Amerikai hadihajó a Sydney-öbölben. Az indo-csendes-óceáni térség új hatalmi tábora épül Kínával szemben.(Fotó: AP / Rob Griffith)
Joe Biden amerikai, Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: új megállapodás lép érvénybe országaik között, aminek keretében Ausztrália segítséget kap nukleáris hajtású (de nem nukleáris fegyverzetű) tengeralattjáró-arzenáljának kiépítéséhez.
Olyan technológiát vásárolnak, amit eddig Amerika csak Londonnal osztott meg. Washington Tomahawk rakétákat, hiperszonikus fegyvereket és precíziós rakétákat is ad az Ausztrál Védelmi Erőknek. Az egyezmény azonban nem juttatja Ausztráliát atomfegyverekhez, nem csatlakoznak a nukleáris haderővel rendelkező országokhoz. A szerződés nyolc, amerikai tervezésű nukleáris hajtómű építéséről szól Ausztrália javára, meg nem határozott időpontig. Ezzel egy időben Canberra bejelentette, hogy felmond egy 2016-ban, még François Hollande idejében kötött, 60 milliárd eurós francia szerződést, amely szerint 2030-ig 12 dízelüzemű tengeralattjárót szállítottak volna az ausztrál haditengerészetnek.
Az atomhajtású tengeralattjárók sokkal hatékonyabbak, mint dízelüzemű társaik: gyorsabbak, szinte a végtelenségig víz alatt maradhatnak, és nagyobbak – így több fegyvert, felszerelést és kelléket szállíthatnak. Tekintettel Ausztrália távoli fekvésére és arra, hogy tengeralattjárók az Indiai-óceántól Japánig terjedő vizeken is működhetnek, ezek komoly előnyök. Eddig csak hat nemzetnek – az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Kínának, Oroszországnak és Indiának – volt ilyen technológiája nukleáris erőforrások telepítésére és üzemeltetésére.
2021.10.01. (XXV/39)
