Orbán Viktor a beszédét az aktuális ügyekre való reagálással kezdte, konkrétan azzal, hogy az általa ismert belső mérések szerint, ha ma tartanák az országgyűlési választásokat, akkor a 106 egyéni választókörzetből a Fidesz 80-at szerezne meg. Ez teljesen más arány, mint amit a publikus közvélemény-kutatások mutatnak a Tisza és a Fidesz egymáshoz való viszonyáról. A miniszterelnök említést tett a terrorizmus dicsőítő Kneecap kitiltásáról is, amellyel kapcsolatban kijelentette: a szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy egy ilyen bandát nem hívnak meg. Ezt aztán összekapcsolta azza, hogy a hazai showbizniszben "valami félrecsúszott", a pénz nem lehet ennyire fontos - utalva konkrétan Azahriah véglényezős Insta-sztorijára, és Majka fejbelövős koncert-performanszára. 

Harcosok klubja után jönnek a Digitális Polgári Körök

A legnagyobb bejelentése viszont arra vonatkozott: hogy a Fidesz elindítja a Digitális Polgári Köröket, amelyek különböznének a már ismert Harcosok Klubjától, mivel vannak a kormányfő szerint sokan, akik idegenkednek a harctól és küzdelemtől. Ettől függetlenül Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy Magyarország kezdjen valamit a digitális térrel, mert ezek egyelőre ellenséges területek, ahol a durvaság, sértegetés és digitális erőszak uralkodik.

"Egy közösség akkor működik, ha van digitális lába"

- magyarázta a miniszterelnök. Hozzátette, digitális honfoglalásra és nemzeti algoritmusra van szükség. 

Az aktuális szegmenst pedig azzal zárta, hogy felsorolta, szerinte mit nyertek a magyarok Trump győzelmével: elkerültük egyelőre a világháborút, véget ért a Magyarországgal szembeni diszkrimináció, folytatódhat a paksi beruházás, mert megszüntették a gazdasági szankciókat, és jönnek amerikai beruházások is - már négy kutatás-fejlesztési projektet bemutattak, de lesz még további három.

A világháború öt baljós előjele

Orbán Viktor szerint erre nincsen biztos válasz, de az esélye mindenképpen csökkent Trumppal. Viszont nem múlt el. A miniszterelnök szerint érezzük ennek a hűvös előszelét, de nem minden esetben követi ezt ténylegesen vihar. Azt viszont összeszedte, hogy a korábbi világháborúk előtt milyen olyan baljós árnyak voltak, amelyeket viszont most is lehet tapasztalni: 

- Mindig erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között: ma is hasonlót tapasztalni, "három nap van az égen", ez Amerika, Kína és Oroszország

- A fegyveres konfliktusok száma emelkedik: ez 2010 óta megduplázódott a korábbi számarányhoz képest

- Fokozódik a fegyverkezési verseny: most másfélszer annyit költ a világ erre, mint korábban, a fegyvergyártó cégek forgalma is másfélszeres, ráadásul ezeket a beruházásokat hitelből fedezik, és ezeknek a befektetéseknek meg is kell térülnie. Ez pedig csak háborúban lehetséges.

- Blokkosodik a világgazdaság: a nagy gazdaságok lezárják egymás elől a piacaikat

- Valamint felerősödik a népvándorlás is: ez kétszer akkora arányú, mint 1990-ben volt.

Hogyan maradhat ki Magyarország a világháborúból?

Tekintve, hogy folyamatosan nő egy világháború esélye, Magyarország számára a kulcs Orbán Viktor szerint, hogy stratégiai nyugalmat tanúsítson és megőrizze a higgadtságát. Ezek után erőfeszítéseket kell tennünk a békéért, és mivel Magyarország diplomáciai ereje a méretéből is adódóan rendkívül korlátozott, ezért a miniszterelnök szerint nekünk regionális békén kell dolgoznunk és békeszövetségeket kell kötni. (Itt fel is sorolta, hogy a szerbekkel és szlovákokkal van ilyen, a románokkal is lesz remélhetően, a csehekkel talán a választások után lesz, az osztrákokról nem mondana le, míg a lengyelek pedig már félig visszatértek, utalva itt az elnökválasztáson aratott jobboldali győzelemre.)

Orbán Viktor szerint az is rendkívül fontos, hogy ha lesz világháború, akkor mindenképpen kimaradjunk belőle, de ehhez nem csak annyi kell, hogy ezt bejelentsük, mert a kimaradás az egy tudás is, aminek 5 pillére van:

1. Ne legyünk kiszolgáltatottak: jó kapcsolatot kell ápolni a világ hatalmi erőközpontjaival. (Itt 6-ből 5-tel jó a kapcsolat, az egyetlen kivétel az Brüsszel) Ez nem politikai rokonszenv kérdése, hanem azon múlik, hogy minden hatalom érdekelt legyen Magyarország sikerében gazdaságilag is.

2. Legyen erőnk megvédeni magunkat: itt katonai fejlesztésekre gondolt a kormányfő, amelyeken voltak jelentős előrelépések, de amire még szükség lenne, az a magas technológiai szintű precíziós hadsereg kialakítása. 

3. Válságálló képességek kifejlesztése: Magyarország önálló tudjon lenni a hadiiparban, energiában, élelmiszer-ellátásban és a digitális képességekben is. Az utolsóval kapcsolatban megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia mindent meg fog változtatni, és miközben az Egyesült Államok és Kína havi szinten mérik, hogy a nagy rivális hány hónappal van lemaradva, közben az Európai Unió "semmit sem ér", és "rájuk hiába várunk", ebbe a versenybe az országnak önállóan kell beleszállnia, a regionális partnerekkel együttműködve. 

4. Humán erőforrásfölényre, "kultúrfölényre" van szükség: Orbán Viktor itt statisztikai mutatókat idézett arról, hogy Magyarország mennyit költ a felsőoktatásra, szakképzésre, milyen egyetemi sikerek vannak nemzetközi szinten.

5. Hosszú, nemzedékeken és politikai ciklusokon átívelő tervre van szükség: ennek lényege, hogy nem zárkózhat be Magyarország egyik blokkba sem, hanem egyensúlyra van szükség. Miközben tehát nyugati szövetségesi rendszerekhez tartozunk, gazdaságilag nyitottnak kell lennünk a Kelet felé is. 

Jószándék is elindíthat háborút

Orbán Viktor hosszasan beszélt arról is, hogy Európa már most háborúban áll, mert az orosz-ukrán háború egy európai háború. Európa a miniszterelnök szerint "már 2014 óta játszik a pokollal", utalva itt a minszki szerződésekre. 

Szerinte hatalmas tévedés a nyugati politika részéről, hogy a konfliktust a demokrácia-autoriter rendszerek tengelyén írja le, mert ez nem releváns és nincs is köze hozzá. Orbán Viktor szerint egyszerűen arról van szó, hogy felborult az erőegyensúly Európa és Oroszország között azzal, hogy Ukrajnát a Nyugat kész lenne beintegrálni. 

Miközben mondhatnánk azt, hogy egy nemzet természetesen dönthet úgy, hogy a Nyugathoz akar tartózni, és az EU és a NATO pedig dönthet úgy, hogy miért ne engedné ezt Ukrajnának - a valóságban az történt, hogy felborult egy erőegyensúly, és az ellenérdekelt fél (Oroszország) egzisztenciális fenyegetésként éli meg, és a biztonsági érdekei miatt azonnali ellenintézkedést indított. 

Orbán Viktor szerint a tanulság az, hogy a háborút a jószándék is kiválthatja, hogyha rossz helyen és rossz módon jelenik meg. A háború pedig nem egy döntés volt, hanem egy végkifejlet, és ez így lesz a világháborúval kapcsolatban is. 

A miniszterelnök az uniós miniszterelnöki találkozókon azt tapasztalt, hogy Európa eldöntötte, hogy akkor is háborúba megy, ha az USA kiszáll, és azt is eldöntötték, hogy Magyarországnak is háborúba kell mennie, hiába döntöttünk mi máshogy. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy "egy ukránbarát és brüsszelbarát kormánya legyen Magyarországnak", "ez a hazai politika alapképlete" Orbán Viktor szerint.

A közzétett 7 éves költségvetési terv is egy háborús költségvetés, amelynek a 20 százaléka Ukrajnába menne, és a többi is a háborúra való készülődésről szól. Európa lényegében le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén, majd abban reménykedik, hogy ez egy hatalomváltást eredményez, "visszatér a jelcini korszak", jön a liberális politika, "indulhat a biznisz". Tekintettel arra, hogy Magyarországnak ez a költségvetés nem érdeke, ezért azt még tárgyalási alapnak se fogadja el a kormány. 

Az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte, hogy azt megfogják szerezni, mert addig nem fogadják el a költségvetést, amíg nem kapják meg a hazánknak járó forrásokat. A költségvetés elfogadásához ugyanis egyenjogúság kell. Hozzátette, a Tisza is hazahozná ezeket, de csak a szuverenitásunk feladásával, mert van egy megállapodásuk Brüsszellel, hogy mi mindent kell feladni, elfogadni mindezért cserébe.

Föderalista mesterv Brüsszelben

A miniszterelnök szerint az Európai Unió mindezt azért csinálja, mert vállalták annak a woke-progresszív ideológiának a képviseletét és vezető szerepét, amit az Egyesült Államokban Donald Trump éppen felszámolt. Ez viszont azt jelentette, hogy Washington nem csak egy nemzetközi szervezetnek tekinti az EU-t, hanem egyenesen politikai ellenfélnek. A mostani uniós vezetés Amerikával mindig a legutoljára és a legrosszabb megegyezést fogja kötni. Olyan kereskedelmi háborúba megyünk be, amit nem lehet megnyerni. Az EU konkrétan hidegháborúba kezdett Amerikával és Kínával, és forróháborúba Oroszországgal. 

De mi ennek az értelme? - tette fel a kérdést Orbán Viktor. A választ abban látja, hogy az Európai Bizottság eddig minden válságra úgy tekintett, mint egy lehetőség a föderalista mesterterv végrehajtásához. Ezt látjuk a gazdasági világválságban, a migrációs válságban, a Covid-válságban és a háborúval kapcsolatban is. Az is szempont lehet, hogy az EU költségvetése csak hadigazdálkodással tartható fenn. De szerepet játszhatnak olyan gazdasági szereplők is, akiknek van érdekeltsége Ukrajnában, és az uniós csatlakozással tudnák ezt fenntartani. 

"Őrület, de van benne rendszer"

- fogalmazott Orbán Viktor: konkrétan azzal kapcsolatban, hogy 10 év alatt a szuverenista Angliát elengedték, de a föderalista Ukrajnát felveszik. 

A "zéró kereszténység" korszaka

Orbán Viktor szerint azért Közép-Európáé a jövő, mert tőlünk nyugatra szinte mindenhol visszafordíthatatlanul vegyes társadalmak alakultak ki, növekvő muszlim népességgel, a nagyvárosok hamarosan muszlim többségűek lesznek, megtörténik a lakosságcsere. A jövőbeni bevándorlókat ráadásul egy nagyszámú befogadóközösség várja Európában. 

"Amikor Afrika is igazán megindul, ami még előttünk áll, akkor a Nyugat egy ilyen arányú migrációs társadalommal a testében, nem fogja tudni megvédeni magát."

- magyarázta a miniszterelnök. Hozzátette, szerinte 10 éven belül a magyar miniszterelnöknek, a hazának a legfontosabb feladata az lesz, hogy ne csak a déli, hanem a nyugati határait is megvédje. 

Orbán Viktor szerint 732-ben volt utoljára olyan nemzetek létét eldöntő konfliktus Poitiers-nél, ahol a nemzetként való megmaradás összekapcsolódott a kereszténységgel. Szerinte 1300 éve nem volt Európának ilyen történelmi élménye. A magyar alkotmányban szerepel, hogy elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét - ezt viszont Nyugaton már nem értik.

A miniszterelnök elmondása szerint, sokat gondolkozik a kereszténység és a politika viszonyáról, és ebben a tekintetben 3 állapotot különböztetett meg. 

Szerinte volt a múltban olyan pillanat, amikor az európai nemzetek nagy része "élő hittel" rendelkezett, hitbéli kereszténységgel, amit a szekularizáció folyamatosan leépített. A második fázis az, amikor az élő hit zsugorodik, de a kereszténységből kinőtt kultúra, mint koordináta rendszer még megvan a népek számára. Ezt hívja kulturális kereszténységnek, amikor még van olyan kódrendszer, hogy mit gondolunk a jóról, rosszról, bűnről és erényről, a férfi-nő együttélésről, gyerekekről, szülőkről családról, bűnbocsánatról, stb. 

Az utolsó drámai fázis a "zéró kereszténység" állapota, amikor már a kereszténység kultúraként sem szolgáltat keretrendszert, kiszorul az országokból. Itt van egy végleges átbillenési pont, egy kultúrafeladási pont a miniszterelnök szerint: ez pedig az azonos neműek házasságának elismerése, törvényerőre emelése. Mert ez Orbán Viktor szerint megtagadja a keresztény együttélés alaptételeit - és itt tart most a Nyugat, ami pedig védekezésre képtelen állapotot eredményezett.

Azzal kapcsolatban, hogy vajon Közép-Európa képes-e megvetni a lábát ott, ahol most van, sőt - vissza tud-e kapaszkodni az élő hit megtartó erejének világába, ez a miniszterelnök szerint rajtunk és a gyermekeinken múlik, akiket nevelünk.