volt. A Perzsa-öblöt és az Ománi-öblöt összekötő tengerszoroson Mezopotámia városállamai és birodalmai jelentős kereskedelmet folytattak Indiával. Jellemzően selyem, drága fűszerek és luxuscikkek áramlottak be a Távol-Keletről a Közel-Keletre és onnan a Földközi-tenger partvidékére.
A középkorban tovább fokozódott a távolsági kereskedelem a tengerszoros mentén. A muszlim hódítás következtében arab uralom alá kerülő Közel-Kelet fejlődésében és virágzásában fontos szerepet játszott az itt zajló áruforgalom. A 11. században a Hormuzi-szoros partvidékén jött létre a Hormuz Királyság, melynek központja a Perzsa-öböl egyik szigete, Hormuz volt. A sziget az ókori írások beszámolói alapján a Kr. u. 4. században élt szászánida perzsa uralkodó, II. Sápúr édesanyja, Ifra Hormizd után kapta a nevét.
Hormuz szigete az élénk kereskedelemnek köszönhetően nagyon meggazdagodott. A híres velencei utazó, Marco Polo a 13. század folyamán bejárta a Közel-Kelet és Távol-Kelet országait, és Hormuz szigetéről, illetve annak városáról is részletesen beszámolt. A város a térség kereskedőinek fontos találkozóhelye volt, és piacain nagy számban voltak jelen az értékes fűszerek, textíliák és drágakövek.A
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »